Magyar Ipar, 1899. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1899-07-02 / 27. szám
el - szándékozik indítani az ipari segédmunkások értelmi fejlesztésének elősegítésére. Szövetkezetek az új törvény alapján eddig nem alakultak a a kamara területén. A kamara azonban az ipari szövetkezetek létesítése érdekében mozgalmat indítani szándékozik. A betegsegélyző pénztárak helyzetét a jelentés nehéznek tünteti fel és a betegsegélyezésről szóló törvény revízióját sürgeti. Az ipartestületekről szólva, örömmel említi föl a jelentés a debreczeni ipartestületnek hosszú vajúdás után történt megalakulását. Az ipari termelés tekintetében a jelentés csupa panasz. A kézműipari foglalkozás az utolsó két évben a kedvezőtlen gazdasági viszonyok befolyása alatt állott. Ipari haladásról és fejlődésről tehát nem lehet beszélni; a kisipar küzd, mint azelőtt és sanyarú helyzetét súlyosbítja a külföldről és Ausztriából beözönlő mindenféle gyári készítmény, melynek olcsóságával a versenyt nem bírja ki. A gyáripar a kamara területén fejletlen. Van egy-két üveggyár, amely ahogy úgy prosperál, de ezek is számos külső körülmény kedvezőtlen hatása alatt vannak. A kerületnek jelentékeny iparágai a kefe- és meszelőgyártás, s a hordó-dugógyártás. Az utóbbira nézve az állam támogatását kéri a jelentés, a szegény rutén nép érdekében is. Az ipari szakoktatás állapotáról elég kedvező képet nyújt a jelentés, amely a debreczeni szakiskola felállítását sürgeti. A kamara tevékenységéről szóló beszámolás különösebben kiemelkedő momentumot nem mutat, de arról tanúskodik, hogy a kamara a kereskedelmi és ipari érdekképviselet terén igyekezett megtenni a kötelességét. Végüla jelentésnek egy téves adatát kell helyreigazítanunk. Megemlékszik ugyanis a jelentés az új iparágak meghonosítása érdekében megindított mozgalmunkról és azt mondja, hogy a mozgalom «eredményre nem vezetett.» Ezzel szemben konstatálnunk kell, hogy a mozgalomnak igenis kézzelfogható eredményei voltak már eddig is, és hogy milyen eredményei lesznek ezentúl, azt nem lehet előrelátni, mert a mozgalom még nincs befejezve, sőt nagyon távol áll a befejezéstől. A jelentés apodiktikus kritikája tehát legalább is korai volna még akkor is, ha nem ellenkeznék nyilvánvaló tényekkel. Reméljük, hogy erről maga a jelentés készítője is meg fog győződni, ha előbb nem — a jövő évi jelentésig. Szeged, jan. 29. A szegedi kereskedelmi és iparkamara ma tartotta meg e havi teljes ülését Szarvady Lajos elnöklete alatt. Az ülés tárgyalásairól a következő tudósítást veszszük. Előterjesztette a titkár a kereskedelemügyi miniszter úr leiratát, hogy a Kis-Kun-Dorosmára javaslatba hozott gyékényszövő és nádszövő műhely állami költségen leendő berendezésétől el kellett tekintenie, mert a javasolt gyakorló műhelyben kiképzendők készítményeinek értékesítése nem volt biztosítható. Az iparosztály javaslatára a teljes ülés egyelőre tudomásul vette a leiratot azzal, hogy a kamara elnöksége a kiadott felhívásaira beérkezendő adatokhoz képest a szeptemberi ülésben meg fogja újítani az egész Csongrád megyére kiterjedő háziiparfejlesztési tervezetet, melynek keresztülvitelét fontos érdekek kívánják. Tárgyalta és tudomásul vette a teljes ülés azon intézkedések sorozatát, melyeket a földművelésügyi és pénzügyminiszterek tettek és részint kilátásba helyeztek a kamara múlt évi közgazdasági jelentésében foglalt közérdekű kívánságokra. Egy tervezetet küldött meg a kereskedelemügyi miniszter a kenderkötelek szállítási feltételeiről és erre vonatkozólag Kun Bertalan kamarai tag részletesen megokolt véleményes javaslatait tette magáévá az iparosztály, azokat fogadta el a teljes ülés is. A kamarák által létesített szakirodalmi és tanulmányalap ügyében a teljes ülés úgy határozott, hogy az egyes kamarák által ez alapra megszavazott összegek begyűjtetvén, azok felhasználásáról az augusztus hó folyamán tartandó nagyváradi kamarai értekezleten tétessék előterjesztés. Tárgyalta a teljes ülés a szegedi képzőművészeti egyesület átiratát az őszi tárlatának iparműkiállítással való kiegészítése ügyében és megbizatott a kamara állandó kiállítási bizottsága, hogy az őszi tárlaton való részvételre nyerje meg a kerület és különösen Szeged műiparosait. Iparos tanonczmunka kiállítások díjaira a kamara több ipartestületnek összesen 185 frt segélyt szavazott meg. KIÁLLÍTÁSI ügyek. A ruscsuki iparkiállitás. A ruscsuki iparkiállításon, mely aug. 24-ikétől aug. 22-ikéig— szept. 3-ikáig tart, a következő iparosok vesznek részt: házi-szövőiparosok, szabók, czipészek, aranyművesek, lakatosok, kádárok, asztalosok, késművesek, szíjgyártók, nyergesek, timárok, fazekasok, szappan- és illatszerkesztők, bognárok, esztergályosok, kosárfonók és élelmiszerek előállítói és pedig a ruscsuki, tirnovói, várnai, viddini, sumlai, lovcsai, vratcsai, lompalankai, plevnai, razgradi, sistovói, sevlievói és silistrai kerületekből. Csakis modern eljárással és megfelelő tökélylyel előállított tárgyak állíthatók ki. Más iparágakbeli és más kerületekből való iparosok csak reklám czéljából vehetnek részt, de a díjakra nem pályáznak. A tárgyakat június 20. (aug. 1.) napjáig kell beküldeni. A bejelentéseket a ruscsuki kereskedelmi kamarához kell intézni. A kiállítási tárgyak a vasúton féláron szállíttatnak. A kiállítók pénzjutalmakat, érem okleveleket és elismerő okleveleket kapnak, de a tehetősebbek a pénzjutalmakra nem pályáznak. A kiállításon részt vesznek a szófiai kereskedelmi múzeum, az ipariskolák, a lakatos-, asztalos-, szabó-, agyag- és szövőipari tanműhelyek. A kiállítás folyamán rézművesek, fazekasok és bőrfestők számára tanfolyamokat rendeznek. A jury a következő első díjakat ítéli meg: