Magyar Ipar, 1905. július-december (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-02 / 27. szám

XXVI. kötet. Budapest, 1905. juííus hó 2. TI. szám. MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK“ - AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETI KÖZLÖNYE Megjelenik minden vasárnap. — Az Orsz. Iparegyesület tagjainak tagsági dijukért jár. Nem tagoknak az előfizetési dij egész évre 12 K félévre 6 K. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., uj-utcza 4., az egyesület házában. — Felelős szerkesztő: Gelléri Mór. TARTALOM. 1. Általános rész. A kézműipar emelése. (Gelléri Mór) Az iparfelügyelői utasítások. Közvetlen érintkezés a fogyasztóval a kiviteli üzletben. (Deutschländer Ármin. Kamarai élet. Nagyvárad, junius 21., Temesvár, junius 24. Kiállítási ügyek. Nemzetközi kiállítás Portlandban. Bútoripari kiállítás Prágáhan. Ipari közigazgatás. Gyakorlati iJő/Szá- mitása az ácsiparban. Kútfúráshoz jtíjlön iparigazolvány kell. Kőműves-, ácL- és kőfaragóengedélyhez tanonczbizonyiAány nem elég. Katonai munka és ipari képe­sítés. Szénkéneg-raktárhoz nem kell telep- engedély. Üzletvezető a kéményseprőipar­ban. Segélypénztári véleményadások. (Szón- tágh lenő.) Kártérítési igény. Szakegyesületek. Magyar czukorgyárosok egyesülete. Irodalom. A kartellek és szabályozásuk. Gyakorlati folyószámlák tana. Munka és üzlet. Vegyes hírek. Hivatalos közlemények a kereskedelmi minisztérium köréből: Békél­tető bizottság. Különfélék : József főherczeg. Czimtá- rat kérünk. Beváltak-e az álllami gépsegé- yek ? Osztrák áskálódás. Akczió a vas- lérczkivitel ellen. Újabb Ítélet szavatossági perben. Háziipari szövetkezetek Csongrád- megyében. Magyar védjegy — osztrák gyártmány. Az államvasut uj elnökhelyet­tese. Társasczégek iparűzése. Az áruházak védelme. Szappanfa. A munkaközvetítő in­tézetből. II. Értesítések. Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rész­vénytársaság. III. Hirdetések. A kézműipar emelése. A modern ipari problémák között igen előkelő helyet foglal el a kézműipar fejlesztésének kér­dése. Hivatott és nem hivatott szakemberek kötetekre terjedő javaslatokat dolgoztak ki erről és főleg Németországból egész halom elméleti okoskodás zudult világgá a kisipar jövendő arkanumának föltalálása és biztosítása érde­kében. Mi távolról sem tu­dunk vetekedni a német kisipari törekvések repertóriumával, pe­dig sehol a világon nincs oly sok panasz a kézmüvesipar részéről, mint éppen minálunk, a hol a hosszas stagnáczió majdnem válságba sodorta a kézműves­séget. Ezért persze nálunk sem hiányzik az a tendenczia, mely a kis- és nagyipar között ellentéte­ket keres, holott a természetes fejlődésben csak azt kellene ke­resnünk, a mi mindkettőnek az ér­dekeit előbbre viszi és az egyi­ket a másik hátránya nélkül fej­lődésének menetében hathatósan előresegiti. Szerencsére nálunk az emberek nem érnek rá tudálékoskodni s nem az elméleteken lovagolnak hanem a praktikus eredmények felé törtetnek. A kézmüvesipar technikai fejlesztésére — a mint azt éppen ezen helyen már több­ször részletesebben is kifejtettük — eddig a legismertebb eszközök nálunk a következők voltak : szaktanfolyamok rendezése mes­terek és legények számára, hogy a régi tanítási módszer mellett az ujjat, a jobbat, a modern vív­mányokkal egyetemben megismer­jék; a segédgépek és eszközök igénybevétele, mire nézve a tech­nológiai iparmuzeumok szolgál­nak útmutatással s a miben az állam rendszeres támogatása is nagy segítségére volt és van a honi kézmüvesiparnak; a nyersanyag közös beszerzése, a hitelviszonyok javítása és e végből a szövetkezeti előnyök igénybevétele is nagy segítségére lehet a kisiparnak, de itt már az illetők a társadalmi és önsegély igénybevételére vannak utalva. Végül figyelembe kell venni a modern üzleti berendezés, ke­zelés és forgalom legfontosabb követelményeit és itt ismét az iskola és az ezt pótló tanfo­lyamok kihasználásának nyílik bő­séges alkalma a gyümölcsöző te­vékenységre. Van még persze sok más rész­letkérdés is, melyek különben mind abban kulminálnak, hogy haladni kell a korral és ennek minden vívmányát ki kell hasz­nálni a kézmüvesiparnak ép úgy, mint a hogy ezt a nagyipar teszi, nehogy ügyesebb, élelmesebb ver­senytársai elragadják és learassák előle az élet aranykalászait. Ezen a nyomon halad a buda­pesti m. kir. technológiai iparmu- zeum, a mikpr akcziót indit egyes fontos kézműves iparágak techni­kai fejlődésének biztosítása érde­kében.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék