Magyar Ipar, 1907. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-07-07 / 27. szám

XXVlII. kötet. Budapest, Í907. julius hó 7. \ __________________27. szám. MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK“ — AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETI KÖZLÖNYE. Megjelenik vasárnap. — Az Orsz. Iparegyesület tagjainak tagsági dijukért jár. Az előfizetési dij egész évre 12 K., félévre 6 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő-utcza 4., az egyesület házában. — Felelős szerkesztő: Gelléri Mór. TARTALOM. I. Általános rész. Középosztály-politika. (Matlekovits Sándor.) A munkásbiztositó hivatal. Az akkord-munka. (Nándor Pál.) Kamarai élet. Beszterczebánya, junius 28., Szeged, junius 28., Temesvár julius 2. Kiállítási ügyek A sütőipari kiállítás. Az iglói iparkiállitás. A londoni ma­gyar kiállítás. Ipari közigazgatás. A margarinforga­lom szabályozása. Az acetylenkészülé- kek vizsgálati dija. Adás-vételi ügynök­ség és okmányszerzés. A kéményseprő dijai. Szakegyesületek. A sütőszövetség disz- tagjai. Magyar Bőriparosok Országos Egyesülete. Munka és üzlet. Vegyes hírek. Hivatalos közlemények a keresk. minisztérium köréből: Kinevezés. Békéltető-bizottsági alap­szabályok jóváhagyása. Vásáráthelyezé­sek. Uj vásár. Különfélék: Széchényi Imre szobra. Közszállitások és közmunkák az idei költségvetésben. Értekezlet a szénhiány orvoslásáról. A királyi zálogházak uj igazgatója. Horvátok a magyar ipar ellen. Egy nyomda jubileuma. Uj mun­kaadó-szövetségek. Szubvenczió tészta­gyárra ? Kéményseprőből doktor. A postatakarékpénztár 1906-ban. Iparos­inasok ujraoltása. Romániai magyar ipa­rosok visszatelepitése. A Niagara Newyorkban. A munkaközvetítő intézet­ből. II. Egyesületi élet. Czukorka- és csokoládégyártási szak­osztály. III. Értesítések. Magyar Folyam- és Tengerhajózási R.-T. Dunagőzhajózási Társaság. IV. Hirdetések. Középosztály-politika. A Németországban az utolsó 10—15 év alatt az agrárirányzattal kapcsolatban fejlődött az u. n. „Mittelstandspolitik“, melyet a ná­lunk divatos „középosztály-mentő“ politikával nem szabad összeté­veszteni, képezi egy most meg­jelent hatalmas munkának*) tar­talmát. Nem olvasókönyv ez, hanem oly nélkülözhetlen kézikönyv, mely minden egyes, a német „Mittel­standspolitik“ keretén belül fel­merülő kérdésre, a mellette és ellene felhozhatók egész tárházát öleli fel. Iránya határozottan libe­rális és elkárhoztatja a „Mittel­standspolitik“ híveinek törekvéseit. Szerzőnk előszavában ezt mondja: „Beható tanulmányok utján és személyes gyakorlati tapasztalatok alapján mindinkább jobban győ­ződtem meg arról, hogy az u. n. középosztály-politikusok és a mos­tani középosztálymozgalom által követett középosztály-politika túl­ságos követeléseikkel és kivált a verseny teljes elfojtásával nem­csak teljesen elhibázott dolog, hanem felette veszedelmes is, mert az irigység, gyűlölet és az igazságtalanság futóhomokján épül, végre is az á'falános hanyatlásra fog vezetni é j kivált a kisipari osztály gyöngitesére szolgál“. A munka reánk is elég jelen­tőséggel bir; mert habár nálunk még a németországi értelemben *) Dr. J. Wernicke: Kapitalismus und Mittelstandspolitik. Jena, 1907. Vili. és I 1009. lap. vett „középosztályos politikusok“ mint tömöritett csoport nincsen, a „kisember“ védelmének kedvelt jelszava alatt mégis igen sok kér­dés, melyet Németországban a középosztályos politikában tár­gyalnak, szóba kerül és ismételt vitatkozás alapját képezi. Maga a munka két részre osz­lik. Az első rész a kapitalizmus és a középosztály fejlődésével, a második rész a középosztály po­litikájával foglalkozik. A kapitalizpius köztudomás sze­rint a legújabb kor technikai, tu­dományos és forgalmi nagy fej­lődésnek következménye és ha a középosztály imádói szeretettel és áhitattal tekintenek vissza arra az állapotra, a melyben a középosz­tály állítólag a legújabb kor tár­sadalmi és gazdasági viszonyai előtt virágzott, szerzőnk helyesen utal arra, hogy akkor, az összes állapotok egészen más keretekben állottak, de különben sem látja a legújabb időben beállt szabad­tevékenységi irányban azt a ha­tást, melyet rendszerint a közép­osztályosok neki tulajdonítani szoktak. „Nem eléggé lehet han­goztatni azt, hogy a középosztály a késői középkorban éppen nem volt általában fényes helyzetben ; hogy a mesteremberek és kiske­reskedők nagyrészének sokkal rosszabb dolga volt, mint ma; hogy a czéhek a mesterségek tovább fejlődésére teljesen alkal­matlanokká váltak, sőt határozot­tan akadályt képeztek erre nézve ; és hogy a technikai és gazdasági

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék