Magyar Ipar, 1897. július-december (18. évfolyam, 14-39. szám)

1897-07-04 / 14. szám

iparosok nem volnának, járáson­ként kötelezőleg való létesítése el­rendeltessék és elrendeltessék az is, hogy mindazon­­képesítéshez kötött ipartüzének és olyan gyárosnak, a­ki ipartelepén képesítéshez kötött iparos­segédeket és tanonczokat állandóan alkalmaz, az illetékes ipartestület kötelékébe lépni tar­tozzék , hogy az ipartestületek hatásköre akként terjesztessék ki, miszerint az iparigazolványok iránti bead­ványok a képesítéshez kötött ipa­rosokra nézve az ipartestületek által ezeknek véleménye kíséretében terjesztessenek az iparhatóságok elé; és hogy az ipartestületek — a kötelékébe tartozó képesített iparosokra nézve — a törvény­ben meghatározandó bizonyos ipar­­kihágási ügyekben oly hatósági jogokkal ruháztassanak fel, a­mi­lyenek ez idő szerint az elsőfokú iparhatóságokat megilletik; hogy a kereskedelmi utazóknak, minták előmutatásával, vagy azok nélkül megrendeléseket gyűjteni, illetve ügyleteket kötni csak a szakmabeli iparosoknál vagy keres­kedőknél legyen szabad, ellenben magánfeleknél megrendelések gyűj­tésétől, illetve ügyletek kötésétől vagy áruk eladásától áltassa­nak el. . . A többször idézett miniszteri kijelentés a mellett, hogy e kívánal­mak egy részének teljesítését nem helyezi kilátásba, kilátásba helyez oly reformot is, melyet egyetlen iparos-kongresszus sem óhajtott s a mely alkalmas az 1884: XVII. törvényczikk legkiválóbb alkotása, az autonóm ipartestületi intézmény megizmosodásának útját állani. Értjük a törvényben sarkalatos elvként meghatározott általános ipartestületek helyébe a fővároson kívül is iparszakmák szerinti testü­letek alakíthatását. Ismerjük ugyan a tömörüléstől idegenkedő elemek­nek e spec­iális erdélyrészi kíván­ságát, de tudjuk azt is, hogy mindannyiszor frontot csinált ellene a Királyhágón innen még az a vásározó legszerényebb csizmadia is, a­ki megérteni képes az össze­­működésben és együvétartozási tudat fejlesztésében rejlő erőforrást. Hát az igaz, hogy Ausztriában létezhetik 7 kalaposmesterből álló « Zwangsgennossenschaft » , csak­hogy az osztrák Gennossen­­schaftoknak és németországi Innun­­goknak nincsen meg a mienkéhez hasonló részleges iparhatósági jogköre. Nem ok nélkül lehet tehát attól tartani, hogy az ipar­­testületi önkormányzatnak szakok szerinti elaprózása a testületi hatáskörnek nem tágítását, hanem megszorítását vonná szükségszerű­­leg maga után. Ámde végezetül is a miniszteri leirat méltatásánál nem egyes anti­­czipált részletekre, hanem arra a tényre kell a fősúlyt fektetni, hogy maga a törvényrevizió kérdése immár fent is napirendre került. A többi majd magától jön. A keresk. és ipartannáki. Marosvásárhely, jan. 25. A marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara havi közgyűlését f. hó 25-én tartotta meg. Meg­nyitása után Tauszik B. Hugó elnök indítványára a közgyűlés Pótsa József Háromszékül­egye fő­ispánját 20 éves főispáni jubileuma alkalmából sürgönynyel üdvözölte. A sepsi­ szent-györgyi kér, be­­tegsegélyző pénztár azt kéri, hogy a bükszádi üveggyár munkásainak tagsági járulékait emeltessék. A közgyűlés sem a törvénynyel, sem a méltányossággal egyeztethetőnek nem tartván e kívánságot, elutasí­­tandónak mondja ki a különben is aktívával működő egylet kérését. A székely fiúk tavaszi elhelye­zéséről szóló jelentés örvendetes tudomásul vétetvén, a teljes ülés határozatilag kimondja, hogy e fontos és üdvös ügyben továbbra is lankadatlan tevékenység fejtendő ki. Örömmel vétetett tudomásul a­­ kereskedelemügyi miniszter úr­­ azon leirata is, melyben egy hely­ben alakulandó kisipari szövetke­zet anyagi támogatását helyezi kilátásba. E tárgy további tárgya­lása javaslattétel czéljából az ipar­osztálynak adatott ki. Szeged, június 30. A szegedi kereskedelmi és ipar­kamara ma tartotta meg e havi teljes ülését Gál Ferencz elnök­lete alatt. Az ülés lefolyásáról a következő értesítést vesszük. Jelentést tett az elnök, hogy alkalmat adott az érdekelteknek, hogy a kamarák tanácskozzanak egy nagyszabású zöldség és gyü­mölcs konzervgyár létesítéséről, amire nézve most egy szűkebb bi­zottság folytatja a tárgyalásokat. Felterjesztést határozott el a teljes ülés, hogy szükségesnek tartja a kamarai kerületek nagyobb városaiban kereskedelmi és ipar­kamarai bizottságok szervezését. E bizottságok szervezésének mó­dozatait azonban a teljes ülés az országos kamarai értekezleten kí­vánja megállapíttatni, mely ez év őszén Szegeden tartozik. Megbízást adott a teljes ülés az elnökségnek a székházban felállí­tandó kerületi iparmúzeum beren­dezésére, továbbá arra, hogy elő­készítse az itt őszkor megtartandó országos kamarai értekezletet és kapcsolatosan a székház felavatási ünnepélyét, melyre küldöttség hívja meg Dániel Ernő kereskedelem­ügyi minisztert, Vörös László ál­lamtitkárt és az iparfejlesztési osztály tagjait. Több, a kerületben rendezett tanonczmunka - kiállítás jutalom­díjaira a kamara hat ipartestület­nek 140 irtot szavazott meg. SEGÉLYPÉNZTÁRI ÉRTESÍTŐ. Titkári értekezlet-e vagy kongresszus ? Három hónapig vitatkoztak a kerületi betegsegélyző pénztárak a fölött, vájjon titkári értekezleten vitassák-e meg bajaikat avagy or­szágos értekezleten ? — A kon­gresszus eszméjét a nagyváradi ke­rületi pénztár vetette föl és egy, Nagyváradon tartandó országos értekezlet czéljából még április 7-én felhívást bocsátott ki a kerül

Next