Magyar Ipar, 1899. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1899-07-02 / 27. szám

XX. kötet Budapest, i8gg. julius hó 2. 27. szám. MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK« AZ ORSZÁGOS IPAREGYE SÜLÉT HETI KÖZLÖNYE. Felelős szerkesztő: Gelléri Mór. Főmunkatársak: Dr. Horváth János, Dr Matlekovits Sándor, Ráth Károly. TARTALOM! I. Általános rész. Az ipartestületekről. (.Balogh Ambrus.) — Ausztria iparfejlesz­tési akcziója. — Keresk. és iparkamarák­ból. (Szeged. A debreczeni kamara jelen­tése.) — Kiállítási ügyek. — Szakegyesü­letek. •— Konzuli jelentések. — Irodalom. — Szakoktatás. •— Vállalkozói értesítő. (A honvédségi bakancsszállitások.) — Vegyes hírek. (Hivatalos közlemények a kereskedelmi minisztérium köréből. Külön­félék.) — II. Egyesületi élet. A minisz­ter elismerése. — A Ferencz József- ösztöndij. — A magyar aszfaltipar érdeké­ben. — A hatósági papirszállitás. — III. Értesítések. Déli vasút. — Magyar Folyam- és Tengerhajózási r. t. —Elemi biztositó r. t. — Magyar Keresk. Mu­zeum. — IV. Hirdetések. Az ipartestületekről. (Visszhang Dr. Andor Endre ur czikkére. A «Magyar Ipar» 26-ik számá­ban dr. Andor Endre ur tollából eredeti «Az ipartestületek mint iparfejlesztők» czimü vezérczikket olvasva s fontolóra véve annak irányzatát: a megnyugvás kelle­mes érzete töltheti el mindazokat, kik az ipari közélet terén a kéz- müiparosok s ezek egyeteméből álló ipartestületek beléletével, ügyeikkel, bajaikkal gyakorlatilag foglalkoznak. A megnyugvást azon körülmény okozza, hogy végre — miként az előzmények is mutatják — a ke­reskedelmi minisztériumban ko­molyan foglalkoznak a kézmüipa­rosok egyetemének: az ipartestü­leteknek a hozzájuk tartozókra nézve hatályosabbá tételével. Úgy látszik, az adatgyűjtés vége felé jár s hogy ezekből nem meg­vetendő mennyiségű és minőségű gyűlt egybe. Mutatja ezt azon igen helyes és gyakorlatias irány­zat, mely a szóban levő közle­ményből kisugárzik, mely mintha egy jobb jövőnek körvonalait vi­lágítaná meg. Az“ okok, melyek a testületek belterjesebb működését gátolják, helyesen vannak felsorolva s úgy látszik, teljesen a gyakorlati életből meritettek. Első ilyen a vagyoni ok. Hát kell e ezt bő­vebben taglalni? Van-e oly intéz­mény, mely anyagi eszközök nél­kül is hatályosabb működést volna képes kifejteni, bárminő ügybuzgó vezetők álljanak is az élén? Na­gyon is igaz az, hogy anyagiak­ban rejlik azon fő rugó, mely mozgást és életet önt az intéz­mény minden szervébe és *áp- lálja s tevékenységre sarkalja a netán szunnyadó ambicziót is. Ezen első ok természetes folyo­mánya a második : a személyi ok. A ki gyakorlatból ismeri az ipartestületi belső élet minden fázisát, annak tudnia kell, hogy mily sokoldalú teendőkkel van terhelve s mily sisiphusi munkát végez az ügyvezető közeg: az ipartestületi jegyző, kinek kezé­ben futnak össze a testület s az ezzel kapcsolatos intézmények ve­zető szálai. Ezen testet-lelket ölő gondterhes teendői közben hány­szor van egyesek részéről szemé­lyes inzultusnak kitéve, mely el­len, ha csak a saját erkölcsi fenn- sőbbsége meg nem védi, alig talál más védelmet; noha részben köz­hatósági teendőket végez, [köz­tisztviselőnek alig vagy éppen nincs elismerve. Állásából — bár­mily ambicziózusan töltse is be — egyes korifeusok, a rövid idő­közönként történő választásoknál könnyen kizökkenthetik. (Erre több példát tudunk.) Mindezek Damokles kardjaként függnek feje felett, s ha ehhez hozzáveszszük még, hogy ez izga­lommal teljes fáradozásaiért 200— 300 írttal van dotálva: nem cső- dálkozhatik senki, ha a legtöbb jegyző állását nem élethivatásnak, csak mellékfoglalkozásnak tekinti s noha állása egész embert kíván, erejét nem szenteli egészen a reá bízott ügynek, s ha mindezen elősoroltak mellett egyesek mégis kellően betöltik hivatásukat, ezek valóságos önmegtagadást tanúsí­tanak, s állásukra valósággal predestinálva vannak. Az ipartestületi hatályos műkö­dést gátló harmadik okhoz hozzá­szólva, — miután a közlemény­ben egyenes felhívás foglaltatik az ipartestületek feladataik köré­Az orsz. iparegyesület tagjainak e lap tagsági dijuk fejében jár. Nem tagok s ;ámára az előfizetési dij egész évre 6 frt félévre 3 frt. — Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, uj-utcza 4., az egyesület házában. — Megjelenik minden vasárnap. Sza,"foa,cla.l m. a, a, t eszközöl és értékesít a világ valamennyi államában PATAKY H. és W. (Budapesten, VII., Erzsébet-körut 42.) Saját irodák : Berlin, Hamburg, Frankfurt, Prága, Köln, Lipcse, Boroszlé, New-York, Varsó és Hannover városában. — Értékesítési szerződések 23/, ___________________mllllé értékben köttettek. Szabadalmi perek, felvilápositások és prospektusok ingyen. 30,000 szabadalmi megbízás.__________________

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék