Magyar Ipar, 1908. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1908-10-11 / 41. szám
XXIX. kötet. Budapest, 1903. október hó II. 41. szám. MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK“ — AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETI KÖZLÖNYE. Megjelenik vasárnap. — Az Orsz. Iparegyesület tagjainak tagsági dijukért jár. Az előfizetési dij egész évre 12 K., félévre 6 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő utcza 4., az egyesület házában. — Felelős szerkesztő: Gelléri Mór. TARTALOM. I. Általános rész. Az ipartörvényjavaslat bírálata. XX. Az ipari közigazgatás költségei. (Matlekovits Sándor.) Bosznia és a magyar ipar. Szaktanácskozás a vasárnapi munkaszünetről. A tarifabizottság első ülése. A szabadalmi ügyvivői testületek nemzetközi szövetségének évi ülése. (Kelemen Manó István) Az ipartörvény revíziója körül. Mi lesz a testületek mai vagyonával ? (Dr. Dóczi Sámuel.) Az építőiparosok és az új ipartörvény. Munkások az ipartörvénytervezetről. Felolvasás a sztrájkról és a kollektív szerződésekről. Iparpártolás. A gazdák és a magyar gépipar. Kamarai élet. Beszterczebánya, szeptember 30., Marosvásárhely, október 3., Miskolcz, október 3., Debreczen, október 8. Szakegyesületek. Magyar Hajózási Egyesület. A Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete. ’""‘Szakoktatás. A technológiai múzeum ipari tanfolyamai. " Irodalom. Mutató az uj ipartörvényhez. Mit nyújtanak az állam és a városok az iparnak? Temesvár város gazdasági leírása. A férfi és ruhája. A szakács. A bértörvény. Munkásügyek. A) Munkásbiztositás. A munkásbiztositó hivatal orvosi tanácsa. Az Országos Pénztár tisztikara. C) Munkásviszonyok. Az olasz munkáskamarák 1907-ben. Munkabérek az Egyesült Államokban Munka és üzlet. Vegyes hírek. Hivatalos közlemények a keresk. minisztérium köréből. Változás a kereskedelmi múzeumnál. Uj munkaadó-szövetségek. Jóváhagyott alapszabályok. Uj iparoskor. Uj egyesület. Vásáráthelyezések. Uj vásárok. Pótvásár. Különfélék: Szontágh Jenő. A magyar ipar a hadseregben. A végrehajtási novella. Nemzetközi középosztály-kongresszus. Magyar házalók üldözése Ausztriában. Az ausztriai német iparegyesületek kongresszusa. A nemzetközi postadijak leszállítása. A hűtőipari kongresszus. Áruminták kezelése Szerbiában. A munkaközvetítő intézetből. II. Egyesületi élet. Végrehajtó bizottság. Az ipartörvény tárgyalása. Gyáripari szakosztály. III. Értesítések. Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság. IV. Hirdetések. Az ipartörvényjavaslat bírálata. (Befejező közlemény.) XX. Az ipari közigazgatás költségei. Az ipari közigazgatás radikális reformja, amelyet a javaslat kilátásba vett, sok pénzbe fog bekerülni és nagy terhet fog róni az iparra és a kézművesosztályra. A javaslat értelmében a másod-és harmadfokú iparhatóságok eddigi hatáskörének fenntartása mellett az elsőfokú iparhatóság teendői megoszlanak az eddigi iparhatóságok, továbbá az ipartestületek, az iparfelügyelők, az ipari és kereskedelmi bíróságok között; ehhez járul még a munkáskamarák, valamint a hatósági munkás- és cselédközvetítés szervezése. Megkísértjük ennek a jövendőbeli ipari közigazgatásnak költségeit összeállítani és a várható terheket kiszámítani. A legfontosabb szerepet a jövendőbeli ipari közigazgatásban a testületek játszszák. Minden szolgabirói járásban, minden rendezett tanácsú és minden törvényhatósági jogú városban a szükséghez képest vagy egy vegyes ipari és kereskedelmi testület, vagy ipartestület, vagy egy ipartestület és egy kereskedelmi testület alakítandó, Budapesten pedig kívánatra szakipartestületek létesítendők. Magyarországon (Horvát-Szlavónország nélkül) van 421 szolgabirói járás, 108 rendezett tanácsú város és Budapesten kívül 25 törvényhatósági joggal felruházott város. Számításunknál felteszszük, hogy ama 108 járás részére, amelyeknek székhelye rendezett tanácsú város, nem létesíttetnek külön ipartestületek, fölteszszük továbbá, hogy a legkisebb járásokban csak egy vegyes (ipari és kereskedelmi) testület alakíttatik, a többi községben egy ipari és egy kereskedelmi testület lesz; számításunk tehát a lehető legcsekélyebb követelményekből indul ki. A költségeket is a lehető legszűkebben számítjuk és egy vezető tisztviselő fizetését (lakáspénzzel együtt) 1800 koronában, egy irodatisztét 1300 koronában, egy szolgáét 700 koronában, az irodai költségeket 500 koronában, a hivatalos helyiségek és ülési helyiségek bérét 1000 koronában, az egészet kereken 5000 koronában veszszük fel; 287 szolgabirói járásban ez összesen 1.435.000 koronát tesz ki; 100