Magyar Ipar, 1908. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-10-11 / 41. szám

XXIX. kötet. Budapest, 1903. október hó II. 41. szám. MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK“ — AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETI KÖZLÖNYE. Megjelenik vasárnap. — Az Orsz. Iparegyesület tagjainak tagsági dijukért jár. Az előfizetési dij egész évre 12 K., félévre 6 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő­ utcza 4., az egyesület házában. — Felelős szerkesztő: Gelléri Mór. TARTALOM. I. Általános rész. Az ipartörvényjavaslat bírálata. XX. Az ipari közigazgatás költségei. (Mat­­lekovits Sándor.) Bosznia és a magyar ipar. Szaktanácskozás a vasárnapi munka­szünetről. A tarifabizottság első ülése. A szabadalmi ügyvivői testületek nemzetközi szövetségének évi ülése. (Kelemen Manó István) Az ipartörvény revíziója körül. Mi lesz a testületek mai vagyonával ? (Dr. Dóczi Sámuel.) Az építőiparosok és az új ipartörvény. Munkások az ipartörvénytervezetről. Felolvasás a sztrájkról és a kollektív szerződésekről. Iparpártolás. A gazdák és a magyar gépipar. Kamarai élet. Beszterczebánya, szep­tember 30., Marosvásárhely, október 3., Miskolcz, október 3., Debreczen, ok­tóber 8. Szakegyesületek. Magyar Hajózási Egyesület. A Magyar Vegyészeti Gyá­rosok Országos Egyesülete. ’""‘Szakoktatás. A technológiai múzeum ipari tanfolyamai. " Irodalom. Mutató az uj ipartörvény­hez. Mit nyújtanak az állam és a vá­rosok az iparnak? Temesvár város gazdasági leírása. A férfi és ruhája. A szakács. A bértörvény. Munkásügyek. A) Munkásbiztositás. A munkásbiztositó hivatal orvosi ta­nácsa. Az Országos Pénztár tisztikara. C) Munkásviszonyok. Az olasz mun­káskamarák 1907-ben. Munkabérek az Egyesült­ Államokban Munka és üzlet. Vegyes hírek. Hivatalos közlemények a keresk. minisztérium köréből. Változás a kereskedelmi múzeumnál. Uj munkaadó-szövetségek. Jóváhagyott alapszabályok. Uj iparoskor. Uj egye­sület. Vásáráthelyezések. Uj vásárok. Pótvásár. Különfélék: Szontágh Jenő. A ma­­­­gyar ipar a hadseregben. A végrehajtási novella. Nemzetközi középosztály-kon­gresszus. Magyar házalók üldözése Ausz­triában. Az ausztriai német iparegye­sületek kongresszusa. A nemzetközi postadijak leszállítása. A hűtőipari kon­gresszus. Áruminták kezelése Szerbiá­ban. A munkaközvetítő intézetből. II. Egyesületi élet. Végrehajtó bizottság. Az ipartörvény tárgyalása. Gyáripari szakosztály. III. Értesítések. Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság. IV. Hirdetések. Az ipartörvényjavaslat bírálata. (Befejező közlemény.) XX. Az ipari közigazgatás költségei. Az ipari közigazgatás radikális reformja, a­melyet a javaslat kilá­tásba vett, sok pénzbe fog be­­kerülni és nagy terhet fog róni az iparra és a kézmű­vesosztályra. A javaslat értelmében a másod-és harmadfokú iparhatóságok eddigi hatáskörének fenntartása mellett az elsőfokú iparhatóság teendői megoszlanak az eddigi iparható­ságok, továbbá az ipar­testületek, az iparfelügyelők, az ipari és kereskedelmi bíróságok között; ehhez járul még a munkáskama­rák, valamint a hatósági munkás- és cselédközvetítés szervezése. Megkísértjük ennek a jövendő­beli ipari közigazgatásnak költ­ségeit összeállítani és a várható terheket kiszámítani. A legfontosabb szerepet a jö­vendőbeli ipari közigazgatásban a testületek játszszák. Minden szolgabirói járásban, minden ren­dezett tanácsú és minden tör­vényhatósági jogú városban a szükséghez képest vagy egy ve­gyes ipari és kereskedelmi tes­tüle­t, vagy ipartestület, vagy egy ipartestület és egy kereskedelmi testület alakítandó, Budapesten pedig kívánatra szakipartestüle­tek létesítendők. Magyarországon (Horvát-Szlavónország nélkül) van 421 szolgabirói járás, 108 ren­dezett tanácsú város és Buda­pesten kívül 25 törvényhatósági joggal felruházott város. Számí­tásunknál felteszszük, hogy ama 108 járás részére, a­melyeknek székhelye rendezett tanácsú vá­ros, nem létesíttetnek külön ipartestületek, fölteszszük to­vábbá, hogy a legkisebb járá­sokban csak egy vegyes (ipari és kereskedelmi) testület alakíttatik, a többi községben egy ipari és egy kereskedelmi testület lesz; számításunk tehát a lehető leg­csekélyebb követelményekből in­dul ki. A költségeket is a lehető legszűkebben számítjuk és egy vezető tisztviselő fizetését (lakás­pénzzel együtt) 1800 koronában, egy irodatisztét 1300 koronában, egy szolgáét 700 koronában, az irodai költségeket 500 koronában, a hivatalos helyiségek és ülési helyiségek bérét 1000 koronában, az egészet kereken 5000 koro­nában veszszük fel; 287 szolga­birói járásban ez összesen 1.435.000 koronát tesz ki; 100

Next