Magyar Ipar, 1899. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1899-07-02 / 27. szám

el­ - szándékozik indítani az ipari se­gédmunkások értelmi fejleszté­sének elősegítésére. Szövetkezetek az új törvény alapján eddig nem alakultak a a kamara területén. A kamara azonban az ipari szövetkezetek létesítése érdekében mozgalmat indítani szándékozik. A betegsegélyző pénztárak hely­zetét a jelentés nehéznek tünteti fel és a betegsegélyezésről szóló törvény revízióját sürgeti. Az ipartestületekről szólva, öröm­mel említi föl a jelentés a debre­­czeni ipartestületnek hosszú vajú­dás után történt megalakulását. Az ipari termelés tekintetében a jelentés csupa panasz. A kézmű­ipari foglalkozás az utolsó két évben a kedvezőtlen gazda­sági viszonyok befolyása alatt állott. Ipari haladásról és fejlő­désről tehát nem lehet beszélni; a kisipar küzd, mint azelőtt és sanyarú helyzetét súlyosbítja a külföldről és Ausztriából beözönlő mindenféle gyári készítmény, mely­nek olcsóságával a versenyt nem bírja ki. A gyáripar a kamara területén fejletlen. Van egy-két üveggyár, a­mely ahogy­ úgy prosperál, de ezek is számos külső körülmény kedvezőtlen hatása alatt vannak. A kerületnek jelentékeny iparágai a kefe- és meszelő­gyártás, s a hordó-dugógyártás. Az utóbbira nézve az állam támogatását kéri a jelentés, a szegény rutén nép érdekében is. Az ipari szakoktatás állapotá­ról elég kedvező képet nyújt a jelentés, a­mely a debreczeni szak­iskola felállítását sürgeti. A kamara tevékenységéről szóló beszámolás különösebben kiemel­kedő momentumot nem mutat, de arról tanúskodik, hogy a ka­mara a kereskedelmi és ipari érdek­­képviselet terén igyekezett meg­tenni a kötelességét. Végül­­a jelentésnek egy téves adatát kell helyreigazítanunk. Meg­­emlékszik ugyanis a jelentés az új iparágak meghonosítása érdeké­ben megindított mozgalmunkról és azt mondja, hogy a mozgalom «eredményre nem vezetett.» Ezzel szemben konstatálnunk kell, hogy a mozgalomnak igenis kézzelfog­ható eredményei voltak már eddig is, és hogy milyen eredményei lesznek ezentúl, azt nem lehet előrelátni, mert a mozgalom még nincs befejezve, sőt nagyon távol áll a befejezéstől. A jelentés apo­­diktikus kritikája tehát legalább is korai volna még akkor is, ha nem ellenkeznék nyilvánvaló té­nyekkel. Reméljük, hogy erről maga a jelentés készítője­ is meg fog győződni, ha előbb nem — a jövő évi jelentésig. Szeged, jan. 29. A szegedi kereskedelmi és iparkamara ma tartotta meg e havi teljes ülését Szarvady Lajos elnöklete alatt. Az ülés tárgyalá­sairól a következő tudósítást veszszük. Előterjesztette a titkár a kereske­delemügyi miniszter úr leiratát, hogy a Kis-Kun-Dorosmára ja­vaslatba hozott gyékényszövő és nádszövő műhely állami költségen leendő berendezésétől el kellett te­kintenie, mert a javasolt gyakorló műhelyben kiképzendők készítmé­nyeinek értékesítése nem volt biztosítható. Az iparosztály javas­latára a teljes ülés egyelőre tudo­másul vette a leiratot azzal, hogy a kamara elnöksége a kiadott felhívásaira beérkezendő adatok­hoz képest a szeptemberi ülésben meg fogja újítani az egész Csong­­rád megyére kiterjedő háziiparfej­lesztési tervezetet, melynek ke­resztülvitelét fontos érdekek kí­vánják. Tárgyalta és tudomásul vette a teljes ülés azon intézkedések sorozatát, melyeket a földműve­lésügyi­ és pénzügyminiszterek tettek és részint kilátásba helyez­tek a kamara múlt évi közgaz­dasági jelentésében foglalt köz­érdekű kívánságokra. Egy tervezetet küldött meg a kereskedelemügyi miniszter a kenderkötelek szállítási feltételei­ről és erre vonatkozólag Kun Bertalan kamarai tag részletesen megokolt véleményes javaslatait tette magáévá az iparosztály, azokat fogadta el a teljes ülés is. A kamarák által létesített szak­­irodalmi és tanulmányalap ügyé­ben a teljes ülés úgy határozott, hogy az egyes kamarák által ez alapra megszavazott összegek begyűjtetvén, azok felhasználásá­ról az augusztus hó folyamán tartandó nagyváradi kamarai érte­kezleten tétessék előterjesztés. Tárgyalta a teljes ülés a sze­gedi képzőművészeti egyesület át­iratát az őszi tárlatának iparmű­­kiállítással való kiegészítése ügyé­ben és megbizatott a kamara állandó kiállítási bizottsága, hogy az őszi tárlaton való részvételre nyerje meg a kerület és különösen Szeged műiparosait. Iparos tanonczmunka kiállítások díjaira a kamara több ipartestü­letnek összesen 185 frt segélyt szavazott meg. KIÁLLÍTÁSI ügyek. A ruscsuki iparkiállitás. A ruscsuki iparkiállításon, mely aug. 2­­4-ikétől aug. 22-ikéig— szept. 3-ikáig tart, a következő iparosok vesznek részt: házi-szövő­iparosok, szabók, czipészek, arany­művesek, lakatosok, kádárok, asztalosok, késművesek, szíjgyár­tók, nyergesek, timárok, fazekasok, szappan- és illatszerkesz­­tők, bognárok, esztergályosok, kosár­fonók és élelmiszerek előállítói és pedig a ruscsuki, tirnovói, várnai, viddini, sumlai, lovcsai, vratcsai, lompalankai, plevnai, razgradi, sistovói, sevlievói és silistr­ai ke­rületekből. Csakis modern eljá­rással és megfelelő tökélylyel elő­állított tárgyak állíthatók ki. Más iparágakbeli és más kerületekből való iparosok csak reklám czéljá­­ból vehetnek részt, de a díjakra nem pályáznak. A tárgyakat június 20. (aug. 1.) napjáig kell bekül­deni. A bejelentéseket a ruscsuki kereskedelmi kamarához kell in­tézni. A kiállítási tárgyak a vas­úton féláron szállíttatnak. A kiállí­tók pénzjutalmakat, érem okle­veleket és elismerő okleveleket kapnak, de a tehetősebbek a pénzjutalmakra nem pályáznak. A kiállításon részt vesznek a szó­fiai kereskedelmi múzeum, az ipariskolák, a lakatos-, asztalos-, szabó-, agyag- és szövőipari tan­műhelyek. A kiállítás folyamán rézműve­sek, fazekasok és bőrfestők szá­mára tanfolyamokat rendeznek. A jury a következő első díjakat ítéli meg:

Next