Magyar Ipar, 1898. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-03 / 27. szám

XIX. kötet. ajr. szám. MAGYART ipar „IPARÜGYEK« AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETI KÖZLÖNYE. Budapest, 1898. julius hó 3. Felelős szerkesztő : Gelléri Mór. Kőmunkatársak : Dr. Horváth János, Dr Matlelrovits Sándor, Háth Károly. TARTALOM: I. Általános rész. Gazdasági politikánk múltja és jövője. (Matlekovits Sándor.) — A kereskedelmi és iparkamarákból. (Besz- terczebánya, Szeged). — Segélypénztári értesíti). (A kerületi pénztárak évi jelen­téseiről. Szontágh Jenőtől. A postakocsi, sok és a pénztárak.) — Kiállítási ügyek. — Szakoktatás. — Konzuli jelentések. — Munkásügyek. — Vállalkozói értesítő. — Vegyes hírek. (Hivatalos közlemények a keresk. miniszt. köréből. Különfélék.) — II. Egyesületi élet. Központi munka­közvetítő intézet. (Fölterjesztés.) A Mat­lekovits banket. Vegyi iparunk és a had­sereg. — III. Értesítések. Keresk. Mu­zeum. M. Á. V. — IV. Hirdetések. Gazdasági politikánk múltja és jövője. E czim alatt jelent meg Bálint Imre közgazdasági Írónktól egy közel 150 lapra terjedő munka, melynek olvasása különösen gaz­dasági jövőnk szempontjából felette érdekes. Igaz, a szerző munkájá­nak majdnem kilencztized részé­ben gazdasági múltúnkkal foglal­kozik s úgy látszik tanulmányá­nál a fősulyt munkájának ezen részére fektette. A múltaknak ezen vázolásánál a szerző agrár szem­pontból színez és a magyar kor­mány és törvényhozás egész ke­reskedelem-politikai működését ak ként tünteti fel, hogy az összes gazdasági bajok, melyekben állító­lag jelenleg szenvedünk, tulajdon­kép általuk fejlődtek. Sokkal jobban ismerjük az ag­rár felfogásokat Európa valameny- nyi országaiban, semhogy ezen a felfogáson most egy magyar szerző magyar könyvében csodálkoznánk. De könnyű volna Németország agráriusait szembeállítani szer­zőnk véleményével. Ott Bismarck intézkedései óta egyik agrárvám a másikat éri, az elszigetelés oly rendszere követtetik, melyet szer­zőnk maga főkép Magyarország hátrányára szolgálónak jellemez, és mégis javultak-e ott csak valami­vel is az úgynevezett agrárbajok ? Németország közel húsz éve kö­vetkezetesen küzd a gazdasági termékek és állatok behozatala ellen és egyoldalú törekvéseinek eredménye mégis csak az, hogy most is, mint húsz évvel ez­előtt, a gazdasági nyomás súlya alatt áll. Nem kritika akar ez lenni szer­zőnk felfogásával szemben, mert e sorok írója épugy, mint a szerző meg van győződve, hogy irá­nyuk teljes ellentéte mellett bizo­nyos kérdések közöttük mindig vitásak maradnak ; csak jellemezni akarom, hogy a midőn az említett munkát a lap közönségének figyelmébe ajánlom, nem azért teszem, hogy a munka első ré­szével foglalkozzék, hanem azért, mert gazdasági jövőnk szempont­jából oly eszmék vettetnek föl, melyek fölött alaposan gondol­kozni mindenkinek, a ki a köz- gazdasági életben működik, czél- szerü és szükséges. A szerző egyrészt az Ausztriá­val való gazdasági viszonyt, s másrészt Magyarország jövő hely­zetét a nagy világban teszi gon­dolkozásának alapjává. Ausztriával szemben, ha méltá­nyos közgazdasági egyezkedés le­hetséges, a közös vámterület fenn­tartását megokoltnak tekinti; ha azonban ezt elérni nem lehet, egy oly viszonyt tart szerződés utján megállapitandónak, melyben a két fél föczikkei eddigi piaczukat meg­tarthatnák. Közbeneső vámok vá­lasztanák el ugyan e két terüle­tet ; de nem szednénk egymástól minden áru után vámot, hanem csak ott és oly áruknál, melyekre nézve a gazdasági fejlődés a vám védelmét szükségessé tenné. A szerző tehát egy oly állapotot tart kívánatosnak, mely mintegy ma­gától fejlődve, a teljes szabadfor- forgalomból átvezetne fokozaton- kint a megkötött vagy gátolt for­galomba, s melynél mindakét ál lám gazdasági érdekei kölcsönö­sen meg volnának védhetők. Ez egy oly eszme, melynek valósítá­sára főkép nekünk magyaroknak törekednünk kell; mert tagadhatat­lan, hogy gazdaságunknak semmi­féle érdeke sincs abban, ha szövő­Az orsz. ipái egyesület tagjainak e lap tagsági dijuk fejében jár. Nem tagok számára az előfizetési díj egész évre 6 frt, félévre 3 frt. — Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, uj-utcza 4., az egyesület házában. — Megjelenik minden vasárnap. Rélhy János utóda EOVI ILLÉS ISTVÁN oki. mérik és szabadalmi ügyvivő Sflrg&nyczlni: Inrention, Budapest. Budapest, Erzsébet-kÖrut 2. 111 Telefon 50 — 8«.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék