Magyar Ipar, 1901. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1901-05-12 / 19. szám

V­ásáráthelyezések. A kereskedelemügyi miniszter úr megengedte, hogy az Ugocsa vármegye területéhez tartozó Királyháza községben, a május hó 15., június hó 27., augusztus hó 30. és november hó 10. napjait magukban foglaló hetek hétfő és kedd napjaira eső országos vásárok ezen évben ki­vételesen ugyanazon napokat maguk­ban foglaló hetek szerda és csütörtök napjain; a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár­megye területéhez tartozó Gödöllő községben a folyó évi má­jus hó 10. és 20-ára eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi május hó 12. és 13-án; a Vas vármegye területéhez tartozó Alsó-Ságit községben a f. év május hó 25. és szeptember 21-ére eső or­szágos vásárok ez évben kivételesen f. évi május 23. illetőleg szeptember 24-én ; a Máramaros vármegye terüle­téhez tartozó Ökörmező községben a június hó 26. és 27-ére eső országos vásár ez­után állandóan június hó utolsó heté­nek hétfő és keddjén, továbbá a szeptember hó 4. és 5-ére eső orszá­gos vásár ezután állandóan szeptember hó első hetének hétfő és keddjén tar­tassák meg. Különfélék. Magyar gyufa külföldi dobozban. Egyesületünkhöz a múlt hónap­ban feljelentés érkezett, a­mely szerint Stein és­ Rosenstrausz bu­dapesti gyufagyáros elég „hazai gyártmány“ jelzéssel külföldi gyu­fát hoz forgalomba. Megerősítette ezt a panaszt az a tény, hogy a feljelentéshez csatolt gyufaskatu­lyán, mint gyáros a „Stein és Rosenstrausz“ ezég szerepelt, m­íg, ha a külső czimkét lekapartuk, alatta az „E. Schherz, Görz“ fel­irat volt olvasható. Végrehajtó bizottságunk az ügy­gyel foglalkozva, elhatározta, hogy felvilágosító nyi­latkozat tételére hívja fel a be­vádolt c­éget. Ez a nyilatkozat be is érkezett hozzánk. E nyilatko­zatban a czég előadja, hogy üres gyufaskatulyákat Magyarországban csakis a budapesti gyűjtőfogházban készítenek. Ezeket a gyufaskatulyá­kat mind a czég veszi át, de mint­hogy szükséglete sokkal nagyobb, mint a­mennyit itthon készítenek, a többletet egy morvaországi ezég­­től vásárolja, így a múlt évi de­­czember havában 160 láda üres gyufaskatulyát szerzett be a kül­földi czégtől és ennek vételárát előre kifizette. A skatulyák czimke nélkül érkeznek és a czimkéket a gyufagyárban ragasztják fel. A czég, mivel bizalommal volt a dobozgyáros iránt, nem bontotta fel azonnal az összes ládákat, ha­nem csak néhányat szükségletéhez mérten. Ennélfogva csak január hónapban jött arra, hogy a külde­ményben csak 70 láda van czimke nélkül, 90 ládának pedig „Schherz E. Görz“ feliratú czimkéje van. Ekkor hosszas tárgyalás indult meg a czég és a dobozgyáros közt, de végül a czégnek nem volt más tennivalója, mint a dobozokat megtartani és pedig részint, mert égető szüksége volt rájuk, részint mert a gyár szünetelésével sok munkás vesztette volna el kenyerét. A czég a czimkék­ lekapartatását határozta el, ez azonban legyőz­hetetlen nehézségekbe ütközött és kénytelen volt a czím átragasz­tásával megelégedni, holott tudta, hogy nem egész helyesen jár el. Ezt a tényállást bármikor hajlandó igazolni az eredeti számlával, az eredeti levelekkel és másoló köny­vének betekintése által. Hang­súlyozza a c­ég, hogy más gyu­fát, mint a­mely erzsébetfalvai gyárában készült, soha el nem adott és sem Lebherztől, sem Ausztriából, sem máshonnan gyu­fát nem hozat. A gyufaskatulyák egy részének kivételével, gyárt­mánya teljesen hazai, a­mit iga­zolt a minisztériumi vizsgálat is, melyet egy feljelentés alapján indítottak. A c­égnek ezt a védelmét a végrehajtó bizottság tudomásul vette és elrendelte lapunkban való ismertetését, valamint a feljelen­tőkkel leendő közlését. Ösztöndíj fiatal iparosoknak. A budapesti kereskedelmi és iparkamara pályázatot hirdet a kamara által ő cs. és kir. felsége 25 éves koronázási jubileumának az emlékére, törekvő fiatal iparosok részére alapított három, egyenkint 600 koronát tevő utazási ösztön­díjra. Ezen ösztöndíjak valamelyikére pályázhatnak a kamara kerületében (Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye és Fe­jér megye, Budapest székesfőváros, Kecskemét tvhj. város és Székes­­fehérvár sz. kis város) született, vagy illetőséggel bíró fiatal törekvő iparosok, akik magukat szakma­beli iparukban gyakorlatilag tovább­képezni óhajtják. A pályázó eddigi elméleti és gyakorlati tanulmányait, s esetleges kiállítási kitüntetéseit, családi és vagyoni állapotát, nyelvismeretét, az általa tanulmány tárgyává teendő specziális szakokat s a választandó útirányt feltüntető s kellő okmá­nyokkal felszerelt kérvények folyó évi május h­ó 15-ikéig a kamara irodájában, Budapest, V. Szemere­­utcza 6. szám alatt nyújtandók be. A Turul-czipőgyár. Sok port vert fel ezen a héten egyes hírlapok támadása az álla­milag szubvenczionált temesvári­­ ,­­ Turul-czipőgyár ellen, a­mely sze­gedi elárusító helyére állítólag Mödlingből a temesvári gyár je­gyével ellátott czipőket hozatott. Minthogy a dolog még teljesen kiderítve nincs ,— mert a keres­kedelmi minisztérium részéről meg­indított sürgős vizsgálat eredmé­nyéről lapunk zártáig nem kap­tunk hírt — egyelőre megelég­szünk azzal, hogy közöljük a kö­vetkező félhivatalos kommünikét, melyet a Budapesti Tudósító tesz közzé : Szegedi és budapesti lapok azt a hírt köztik, mintha a Temes­váron állami támogatással alapí­tott „Turul czipőgyár“ szegedi raktárába csak mödlingi gyárt­mányt küldött volna eladásra. A temesvári kereskedelmi és iparka­mara, mint ebben a dologban il­letékes hatóság, az ügyről hiteles informác­iót tesz közzé, a­mely­ből kiderül, hogy a gyár eljárása sem a közönséggel, sem a kor­mánynyal szemben nem képez megtévesztést. A temesvári gyárra nézve, a­mely 1.200,000 K. tel­jesen befizetett alaptőkével jött létre, a­mely összegből 400,000 koronát a nagyarányú gyárépület és annak mintaszerű gépberende­zése absorbeált, kezdettől fogva nagyfontosságú volt az, hogy azokat az elárusító helyeket, ahol eddig mödlingi czipőket adtak el, s a készítendő hazai gyártmányok­­ számára is biztosítsa. Minthogy

Next