Magyar Ipar, 1886 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1886-02-14 / 3. szám

VII. kötet Budapest, 1886. február 14. 3. szám. ORSZÁG­OS IPAREG­YESÜ­LET Megjelen minden hóban kétszer, a hó első és második felében. Az egyesület hivatalos közléseit egyszersmind az egyesület ,,IUd.­U3tr10‘Zeitling fü­r Ungarn“ czímű német közlönye hozza. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal az országos iparegyesület helyiségében: Budapest, ujvilági?*cza 14., 1. emelet. TA­RTALOM : Az országos iparegyesület tagjai e lapot ingyen kapják. MAGYAR IPAR (ezelőtt »ANYAGI ÉRDEKEINK«) AZ Altalános rész: A szövetkezetek terjesztése. — Újdonságok az épitő­ipar terén. Palóczi Antaltól. — Legújabb háziipari statisztikánkról. Dr. Krejcsi Rezsőtől — Munkatanitás az elemi és népiskolákban. J. Péte­rfy Zoltántól. — Egyesületi élet. — Ipartestületi élet. — Ipari mozgalmak. — Hi­atalos közlemények. — Különféle közlemények. — Nyugtázás.— Hirdetések. Szerkesztő : MUDRONY SOMA. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 3 frt., félévre 1 frt. 80 kr. Főmunkatárs: GELLÉRI MÓR. A szövetkezetek terjesztése. Az új ipartörvény a szövetkezetek létesítését és terjesztését az ipartestületek feladatává tevén, czél­­szerűnek látszik ez intézmények terjesztése és nép­szerűsítése tárgyában az azzal még ismeretlen iparos­ság kezébe egy erre alkalmas vezérfonalat adni. E tárgyban Mudrony Soma, az országos iparegyesü­­let igazgatója a következő indítványt terjesztette ez egyesület igazgatósága elé. Indítvány az ipartörvény által czélbavett testületi szövetkezetek ügyében. Azon indokok között, a­melyeknél fogva az iparosság és a hazai ipari ügy iránt érdeklődök annak idejében oly szívós álhatatossággal törekednek az új ipartörvény létesítésére, s különösen a testületi orga­­nizácziónak lehetőleg általános alapon leendő keresz­tülvitelére (testületi kényszer- és széleskörű testü­leti rendszer), — kiváló fontossággal birt azon ezél­­zat, hogy a mesterséggel foglalkozó iparosok anyagi érdekei a testületek útján mindazon segédeszközök­kel előmozdíttassanak, melyeket az újabb kor vívmá­nyai gyanánt ismert szövetkezeti szervezetek nyúj­tanak. Az iparosság ez iránti kívánalmai az ipar­törvényben teljes kielégítést nyernek, a­mennyiben a törvény csakugyan elfogadta nemcsak az általános testületi kötelezettséget a mesterséggel foglalkozó iparosokra nézve, hanem hogy a testületeknek hiva­tásuknak megfelelő működési kör biztosíttassék, a testületi rendszer olyképen lett megállapítva, hogy „a főváros kivételével, a­hol az ipartestületek, ipar­ágak vagy iparcsoportok szerint alakíthatók, egy város vagy egy község területén csak egy általános ipartestület alakítandó“. (123. §.) Ezen rendelkezés folytán az ország vidéki városaiban mindenütt oly testületek létesítése bizto­síttatott, melyek az összes mesterséggel foglalkozó iparosokra kiterjedvén alkalmas alapul szolgálnak minden oly szövetkezeti alakulásra, mely az illető iparosok anyagi érdekeinek előmozdítására c­éloz. De továbbá a testületek ügykörének megállapí­tásával is teljes méltánylást nyert a fent érintett c­élzat, az ipartestületek czéljai közt világosan ki­emeltetvén, miszerint a testületek feladata többi közt arról gondoskodni, hogy az iparosok anyagi érdekeit szövetkezetek által előmozdítsa. (126. §. c) Az ily szövetkezetekre nézve — a­mennyiben azok előlegező és hitelügylettel foglalkoznak, az 1880. LX. tczikk által körülirt adómentesség, egyébb szövetkezetekre nézve pedig az egyenes adó alóli teljes mentesség biztosíttatott. (147. §.) Ezek szerint az ipartörvény minden tekintetben elkészítette a talajt a hazai iparosság érdekeinek szövetkezetek alakítása útján leendő előmozditására s e talaj csupán gondos fervelésre vár, hogy a hazai iparosság javára dúsan gyümölcsözzön. Előre látható azonban, hogy a­mint a dolgok jelenleg állanak, a gondos művelés aligha fog egy­hamar bekövetkezni, ha csak ez irányban bizonyos helyesen átgondolt tervszerűséggel ösztönző és út­mutató impulzus nem adatik az iparosságnak. De ki adhassa meg az impulzust ? Bármily egybuzgó szakavatottsággal igyekszik is a kormány az ipartörvény minden részeit végre­hajtani, azt aligha lehet a kormánytól várni és ki­venni, hogy a szövetkezetek alakításának részletekbe menő műveleteit közvetlen feladatának tekintse és ez irányban mintegy organizáló szerepet játszszék. A kormány feladata szerény véleményünk szerint abban összpontosulhat, hogy a kijelölt czélra irányuló mozgal­mat támogassa és elősegítse és a felett őrködjék. Ezen számhoz a »Találmányok leírása« czímű melléklapunk IV. kötetének 3. száma van mellékelve.

Next