Magyar Ipar, 1901. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1901-05-12 / 19. szám
Vásáráthelyezések. A kereskedelemügyi miniszter úr megengedte, hogy az Ugocsa vármegye területéhez tartozó Királyháza községben, a május hó 15., június hó 27., augusztus hó 30. és november hó 10. napjait magukban foglaló hetek hétfő és kedd napjaira eső országos vásárok ezen évben kivételesen ugyanazon napokat magukban foglaló hetek szerda és csütörtök napjain; a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez tartozó Gödöllő községben a folyó évi május hó 10. és 20-ára eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi május hó 12. és 13-án; a Vas vármegye területéhez tartozó Alsó-Ságit községben a f. év május hó 25. és szeptember 21-ére eső országos vásárok ez évben kivételesen f. évi május 23. illetőleg szeptember 24-én ; a Máramaros vármegye területéhez tartozó Ökörmező községben a június hó 26. és 27-ére eső országos vásár ezután állandóan június hó utolsó hetének hétfő és keddjén, továbbá a szeptember hó 4. és 5-ére eső országos vásár ezután állandóan szeptember hó első hetének hétfő és keddjén tartassák meg. Különfélék. Magyar gyufa külföldi dobozban. Egyesületünkhöz a múlt hónapban feljelentés érkezett, amely szerint Stein és Rosenstrausz budapesti gyufagyáros elég „hazai gyártmány“ jelzéssel külföldi gyufát hoz forgalomba. Megerősítette ezt a panaszt az a tény, hogy a feljelentéshez csatolt gyufaskatulyán, mint gyáros a „Stein és Rosenstrausz“ ezég szerepelt, míg, ha a külső czimkét lekapartuk, alatta az „E. Schherz, Görz“ felirat volt olvasható. Végrehajtó bizottságunk az ügygyel foglalkozva, elhatározta, hogy felvilágosító nyilatkozat tételére hívja fel a bevádolt céget. Ez a nyilatkozat be is érkezett hozzánk. E nyilatkozatban a czég előadja, hogy üres gyufaskatulyákat Magyarországban csakis a budapesti gyűjtőfogházban készítenek. Ezeket a gyufaskatulyákat mind a czég veszi át, de minthogy szükséglete sokkal nagyobb, mint amennyit itthon készítenek, a többletet egy morvaországi ezégtől vásárolja, így a múlt évi deczember havában 160 láda üres gyufaskatulyát szerzett be a külföldi czégtől és ennek vételárát előre kifizette. A skatulyák czimke nélkül érkeznek és a czimkéket a gyufagyárban ragasztják fel. A czég, mivel bizalommal volt a dobozgyáros iránt, nem bontotta fel azonnal az összes ládákat, hanem csak néhányat szükségletéhez mérten. Ennélfogva csak január hónapban jött arra, hogy a küldeményben csak 70 láda van czimke nélkül, 90 ládának pedig „Schherz E. Görz“ feliratú czimkéje van. Ekkor hosszas tárgyalás indult meg a czég és a dobozgyáros közt, de végül a czégnek nem volt más tennivalója, mint a dobozokat megtartani és pedig részint, mert égető szüksége volt rájuk, részint mert a gyár szünetelésével sok munkás vesztette volna el kenyerét. A czég a czimkék lekapartatását határozta el, ez azonban legyőzhetetlen nehézségekbe ütközött és kénytelen volt a czím átragasztásával megelégedni, holott tudta, hogy nem egész helyesen jár el. Ezt a tényállást bármikor hajlandó igazolni az eredeti számlával, az eredeti levelekkel és másoló könyvének betekintése által. Hangsúlyozza a cég, hogy más gyufát, mint amely erzsébetfalvai gyárában készült, soha el nem adott és sem Lebherztől, sem Ausztriából, sem máshonnan gyufát nem hozat. A gyufaskatulyák egy részének kivételével, gyártmánya teljesen hazai, amit igazolt a minisztériumi vizsgálat is, melyet egy feljelentés alapján indítottak. A cégnek ezt a védelmét a végrehajtó bizottság tudomásul vette és elrendelte lapunkban való ismertetését, valamint a feljelentőkkel leendő közlését. Ösztöndíj fiatal iparosoknak. A budapesti kereskedelmi és iparkamara pályázatot hirdet a kamara által ő cs. és kir. felsége 25 éves koronázási jubileumának az emlékére, törekvő fiatal iparosok részére alapított három, egyenkint 600 koronát tevő utazási ösztöndíjra. Ezen ösztöndíjak valamelyikére pályázhatnak a kamara kerületében (Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye és Fejér megye, Budapest székesfőváros, Kecskemét tvhj. város és Székesfehérvár sz. kis város) született, vagy illetőséggel bíró fiatal törekvő iparosok, akik magukat szakmabeli iparukban gyakorlatilag továbbképezni óhajtják. A pályázó eddigi elméleti és gyakorlati tanulmányait, s esetleges kiállítási kitüntetéseit, családi és vagyoni állapotát, nyelvismeretét, az általa tanulmány tárgyává teendő specziális szakokat s a választandó útirányt feltüntető s kellő okmányokkal felszerelt kérvények folyó évi május hó 15-ikéig a kamara irodájában, Budapest, V. Szemereutcza 6. szám alatt nyújtandók be. A Turul-czipőgyár. Sok port vert fel ezen a héten egyes hírlapok támadása az államilag szubvenczionált temesvári , Turul-czipőgyár ellen, amely szegedi elárusító helyére állítólag Mödlingből a temesvári gyár jegyével ellátott czipőket hozatott. Minthogy a dolog még teljesen kiderítve nincs ,— mert a kereskedelmi minisztérium részéről megindított sürgős vizsgálat eredményéről lapunk zártáig nem kaptunk hírt — egyelőre megelégszünk azzal, hogy közöljük a következő félhivatalos kommünikét, melyet a Budapesti Tudósító tesz közzé : Szegedi és budapesti lapok azt a hírt köztik, mintha a Temesváron állami támogatással alapított „Turul czipőgyár“ szegedi raktárába csak mödlingi gyártmányt küldött volna eladásra. A temesvári kereskedelmi és iparkamara, mint ebben a dologban illetékes hatóság, az ügyről hiteles információt tesz közzé, amelyből kiderül, hogy a gyár eljárása sem a közönséggel, sem a kormánynyal szemben nem képez megtévesztést. A temesvári gyárra nézve, amely 1.200,000 K. teljesen befizetett alaptőkével jött létre, amely összegből 400,000 koronát a nagyarányú gyárépület és annak mintaszerű gépberendezése absorbeált, kezdettől fogva nagyfontosságú volt az, hogy azokat az elárusító helyeket, ahol eddig mödlingi czipőket adtak el, s a készítendő hazai gyártmányok számára is biztosítsa. Minthogy