Magyar Ipar, 1904. július-június (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-07-03 / 27. szám

kiállítók megterhelését. Például egy szálloda épült a kiállítás területén és ennek engedményese minden vendége után naponkint és fejen­­kint 1íz dollárt fizet az igazgató­ságnak. Hát ez hagyj­án, mert hisz ez magánvállalkozás és min­denki olyan szerződést köthet bárkivel, amilyent akar. De érde­kesebb, hogy az igazgatóság például az eladási jutalék meg­állapítását hozta-halasztotta s mikor már minden együtt volt (úgy, ahogy), akkor kijelenti, hogy az összes czikkek után az eladási jutalék, melyet a kiállítás igazgatóságának be kell szolgál­tatni, 25 százalék lesz, a szeszes italok után azonban 45. Tehát körülbelül tízszerese, sőt húsz­szorosa annak, amit eddig a nagy kiállítások követelni mertek. A főkérdés mindezek után az : fognak-e szakembereink ezen a kiállításon valamit profitírozni ? Erre nézve az a nézetem, hogy hivatott szakembereink, a­kiknek a kiállítás szakma szerinti tanul­mányozása a feladata, fognak egészséges búzaszemeket találni, de a bő aratástól nagyon távol maradnak. Ha röviden kellene ezt a mon­­struózus kiállítást jellemezni, ezt imám a fejfájára: — Inkább érdekes volt, mint tanulságos, de távolról sem ért annyit, mint amennyibe került. Gelléri Mór: Kamarai élet, A budapesti kamara alaku­lása. A Budapesti kereskedelmi és iparkamara hétfőn délután tartotta alakuló ülését, a­melynek tárgya a kamara elnökének és két al­­­­elnökének megválasztása volt. Az ülés lefolyása a következő volt: Láng György tanácsnok üdvö­zölte a kamara tagjait és röviden ismertette a választás előmun­kálatait, a választást és a mi­niszter határozatát. Ezután Seregi Zoltán dr. tanácsjegyző felolvasta a kamara új tagjainak névsorát. Az elnöklő tanácsnok ezután újból köszöntötte a kamara tag­jait s örömének adott kifejezést a fölött, hogy a választás nagy­­ többségének bizalma a hazai ke­reskedelem és ipar ily tekintélyes vezető férfiaira esett. Az éljenzéssel fogadott beszéd után áttértek az elnökválasztásra. Elnökéül a kamara egyhangú közfelkiáltással Lánczy Leót vá­lasztotta meg. Erre következett az alelnökválasztás. A kereske­dők részéről alelnökül Hüttl Ti­vadart választották meg egyhan­gúlag. Másik alelnökül Thék Endre az iparosok részéről lovag Faik Zsigmondot, az eddigi alelnököt ajánlotta. Madary Gábor ellenben — teljes tisztelettel Fáik sze­mélye­ és érdemei iránt — Thék Endrét ajánlotta. Az elnök erre elrendelte a tit­kos szavazást, a­melynek ered­ménye az lett, hogy Thék Endre 27, lovag Fáik Zsigmond pedig 12 szavazatot kapott. A második­­ alelnök tehát Thék Endre lett. ] Ezzel az alakuló ülés napi- I rendje kimerült. Az elnök még­­­tudatta, hogy a választást fel­terjeszti a kormányhoz jóvá­hagyás végett, s ennek leérke­zése után újabb ülésre fogja összehívni a kamarát. Kolozsvár, junius 24. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara közgyűlésén Weisz József elnök elnökölt. A tárgya­lásokból kiemeljük a követke­zőket : Hirschfeld Károly kamarai bel­tag indítványára a közgyűlés föl­­terjesztést intéz a miniszterhez, hogy a gőzkazánok és cséplőgépek kezelőire nézve tegye kötelezővé és lehetővé az első segély nyúj­tásánál a kötszerekkel való bá­násmód elsajátítását. A fölterjesz­tés szövege esetleges pártolás vé­gett a társkamaráknak is megkül­detik. A tordai tímárok panasza kö­vetkeztében a kamara elhatározta, hogy a mindinkább dráguló nyers­anyag előnyösebb beszerzése ér­dekében a kerületében levő ki­sebb tímárokat nyersanyag be­szerző szövetkezetté tömöriteni megkísérli s e törekvéseinek tá­mogatására fölkéri Sztodola József bőripari vándortanitót és az or­szágos központi hitelszövetke­zetet. A közgyűlés tudomásul vette a miniszter úrnak a kamarai 1902. évi jelentés több pontjára tett ész­revételeit, nevezetesen a vidéki könyvnyomdák érdekének meg­óvását a központosítás ellen, a méheknek lekénezése és tömeges pusztítása ellen felhozott pana­szok ügyében tett intézkedést; a lókereskedés előmozdítása érde­kében javasolt lóvásárok szerve­zésére vonatkozó intézkedéseket, végül a kolozsvári gyufagyár által a nyersanyag biztosítására kérel­mezett intézkedés ügyében tett felvilágosítást. Az Emke azon panaszára, hogy a nagyobb iparvállalatok idegen illetőségű munkásokat szerződtet­nek a­helyett, hogy hazai, jelesen székely munkásokat alkalmazná­nak, a kamara kijelenti, hogy te­rületén ez a visszásság nem for­dul elő, mindazonáltal szükséges­nek vélte az ügyet tanulmányozni s az illetékes vállalatokat figyel­meztetni, hogy előforduló esetben hazafiai kötelesség a hazai szár­mazású munkások alkalmazása. A tordai csiszmadia ipari hi­telszövetkezet közös használatra gépsegélyért folyamodott. A ka­mara a megadás ellen nyilatkozott. A győri kamara a közszállítá­­sok ügyének rendezése érdekében terjedelmes emlékiratot szerkesz­tett, a­melynek szándéklatával és javaslatával a közgyűlés is egyet­ért és pártolni határozta. A végeladásokkal űzött vissza­élések ügye az elnök javaslatára megbeszélés és ebből folyó kívá­natos intézkedés végett átutaltatik a miniszter úr által egybehívandó titkári értekezlet tárgyai közé. A magyar bőriparosok orszá­gos egyletének emlékiratát a nyers­bőrök sérüléseit megakadályozó intézkedések ügyében a közgyű­lés minden irányban magáévá tette s felterjesztéssel pártolja. A kamara­kerület mészárosai külön­ben ismervén­ a helytelen kezelés­ből származó értékcsökkenést, kezdet óta kerülik az úgynevezett

Next