Magyar Ipar, 1885 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1885-02-14 / 3. szám

35 h) ha a kereskedős­géd főnöke beleegyezése nélkül akár saját, akár más részére kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik. Az e) és e) pontokban elősorolt esetek be­következése miatt elbocsátott segéd netalánt kárpót­lási igénye a szerződés és a fennálló törvények alap­ján ítélendő meg; i) ki a munkarendet harmadszor áthágja. Felmondás nélkül kiléphet a munkás: a) ha az iparos, helyettese vagy az iparos hozzátartozói őt vagy családja tagjait tettleg bántal­mazzák, ellene vagy ellenök becsületsértést követ­nek el; b) ha az iparos szerződési kötelességeit nem teljesíti; e) ha darabszámra dolgozik, és az iparos őt folytonosan munkával ellátni nem képes; d) ha a munka folytatásánál egészsége vagy élete veszélyeztetve van ; e) ha az iparos, helyettese vagy az iparos hozzátartozói­­t vagy családja tagjait erkölcstelen­ségre vagy törvényellenes tettre csábítják. 19. §. Azon munkás, ki meghatározott időben fölmond, elbocsátási bizonyítványt kap. A munkából való kilépéskor okmányai vissza­adatnak; kívánatra bizonyítványt nyer, de ennek bé­lyegét a munkás tartozik megtéríteni. 20. §. A munkaközben szerencsétlenül járt vagy megbetegedett munkás a betegsegélypénztár terhére ápolta­tik. (E munkarend az elsőfokú iparhatóság által láttamozandó.) * Közöljük még a következő munkarendeket: Topits József és fia tésztagyárában. .­­. A gyár egész belterületén történendő munka közvetlen a czégtulajdonos, ennek képviselője, vagy a czégtulajdonos által időről időre kijelölt helyettes fel­ügyelete alatt áll, s az általuk kiadott rendeleteket tel­jesíteni, mindenki föltétlenül tartozik. A gőzerővel mozgásba hozott gépek felügyeletével egy végzett gépész van megbízva, s a gép körül elfoglalt személyzetnek kötelességévé van téve, netalán előforduló zavarokat vagy gépsérüléseket a főnök mellőzésével, a mutatkozó baj azonnali elhárítása végett, egyenesen a gépésznek jelenteni. A működésben levő gépek közelében a fogaskere­keket tisztítani nem szabad, s a szíjjakat a hajtókerékre is csak a gépész jelenlétében szabad felhelyezni. A munka végeztével az összes légszesz- lángok ren­desen lecsavartatnak és a vízvezetékek csapjai is figyel­mesen elzáratnak. A munka végeztével, vagy előbb is, ha esetleg zivatar közeledik, a munkahelyiségeik ajtai és ablakai becsukatnak. A dohányzás a munkahelyiségekben általában tiltva van. A helyiségek összetakarítása, s tisztítása az összes gyárszemélyzet közreműködése mellett, hetenkint szom­baton történik. A­hol ezen munkarendben munkásokról van szó, ott a munkásnők is beleértendők. Azon munkásnak, ki újonnan lépett a gyárba, nem szabad addig munkához kezdeni, míg a főnöktől a kellő szükséges utasításokat meg nem kapta. A tésztaáruk készítési osztályában, a keverőgépek körüli teendőket, egy férfi végzi, kire reá van bízva az összes, a gyártási helyiségekben létező gépek felügyelete is, s rendeleteinek egyszersmind az ezen helyiségekben dolgozó munkások és munkásnők engedelmeskedni tar­toznak. A kettős részletű gyúrógép körüli teendőket két munkás végzi. A tészta a henger alá, az ezen czélra ké­szített két kézzel fogható betoló fával tétetik be. A három sajtó körüli teendőket ugyanannyi leányok vagy asszonyok végezik el. A szárító helyiségek osztályában a munkát általá­ban asszonyok vagy leányok végzik, mely munka áll: a frissen készült árúk tisztán tartása, a csomagok fel­díszítése és az elküldésre kész árúk rekeszekbe rakásá­ból. Az ezen osztályban elfoglalt női munkások fel­ügyelete egy főnöknőre van bízva, kinek parancsait az alárendeltek pontosan teljesíteni tartoznak. A fénymáz, ténta, lél, ostya és mécské­­gyártó osztályok és az anyagmalomban a munkaidőt a követel­mény, az üzletmenet és a viszonyok határozzák meg. B. A munka, a félórai pihenőt leszámítva, reggel pont 6­2 órakor kezdődik és tart déli 12 óráig. Délután kezdődik 1 órakor és tart esti T'/a óráig. A félórai pihenő­időt azonban leszámítva, a munka tényleg csak 7 óráig tart. Ha az üzletmenet a munkaidő kinyújtását szüksé­gessé teszi, kötelesek a munkások időn túl is dolgozni, a munka­többletért járó díjazásra természetesen a köl­csönös nyílt megegyezés tartatik fenn. C. A pontos időben megjelenő munkás úgy dél­előtt, mint délután is mindig egy-egy munkajegyet kap, a munkaidőn túl teljesített munkáért pedig órajegyeket, melyekért a megállapodás szerint meghatározott bér szombaton este készpénzben, a jegyek visszaadása mel­lett, kifizettetik. Oly munkások, kik darabszámra dolgoznak, a ren­desen beszállított kész munkákért szintén szombaton fizettetnek ki. Előlegek nem követelhetők,­­ nem adatnak. 0. A felügyelőszemélyzet jogai nemcsak a fel­ügyeletre, hanem a végzendő munkához való utasításra is kiterjednek. A felügyelőszemélyzet iránt tisztelettel kell visel­tetni, minek ellenében azonban ezeknek sem szabad a munkás irányában jogukkal visszaélni. 3*

Next