Magyar Ipar, 1902. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-06 / 27. szám

rint nagyobb mérvűleg raktáron nem tartott „pénzszekrények, író­gépek és mérlegek“ képezhetnék szabad megrendelésgyűjtés tárgyát. A kereskedelemügyi miniszter azon többfelől hangoztatott kérés tekintetében kíván véleményt, hogy a bor a megrendelés­gyűj­tési tilalom alól kivehető-e ? A kamara azon véleményt fo­gadta el, hogy a bor ne vetessék ki a megrendelés-gyűjtési tilalom alól. Indokolja pedig ezt a kamara azzal, hogy a bornak és kiválóan az értékes fajbornak a magán­feleknél megrendelés-gyűjtés útján való forgalomba hozása külön intézkedést igénylő közérdeknek nem tekinthető. A borkereskedők­nek módjukban áll, hogy ott is, a­hol spec­iális bor- és csemege­üzletek nincsenek, jobb vendéglők, vagy fűszerüzletek útján gondos­kodjanak fajboraik detail-elárusí­­tásáról, de különben is a bor oly természetű czikk, melynek forga­lomba hozatalához nincs szükség a közvetlen megrendelés-gyűjtés kivételes eszközére, a­melylyel míg a magánfeleknél való meg­rendelés-gyűjtés szabad volt, kü­lönben is számos visszaélés tör­tént. Tudomásul vette a kamara az elnökség jelentését, hogy a hon­védség részére szükségelt bakancs- és könnyűczipő szállítására a ka­marához 14 alkalmi szövetkezet ajánlata érkezett be. Ezek utján a kerületből 738 kisiparos kíván a szállításban résztvenni. Sopron, június 30. A soproni kereskedelmi és ipar­kamara Ullein József elnöklete alatt hétfőn közgyűlést tartott. Az elnök jelentést tett a kamarai székház építési ügyéről, mely be­fejezés előtt áll. Kirch­knopf titkár referált ezután több ügyről, melyek közül fölem­lítjük, hogy a honvédségi bakancs­­szállításban való részvételre az egész kerületből ezúttal is csak a kapuvári iparosok jelentkeztek, még­pedig ezúttal két alkalmi szövetkezet alakjában. Mindegyikök 800 pár szállítására tett ajánlatot. Schneider Richárd kismartoni illetőségű textiliparos 1200 korona ösztöndíjat nyert a kereskedelmi minisztertől az angol textiliparnak a helyszínén való tanulmányozá­sára. A kamara több oly esetet jelen­tett föl a kereskedelmi miniszter­nek, a­melyben az osztrák ható­ságok a kölcsönösség megsértésé­vel a magyar iparosoknak nem engedték meg az osztrák vásárokon való árusítást. A miniszter ez ügyben orvoslásért átirt az osztrák kormányhoz s már sürgető átiratot is intézett az osztrák kormányhoz. Erről az intézkedésről értesítette a kamarát is. A Siófokon rendezett dunántúli kivándorlási kongresszuson a ka­mara nem képviseltette magát, minthogy a kongresszus előkészí­tésébe be nem folyhatott; a kongresszusra a megnyitás előtt nyert meghívót, de a napirend tekintetében semmiféle programmot sem kapott s igy a legutolsó pil­lanatig sem volt tájékozva a tár­gyalás alá kerülő kérdések felől. Ily körülmények között czélsze­­rűbbnek vélte, hogy a kongresszus­tól távolmaradjon, a­miről a rende­zőséget hivatalosan értesítette is. Ugyanígy járt el a győri és pécsi kamara is, vagyis a Dunántúl valamennyi kereskedelmi és ipar­kamarája. A kereskedelmi miniszter kör­rendeletben hívta fel az iparható­ságok figyelmét a színlelt üzlet­nyitások eseteire, midőn egy-egy városban idegen kereskedők és iparosok csak azért váltanak ipar­igazolványt, hogy e réven szaba­don gyűjthessenek megrendelése­ket s mikor e munkájukkal vé­geztek, egyszerűen odábbállnak. A miniszter utasítja a hatóságo­kat, hogy a törvényt ily módon kijátszók ellen szigorúan járjanak el. A kamara e leiratra ipartestü­­leteinek figyelmét külön körlevéllel fogja ráirányítani. Az üzleti nyomtatványok, papír­és írószeranyagra most oly ipa­rosoknál és kereskedőknél is sza­bad megrendeléseket gyűjteni, a­kik ez árukat felhasználnák, tehát a­kik tulajdonképen magánfogyasz­tók e téren. A kamara e szabad­ság megszüntetése, illetve az is­mét eladók körére való korláto­zása érdekében felterjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez. A soproni iparosok hitelszövet­kezete részjegyeiből 1000 korona értéket jegyzett a kamara. Ezt a határozatot a miniszter jóváhagy­ván, az összeg folyósittatni fog A kamara 1900. évi zár­szám­adását a miniszter jóváhagyta. A bornak a megrendelésgyű­j­­tési tilalom alól való kivétele ér­dekében a kamara felterjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez. A kamara 1901. évi zárszám­adását a teljes ülés elfogadta és jóváhagyás végett illetékes helyre fölterjeszti. A pénztári felesleg volt 1901. év végén 54.831 K. 19 F. A nyugdíjalap, miután 58.976 K. 13 F. kölcsönt nyújtott a kamarának házépítés czéljaira, 68.171 K. 88 fillérre szállt le. Kirch­knopf Frigyes titkár közli a kamarával, hogy az országos kamarai értekezlet előkészítése tárgyában Budapesten értekezlet volt, a­melyben ő is részt vett. Ezen az értekezleten megállapod­tak abban, hogy a kamarák a külön vámterület mellett foglalnak állást. A napirenden ezenkívül még 11 tárgy lesz, köztük a ma­gyar­óvári magvizsgáló állomás hírhedt eljárása, melynek súlyos anyagi következményei alatt most már egész sereg megye kiskereske­­dősége szenved. Az állomás ugyanis a hatásköre alá tartozó terület összes szolgabírói hivatalokhoz és városi hatóságokhoz megkeresést intézett, hogy valamennyi kereskedő üzle­tében előforduló őrölt paprika, fa­héj, bors, magvak, liszt stb. árukból mintákat küldjenek be megvizsgálás czéljából. A bekül­dött minták háromnegyedét az állomás hamisitottnak jelentette ki s ez alapon a hatóságok a keres­kedők százait ezrekre menő bir­sággal és vizsgálati költséggel sújtották, holott — mint ezt a legtöbb esetben be lehet bizonyí­tani a kereskedők jóhiszeműen hozták forgalomba az árut, nem is sejtve, hogy hamisítottak. "Ez az ügy mindenesetre megérdemli az ország valamennyi kamarájának figyelmét s reméljük is, hogy a kiskereskedők létérdekeit fenye­gető veszedelmet közös fellépéssel sikerül elhárítani. A kamara a szegedi társkamara javaslatára sürgetni fogja a köte­lező balesetbiztosítás törvényho­zási úton való megoldását s addig is a balesetekért való felelősség határainak pontos megállapítását; továbbá kéri a hiteltudósítói jog-

Next