Magyar Ipar, 1896 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1896-01-31 / 1. szám

XVII. kötet. Budapest 1896. január 31. 1. szám. MAGYAR IPAR ezelőtt „ANYAGI ÉRDEKEINK“ AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HAVI KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, uj­ utcza 4. szám. Az országos iparegyesület tagjai e lapot ingyen kapják. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 4 frt, félévre 2 frt TA­RTALOM : Általános rész: Válságos helyzet. — Budapest építéséről városépítészeti szempontból. (Palóczi Antal felolvasása.) — Az iparügyi bizottság jelentése. — A székely ifjak kiképzése. A bőripari szakosztály emlékirata a vámügyben. — A kereskedelmi muzeum elhelyezése. — (Felterjesztés) — A technológiai iparmu­zeum tisztviselőinek tanulmányutja. — (Folytatás.) — Az egyszeri téglaégetésre szolgaidó téglavető kemenezek engedé­­­­lyezése. (Veleményes jelentés a keresk. miniszterhez.) — E­g­y e s­ü l­e t­i é l­e t. — Az igazgatóság ülése. — Az ipartestületi sz. o. ülése. ______________A bútor- és rokonipar sz. o. ülése. — Kiállítási ügyek. — Vegyes hírek. — Irodalom. - Uj iparvállalatok. — Nyugtázás.­- Hirdetések­ felé megdöbbentő „panamák“ merülnek fel, melyek a társadalmi békét még inkább megzavarják. De még sajátságosabb, hogy minél inkább sza­porodnak az élelmiszerek, — ami az ember meg­élhetésének létfeltételét képezi — annál nehezebbé válik a megélhetés. Ez a jelenség tulajdonképen homlokegyenes ellentétben áll a közgazdaság századok óta elismert törvényeivel. Alig egy-két évtized előtt a statisztikai adatok még mindig azt konstatálták, hogy a bőtermésű években, midőn az élelmiszerek olcsóbbak voltak, a házasságok, a népszaporodás és általában a népesedés gyarapodása, a közgazdasági viszonyok fejlődése nagyobb arányt öltött, mint a rosszabb termésű években, midőn az élelmiszerek mennyisége megcsappant és az árak emelkedtek. Holott mai nap, midőn az élelmiszerekben majdnem túltermelés mutatkozik, és midőn a megélhetés alapját képező mezőgazdasági termények ára rendkívül ala­csony fokra sülyedtek, majdnem minden államban valóságos válságok mutatkoznak, első­sorban termé­szetesen a mezőgazdaságban; de ezek a válságok azután a többi termelési ágakra is kihatnak és oly közgazdasági és társadalmi zűrzavart hoznak létre, melyet orvosolni alig lehet. Egészben véve tehát úgy látszik, mintha a világ közgazdaságában és az ezzel legszorosabb kapcsolat­ban álló társadalmi életben valóságos felfordulás állott volna be. Az emberiség haladásának, a termelés tökélete­sedésének, a legfontosabb szükségleti szerek olcsóbbo­dásának szükségszerű következménye nem lehet más, mint az, hogy minden ember könnyebben megélhes­sen, ezáltal pedig az elégedettségnek és boldogulás­nak fokozódnia kell, a társadalmi és nemzetiségi viszályoknak mindinkább el kell simulnia, és a köny­­nyebb megélhetés folytán az erkölcsiségnek és az emberi méltóság öntudatának mindinkább fokozód­nia kell. emberiség elpusztítására törekesznek, hogy minden­ Lapunk mai számához van mellékelve a „Találmányok leírása“ XV. kötetének 1-fő száma. Sajátságos jelenség, hogy minél gyorsabban és erőteljesebben halad az emberiség hivatásos feladatá­nak útján, és minél hatalmasabb vívmányokat ér el, annál jobban feltűnnek a társadalmi bajok, annál nagyobb az elégedetlenség, annál jobban megbomlik a testvéries össze­tar­tozandóság és annál hangosabban panaszkodnak a megélhetés bajai felett. Ez nemcsak hazánkra vonatkozik, az egész világra. Köztudomású, hogy a legújabb idő­tűen világ­szerte évről évre siralmas gazdasági válságok merül­nek fel, hogy a társadalmi osztályok közt az anta­gonizing mindinkább kiélesedik, hogy a hajdanra nemes czélokra törekvő szoczializmust is elfajuló betegségek támadják meg, melyek a nemes czélok helyett az Válságos helyzet. A Kr­amer-féle bútoripari pályázat be­nyújtási határideje több oldalú kívánság folytán február hó 15-éig hosszabbíttatott meg. Az elnökség: Uj egyesületi tagok. Litwy Dávid és fiai gyárosok Budapest. Vikár Béla gyáros Budapest. Feiten és Guilleaume kábelgyárosok Budapest. Ormai Mór körtyírgyáros Budapest. Schlinger Ferencz szücsmester Budapest. Gáncsy Henrik ékszertokkészítő Budapest. Heisler és Pollacsek épület üvegesek Budapest. Sturm Károly építőmester Budapest. Pucher István építész Budapest. Delmal Károly zongora-készhű Budapest. Bleuer és Quittner épület fakereskedők Budapest. Mikes Frigyes ácsmester Budapest. Adler Adolf czipész Budapest. Fürth A. és fia ágynem­ű­gyárosok Budapest. Kuttelwalch Lajos asztalos Budapest. Kirschbaum Ede kárpitos Budapest. Kulka testv. Budapest. Hoffmann Károly temetési vállalkozó Budapest. ifj. Paikert Alajos az őriz. gazdasági egyesület titkára Budapest. Freiszleder Nándor sütőmester Budapest. Körömy József szabómester Budapest. Orsovai petrole­um ipar r. t. Orsóvá.

Next