Magyar Ipar, 1905. július-december (26. évfolyam, 27-53. szám)
1905-07-02 / 27. szám
574 — A m. kir. technológiai iparmúzeum ugyanis legutóbb a következő kérdéseket intézte a legfontosabb iparágak képviselőihez a székesfővárosban. 1. Minő új nyersanyagokat, félgyártmányokat, felszerelő tárgyakat és kiválóbb iparczikkeket volna czélszerű és szükséges a muzeum gyüjteménytárában időről-időre bemutatni ? 2. Minő műszaki segédeszközöket, szerszámokat, készülékeket és munkagépeket kellene a múzeum gépcsarnokában kiállítani és ezeket milyen műveletek és eljárások kíséretében kellene gyakorlatilag is bemutatni ? 3. Milyen javított és újabb keletű iparczikkekkel lehetne időszakosan gyűjteményes kiállításokat rendezni ? 4. Milyen újabb rokon iparágak anyagait, eszközeit, munkamódjait és kész czikkeit kellene bemutatni bizonyos iparágak újabb meghonosítása érdekében ? 5. Milyen tárgyú szaktanfolyamokat kellene rendezni és körülbelül mennyire kellene ezek tartalmát kiterjeszteni. 6. Milyen speciális kívánalmak merülnek még föl egyes iparágak fejlődésének biztosítása éredekében ? Íme, ezekből a kérdésekből is kitetszik, hogy az intéző körök a jó minták és példák, tehát a szemléltetés által való tanításra helyezik a fősúlyt. Ezekre a kérdésekre a fővárosi ipartestületek már megadták a részletes válaszokat, melyeket legközelebb tüzetesen fogunk ismertetni e lapok hasábjain. Mindjárt hozzátehetjük, hogy ezek a válaszok nem túlságosan kielégítők, miért is a technológiai múzeum felügyelőbizottsága azt határozta legutóbb tartott ülésében, hogy minden ipari szakmában a beérkezett anyagot válogatott szakférfiakból álló bizottság útján fogja átvizsgáltatni és esetleg kiegészíttetni. E vizsgálatok eredményéhez képest fogják azután illetékes helyen az előterjesztést megtenni a legújabb kézműipari akciónak szervezése érdekében is, ha ez a fővárosban sikerrel járna, amire nézve a legszebb reményekkel lehetünk eltelve, kétségtelen, hogy az intézkedéseket az ország legfontosabb vidéki emporiumaira is ki fogják terjeszteni, úgy hogy ennek a legújabb kisipari akciónak a hatása és üdvös eredményei mindenfelé érvényesülhessenek. E szempontokból nagy érdeklődéssel és várakozással tekinthetünk e kísérlet remélhető sikere elé. Odléri Mór: Az iparfelügyelői utasítások. A kereskedelmi minisztérium iparfejlesztési osztálya lényegesen átdolgozta az iparfelügyelőknek szóló s eddig érvényben levő utasításokat. Szterényi József szakosztályfőnök elrendelte, hogy mielőtt ez új tervezet életbeléptetésére nézve a miniszter úrnak előterjesztés tétetnék, nyilatkozzanak arra nézve az elsősorban illetékes emberek, maguk az iparfelügyelők. Be is hívta az országban levő összes iparfelügyelőkét értekezletre, melyet ő maga nyitott meg, fölhíva a felügyelő urak figyelmét arra a fontos kérdésre, melynek kedvező megoldása az ő derék közreműködésüktől függ. A tanácskozásokat azután Csóka József osztálytanácsos vezette. Az értekezlet teljes hat napig tartott s a délelőtti órákat épugy igénybe vette, mint a délutániakat. Naponkint átlag hat órát tanácskoztak, ami eléggé mutatja, hogy részletesen és behatóan foglalkoztak az előttük fekvő fontos kérdéssel. Az utasítási tervezet legfontosabb intézkedése az iparfelügyeleti és kazánvizsgálati szolgálat újabb lényeges decentralizálása, a kerületek jelentékeny szaporítása. Az eddigi egy főfelügyelőség helyett mint azt már januári számunkban jeleztük, az új szervezetben két főfelügyelőség lesz és pedig Budapesten és Pozsonyban. A kerületek számát pedig tizenhétről harminchötre emeli az új beosztás. A budapesti iparfelügyelőség teendőit ezentúl két iparfelügyelőség fogja ellátni. Az új kerületek a következők: Budapesti második kerület, Gyula, Lugos, Máramarossziget, Nagy- Becskerek, Sátoraljaújhely, Segesvár, Szabadka, Szatmár-Németi, Szolnok, Kaposvár, Komárom, Losoncz, Lőcse, Nyitra, Székesfehérvár, Szombathely, Trencsén. Ezenkívül megmaradnak természetesen iparfelügyelői székhelyeküs a kereskedelmi és iparkamarák székhelyei. A vaskos kötetet (221 kvart oldalt) tevő utasítás a kerületi beosztáson kívül tartalmazza öt fejezetben a kerületi iparfelügyelők feladatának szabatos körülírását, a gyárvizsgálatoknál és a gőzkazánügyekben követendő eljárás szabályozását, felsorolja az iparfelügyelők kötelességeit a balesetbejelentések, sztrájkok, telepengedélyezések és különleges eljárások (állami kedvezmények, kisiparosok és háziiparosok támogatása stb.) körül, meghatározza az iparfelügyelők szolgálati viszonyát, s végül a kerületi iparfelügyelők belső ügykezeléséről rendelkezik. Az értekezleten különösen behatóan vitatták meg az iparfelügyelők szolgálatát, a főfelügyeletet, a kazánvizsgálat részleteit, a balesetbiztosítási ügyek kezelését, a munkaszüneti részletkérdéseket, stb. Végül együttesen véleményt mondottak arra nézve is, hogy hány kerületre oszlassanak fel jövőre az iparfelügyelőségek és