Magyar Ipar, 1905. július-december (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-02 / 27. szám

XXVI. kötet. Budapest, 1905. julius hó 2. II. szám. MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK“ - AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETI KÖZLÖNYE Megjelenik minden vasárnap. — Az Orsz. Iparegyesület tagjainak tagsági dijukért jár. Nem tagoknak az előfizetési dij egész évre 12 K félévre 6 K. — Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, VI., új­ utcza 4., az egyesület házában. — Felelős szerkesztő: Gelléri Mór. TARTALOM. 1. Általános rész. A kézműipar emelése. (Gelléri Mór) Az iparfelügyelői utasítások. Közvetlen érintkezés a fogyasztóval a kiviteli üzletben. (Deutschländer Ármin. Kamarai élet. Nagyvárad, június 21., Temesvár, június 24. Kiállítási ügyek. Nemzetközi kiállítás Portlandban. Bútoripari kiállítás Prágában. Ipari közigazgatás. Gyakorlati idő/Szá­­mitása az ácsiparban. Kútfúráshoz stíjlön iparigazolvány kell. Kőműves-, ács- és kőfaragóengedélyhez tanonczbizonyitány nem elég. Katonai munka és ipari képe­sítés. Szénkéneg-raktárhoz nem kell telep­­engedély. Üzletvezető a kéményseprőipar­ban. Segélypénztári véleményadások. (Szon­­tágh Jenő.) Kártérítési igény. Szakegyesületek. Magyar czukorgyárosok egyesülete. Irodalom. A kartellek és szabályozások. Gyakorlati folyószámlák tana. Munka és üzlet. Vegyes hírek. Hivatalos közlemények a kereskedelmi minisztérium köréből. Békél­tető bizottság. Különfélék : József főherczeg. Czimtá­­rat kérünk. Beváltak-e az álllami gépsegé­­yek ? Osztrák áskálódás. Akczió a vas­­lérczkivitel ellen. Újabb ítélet szavatossági perben. Háziipari szövetkezetek Csongrád­­megyében. Magyar védjegy — osztrák gyártmány. Az államvasut új elnökhelyet­tese. Társasc­égek iparűzése. Az áruházak védelme. Szappanfa. A munkaközvetítő in­tézetből. II. Értesítések. Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rész­vénytársaság. III. Hirdetések. A kézműipar emelése. A modern ipari problémák között igen előkelő helyet foglal el a kézműipar fejlesztésének kér­dése. Hivatott és nem hivatott szakemberek kötetekre terjedő javaslatokat dolgoztak ki erről és főleg Németországból egész hálom elméleti okoskodás zúdult világgá a kisipar jövendő arkánumának föltalálása és biztosítása érde­kében. Mi távolról sem tu­dunk vetekedni a német kisipari törekvések repertóriumával, pe­dig sehol a világon nincs oly sok panasz a kézművesipar részéről, mint éppen minálunk, a­hol a hosszas stagnáczió majdnem válságba sodorta a kézműves­séget. Ezért persze nálunk sem hiányzik az a tendenc­ia, mely a kis- és nagyipar között ellentéte­ket keres, holott a természetes fejlődésben csak azt kellene ke­resnünk, a­mi mindkettőnek az ér­dekeit előbbre viszi és az egyi­ket a másik hátránya nélkül fej­lődésének menetében hathatósan előresegíti. Szerencsére nálunk az emberek nem érnek rá tudálékoskodni s nem az elméleteken lovagolnak hanem a praktikus eredmények felé törtetnek. A kézművesipar technikai fejlesztésére — a­mint azt éppen ezen helyen már több­ször részletesebben is kifejtettük — eddig a legismertebb eszközök nálunk a következők voltak : szaktanfolyamok rendezése mes­terek és legények számára, hogy a régi tanítási módszer mellett az ujjat, a jobbat, a modern vív­mányokkal egyetemben megismer­jék; a segédgépek és eszközök igénybevétele, mire nézve a tech­nológiai iparmúzeumok szolgál­nak útmutatással s a miben az állam rendszeres támogatása is nagy segítségére volt és van a honi kézművesiparnak; a nyersanyag közös beszerzése, a hitelviszonyok javítása és e végből a szövetkezeti előnyök igénybevétele is nagy segítségére lehet a kisiparnak, de itt már az illetők a társadalmi és önsegély igénybevételére vannak utalva. Végül figyelembe kell venni a modern üzleti berendezés, ke­zelés és forgalom legfontosabb követelményeit és itt ismét az iskola és az ezt pótló tanfo­lyamok kihasználásának nyílik bő­séges alkalma a gyümölcsöző te­vékenységre. Van még persze sok más rész­letkérdés is, melyek különben mind abban kulminálnak, hogy haladni kell a korral és ennek minden vívmányát ki kell hasz­nálni a kézművesiparnak és úgy, mint a­hogy ezt a nagyipar teszi, nehogy ügyesebb, élelmesebb ver­senytársai elragadják és learassák előle az élet aranykalászait. Ezen a nyomon halad a buda­pesti m. kir. technológiai iparmú­­zeum, a­mikor akc­iót indít egyes fontos kézműves iparágak techni­kai fejlődésének biztosítása érde­kében.

Next