Magyar Ipar, 1898. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-03 / 27. szám

- 534 - Székekre, vagy másféle gépekre, melyeket minálunk nem készítenek, vámokat vetünk ; ha valamikor gépgyártásunk ily czikkek előállítására is áttér, akkor lesz ideje e czikkekre is vámot vetni. A nagy világgal szemben a szerző arra a helyes álláspontra helyezkedik, hogy Magyarország fő törekvése legyen az európai vámunió létesí- tése, azaz a tengerentúli és oroszországi verseny rendszeres leküzdésére egy minél több közép- európai állam egyesülését és egységes gazdasági törekvését óhajtja. Ha ezt a czélt el nem lehet érni, akkor szerzőnk a lehető legnagyobb elzárkózást látja megokoltnak minden téren. Akkor mezőgazdaságilag épúgy, mint iparilag, még Ausztriával közös vámterületen is el kell zárkózni, és arra kell törekedni, hogy a közös vámterület népessége teljesen fedezze saját szükségletét a saját mezőgazdasága és a saját ipara útján , és ne törődjék a többi államok kereskedelmi politikájával. Ha az európai vámunió létesítése tekintetében kifejtett álláspontot Magyarországon mindenki he-lyeselni is fogja s az e tekintetben történő minden törekvést igazoltnak is találja, nem oly egyszerű az a kérdés, vájjon a vámunió létesülése esetén csakugyan az elzárkózásnak azt a politikáját kövessük e, melyet a szerző helyesnek tart. Megfontolandó, hogy az osztrák és a magyar fogyasztási terület sem a mezőgazdasági, de még kevésbbé az ipari termelés egészének átvételére nem képes és hogy még az aránylag gyönge magyar ipar is több ágában (mellőzve a malomipart) okvetlenül külföldre szorul. Nagyon meggondolandó tehát, hogy az elzárkózás rendszerét megbírja-e mezőgazdaságunk épúgy, mint iparunk illetőleg az osztrák ipar, és mily eszközök állnának rendelkezésünkre, hogy az elzárkózás esetében a kivitelre hasonló tömegek külföldre kerülhessenek. Bálint munkájában sok életre való pontot fejteget. Sajnos, hogy hírlapi és egyéb irodalmunk tisztán csak szenzációs kérdésekkel szeret foglalkozni, és hogy komolyabb tanulmányok — legyenek azok még oly egyoldalúak — majdnem visszhang nélkül maradnak. Az általunk megbeszélt munka utolsó szakasza a gyakorlati politika szempontjából is nagyon megszívlelendő, és a most az egész világon tanulmányozásra megindult kereskedelmi politikai mozgalmak mellett megérdemlené, hogy kellő figyelemmel olvastassák és hogy tüzetesebb megbeszélés tárgyává is tétessék. Matlekovits Sándor: A keresk. és iparkamarád, Beszterczebánya, június 15. A beszterczebányai kér. és iparkamara ma tartotta Flittner Károly elnöklete alatt havi rendes közgyűlését. Napirend előtt elnök javaslata alapján Ráth Károly kir. tanácsos, a magyar kereskedelmi múzeum igazgatója, a kamara levelező tagjává választatott. A napirenden levő ügyek a következőképen intéztettek el : Óhegy község kérvényét 3 országos vásár engedélyezése iránt a kamara nem pártolja, mert eltekintve attól, hogy e vásárok sem közforgalmi sem közgazdasági szempontoknál fogva nem szükségesek, a hazai ipar szempontjából a vásárok szaporítása semmikép sem indokolt. A zsarnóczai kereskedőknek kérvényét, az ottani fogyasztási szövetkezet létesítésének meggátlása iránt, a közgyűlés törvényes alap hiányában kedvező elintézésben nem részesíthette, miután azonban egynémely aggály merült fel, a kérvényt a keresk. minisztériumhoz felterjesztetni rendelte. A magyarországi kereskedelmi utazók egylete elnökségének megkeresését, a kereskedelmi utazók körében a magyarosodás előmozdítása ügyében megindított mozgalomnak támogatása iránt a közös gyűlés rokonszenvvel fogadta, éselhatározta, hogy a jegyzőkönyv, továbbá a kamara kiadásában megjelenő közgazdasági közlemények útján felhívja az ipari és kereskedelmi üzletek tulajdonosait, hogy előforduló esetben köztük, és az utazók, illetve azok főnökei között szóval és írásban magyarul érintkezni hazafias kötelességüknek tartsák. Ezután bizalmas ülésben az állandó bizottságnak az autonóm magyar vámtarifta ügyében előterjesztett jelentés tárgyaltatott s egyhangúlag elfogadtatván, a a minisztériumhoz felterjesztetni rendeltetett. Szeged, julius 1. A szegedi kereskedelmi- és iparkamara ma tartotta meg e havi teljes ülését Weiner Miksa elnöklete alatt. Az ülés lefolyásáról a következő tudósítást vesszük: Weiner Miksa h. elnök napirend előtt mélyen átérzett, kegyeletes beszédben emlékezett meg a megdöbbentően váratlan, súlyos veszteségről, mely a kamarát érte szeretett és érdemes elnökének, id. Gál Ferencz kir. tanácsosnak elhunyta által. Fölemlítette a szónok az elhunyt elnöknek a közéletben szerzett kiváló érdemeit, a példaadó kötelességtudást, melylyel a közügyeket szolgálta és előterjesztette a közös bizottság javaslatait, hogy a kamara jegyzőkönyvében örökítse meg az elnök kiváló érdemeit és iránta érzett hálás kegyeletét s erről a családot értesítse és hogy az elhunyt arczképét helyezze el a kamarai székház elnöki termében. A teljes ülés egyhangúlag elfogadta a javaslatokat és elhatározta, hogy kegyeletből nem tölti be szeptemberig az elnöki állást. Köszönetét fejezte ki még a teljes ülés Dániel Ernő báró miniszternek, a testvérkamaráknak és mindazoknak, kik részvé- tükkel fölkeresték. Tárgyalta a teljes ülés a kereske- delemügyi miniszter leiratát, mely szerint a Dunát az Oderávalösszekötő csatorna ügyében értekezletet szándékozik összehívni és felkéri a kamarát, hogy ezen csatorna