Magyar Ipar, 1900. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-01 / 26. szám

36. íj. A pénztárnok őrzi a szövetkezet készpénzét, a hivatalnokok biztosítékát és az összes értékeket. Az igazgatóság a pénzt és az értéke­ket kettős zár alatt tartja, s az egyik kulcsot a pénztárnok, a másikat pedig a hetes igazgató őrzi. A pénztárnok a hivatalos órákban jelen van, átveszi a felek teljesített be­fizetéseit és az ezekről kiállított elismer­­vényeket aláírja. (Üzleti ész-befizetési könyvecske, törlesztési vagy leszámolási iv stb.) 37. §. A fizetés alkalmával tartozik a pénztárnok meggyőződést szerezni arról, vájjon a fél azt az összeget fizeti-e le, melyre kötelezve van. 38. §. A pénztárnok és az elnök, — ez utóbbi akadályoztatása esetén az alelnök, vagy a hetes igazgató, — együtt veszik át a szövetkezet czimére érkezett pénzküldeményeket A most nevezettek közül mindig legaább kettőnek kell jelen lenni a pénzeslevél felbontásánál s a pénz megolvasásánál. Az érkezett összeget a könyvelő a pénztárkönyvbe azonnal bevezetni tar­tozik. 39. §: A pénztárnok csak az e­lnök utalványozására fizethet, kölcsönöket pedig csak úgy folyósíthat, ha meggyő­ződött, hogy azok az igazgatóság által megszavaztattak és a jegyzőkönyvben foglalt feltételek teljesítvék. E czélból mindenekelőtt megvizsgálja, hogy a váltó vagy az adóslevél formai­lag helyesen van-e kiállítva, hogy az adóslevélen ugyanazon adós és kezesek neve fordul-e elő, akik az igazgatósági jegyzőkönyvben megneveztettek, s hogy ezek aláírása valódi-e ? 40. §. A kötvény­kölcsönöknek a köl­csönvevő részére való kifizetése két tanú aláírása mellett történik. Betáblázás feltétele mellett adott köl­csönöket a bírósági végzés kézhezvétele, a központ jóváhagyása mellett engedé­lyezhető kölcsönöket pedig e jóváhagyás megérkezte előtt kifizetni nem szabad. 41. §: A pénztárban netalán mutat­kozó készpénzhiányt a pénztárnak azonnal pótolni köteles, a mutatkozó fölösleget pedig félretéve, külön őrizni, vagy a pénztári ívbe mint többletet bevezettetni tartozik. Ha kölcsönök kifizetése alkalmával az előírt szabályok pontos betartását elmu­lasztja, teljes vagyoni felelősséggel tartozik, és az elmulasztottak pótlásáig fedezetet adni köteles. 42. §: A szövetkezet pénztárában na­gyobb készpénz készletet tartani nem fokad, mint a­­mennyi előreláthatólag a bejelentett kölcsönök kifizetésére szükséges. Az ezen szükségletet meghaladó pénz­tári készlet a heti hivatalos működés befejeztével gyümölcsöző elhelyezés czél­­jából az országos központba küldendő III. Üzletvezető, 43. §. A szövetkezeti bútorcsarnokban elhelyezett áruk eladására és a raktár kezelésére az igazgatóság üzletvezetőt alkalmaz. 44. §. Az üzletvezető, mint kereske­delmi meghatalmazott, az igazgatósági elnök, alelnök, illetve a hetes igazgató, ren­delkezéseit feltétlenül teljesíteni tartozik , és köteles az eladási ügyleteknél az igazgatóság vagy az eladó tag által megszabott árt kártérítési kötelezettség terhe alatt betartani. Munkálatok, illetve megrendelések fel­vételénél és raktári munkák végzésénél szintén az igazgatóság által megszabott és időről-időre adandó utasításokhoz és korlátokhoz van kötve. Nevezetesen nincs joga az elnök vagy helyettese avagy a hetes igazgató hozzájárulása nélkül felvállalt szakmunkát valamely tagnak kiadni, vagy valamely tagot ren­delőhöz küldeni. Mun­kamegrendelések érvényességéhez az igazgatóság hozzájárulása szükséges. 45. §. Az üzletvezető jogköre csakis oly ügyletek megkötésére és csak oly jogcselekmények teljesítésére terjed ki, melyeket a meghatározott működési körében előforduló ügyletek rendszerint szükségesekké tesznek. Nevezetesen feljogosítottnak tekintetik az üzletvezető oly eladások és átvételek eszközlésére, nemkülönben oly fizetések teljesítésére és átvételére, melyek a bútorcsarnokban és árur­aktárban tör­ténni szoktak. Ha az ügyleteteket hiányosan köti meg, vagy a szerződési feltételeket szabatosan meg nem állapítja, az e miatt felmerülő károkat vagy levonásokat megtéríteni tartozik. 46. §: Az üzletvezető pénzt nem tarthat magánál, hanem köteles a bevett pénzeket a pénztárnoknak azonnal átadni, vagy az ügyletnél jelenlevő megbízó tagnak elismervény ellenében kiadni és­­ mindennap elszámolni. 47. §. Az üzletvezető minden igazga­­­­tósági ülésben jelentést tesz a kötött­­ ügyletekről s előadja az üzleti ügyeket. Egyéb ügyek tárgyalásánál azonban jelen nem lehet. 48. §. Mindazon ügyletekkel, melyeket az üzletvezető meghatalmazásának meg­­felelőleg köt, a szövetkezet szerez jogo­­­­kat és vállal kötelezettségeket Ez okból az üzletvezető a maga nevében sem saját, sem más részére bútoripari ügyleteket nem köthet, nem tagokkal üzleti összeköttetésben nem állhat, ezek készítményeit el nem adhatja, nem közvetítheti s a szövetkezet részére kötött ügyletekből saját javára előnyöket és kedvezményeket nem biztosíthat. Szövetkezeti jutalékát az igazgatóság időről-időre állapítja meg. 49. §. Ha az üzletvezető az ügylet megkötésénél meghatalmazása határain túlmegy, a vele szerződött egyénnek a kereskedelmi törvény szerint felelős, s ez utóbbinak szabad választásában áll tőle kártérítést, vagy a szerződés betöl­tését követelni. 50. §. Az üzletvezető alkalmazásának idejére és szövetkezeti jutalékára nézve az igazgatósággal kötött szerződése irányadó. Azok az esetek, melyeknek beálltával az üzletvezető felmondás nélkül azonnal elbocsátható, vagy ő felmondás nélkül azonnal kiléphet, az ipartörvény 94. és 95. §-aiban vannak fölsorolva. Az üzletvezető a befolyt vagy elszá­molt összegekből járó jutalékát az elnök utalványozására minden hónap utolsó napján elismervényére utólag veszi fel. 51. § Az üzletvezető köteles 2000 kor. biztosítékot a szövetkezetnél letétbe helyezni. Ha az üzletvezető megbízása körét átlépi, vagy ha a tagoknak, avagy a szövetkezetnek akár cselekvésével, akár mulasztásával kárt okoz, az igazgatóság által megállapítandó kárösszeg minden bírói közbenjárás nélkül biztosítékából levonatik. Ha az üzletvezető biztosítékának ekként hiányzó összegét 8 nap alatt nem pótolja, állásából azonnal elbocsátandó. 52. §. Az üzletvezető vezeti a bútor­csarnok előjegyzési könyvét. Az üzlet­vezető a könyvelő akadályoztatása ese­tében azonban az egész könyvvezetést is teljesíti és a leveleket megírja. De ezeket alá nem írhatja, hanem köteles az elnöknek aláírás végett átadni. Az üzletvezető a könyvvitel és levelezé­sek helyességéért vagyonilag felelős. Ugyanazért köteles a napi eseménye­ket, illetve bevételeket és kiadásokat haladéktalanul pontosan elkönyvelni és az üzleti könyveket, valamint a levelezéseket rendben tartani. Az üzleti könyveket és a fontosabb iratokat tartozik a pénztárba elhelyezni, mi czélból a pénztár külső kulcsainak egyik példányát ő őrzi. 53. §. Az üzletvezető tartozik az üzleti feleknek és a rendelőknek bútor-

Next