Magyar Ipar, 1915. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1915-07-04 / 27. szám
alakíttassák és működését fokozott, a főzés érdemével arányos erővel ismét felvegye. (Helyeslés.) Gelléri Mór igazgató a szakosztály reorganizálására vonatkozólag a következő előadói javaslatot terjeszti elő: Az előadói javaslat. A gyáripari szakosztály kezdeményezésére néhány évvel ezelőtt külön közszállítási osztály alakult; ennek az volt a czélja, hogy a hazai ipar érdekeit minden közszállításnál képviselje, úgy általánosságban, mint egyes speciális esetekben is. Különböző okoknál fogva a szakosztály működését nem kezdette meg és a közszállítási kérdések elintézését a vezetőségre bízta. Újabb időben azonban úgy törvényhozási intézkedésekből, mint közszükségletből kifolyólag is olyan jelenségek merültek fel, amelyek e szakosztálynak újjászervezését és az egész hazai iparra való kiterjesztését elodázhatatlanul szükségessé teszik. Az az óhaj merült föl, hogy e szakosztálynak foglalkozni kellene mindenekelőtt a közszállítási szabályzat revíziójával, a hadi szállításokra vonatkozó törvény oly irányú végrehajtásával, hogy az a tisztes ipar komoly érdekeit ne veszélyeztesse, foglalkozni kell a közmunkák rendszeres folytatásának kérdésével, a magyar ipar foglalkoztatása szempontjából, az állami és hatósági szállítások, valamint a közlekedési vállalatok szállításának folytatólagos ellenőrzésével, különös figyelemmel a hazai ipar pártolásának érdekeire ; foglalkozni kell továbbá az élelmezési iparok közszállítási érdekeivel és különös nyomatékkal a magyar ipar kívánalmaival a hadseregszállítások tekintetében úgy békében, mint háborúban. Kívánatos volna tehát mindazoknak érdekbevonása, akik a közszállítási ügyek által érdekelve vannak úgy a nagyipar, mint a kisipar köréből. Az osztály hivatva lesz elsősorban figyelemmel kísérni a városi és hatósági szállításokat. Tudvalevő, hogy az állami és hatósági szállítások az 1912. évben 64.942.754 koronát tettek ki, amelyekből a hazai beszerzés 59,895.976 korona volt. A közlekedési vállalatok 1912. évi anyag- és leltár szükséglete 308,294.186 korona volt, amelyből 39,817.117 korona még mindig külföldi proveniencziájú. A hadsereg és haditengerészet beszerzése ugyanazon évben 86,505.420 korona volt, amelyből a hivatalos kimutatás szerint Magyarországra 30,968.530 korona esik, vagyis 35.77°0. Oda kell hatni, hogy a magyar ipar igénybevétele úgy kommunális téren, mint az állami és egyéb közhivataloknál, az eddiginél rendszeresebben történjék, hogy a közszállítási szabályzat a hazai ipar érdekei szempontjából revideáltassék, hogy a kisiparnak e szállításokban való részvétele szabályoztassék és központilag szerveztessék, tekintettel arra, hogy ilyen szervezésre elengedhetlenül szükség van, mert a hajlandóság a kisipar támogatására megvan (igazolják ezt a fővárosnak e tárgyban legutóbb hozott határozatai és a kormány többféle intézkedése), de az érdekeltség nem tudja a dolgokat megfogni és a kínálkozó alkalmat kiaknázni. A munkamegosztás szempontjából egyes külön alosztályokat is kellene létesíteni. Így például külön osztályt kellene szervezni a közélelmezés érdekeinek előmozdítására és rendszerbe foglalandók azok a javaslatok, amelyeket a szakkörök ebben a kérdésben legújabban kifejeztek és amelyeknek érvényesítésére módokat és eszközöket a szakosztály lesz hivatva megjelölni. Külön szervezendő továbbá a hadfelszerelési osztály. A háború tanulságai ebben a tekintetben olyan tapasztalatok birtokába juttatták az Iparegyesületet, amelyeknek értékesítése a magyar ipar érdekei szempontjából elengedhetlenül szükséges. Hogy ezeken felül más osztályok (például közmunkaügyi, iskolaügyi stb.) szervezendők-e, erre nézve később lehet határozni, amikor a felölelendő anyagot egészen megismerjük. Ugyancsak az érdekeltek kívánságától függ, szervezzünk-e alosztályokat iparáganként, úgymint fémipari, ruházati, bőripari, faipari, stb. osztályokat ? Kívánatos, hogy mindazok, akik e kérdés által érdekelve van- nak, kifejezhessék kívánalmaikat, óhajaikat és panaszaikat, hogy azokat illetékes helyen érvényesíteni tudjuk. Általában pedig kívánatos, hogy mindazon tagjaink, akik a közszállítási ügyek által érdekelve vannak, igénybe vegyék a szakosztály közreműködését, panaszaik orvoslása és jogos óhajaik érvényesítése tekintetében. Az Országos Iparegyesület tagjai felhívandók a mai ülésből kifolyólag a jelenlegi tervezet közlése mellett, hogy nyilatkozzanak, hogy kívánnak-e a szakosztályba belépni és annak esetleg milyen alosztályaiba ? Ha valaki több alosztályban kíván közreműködni, ezt is szívesen vesszük. Ha a beosztás megtörtént, akkor minden alosztály külön hivatik össze alakulásra és munkaprogrammjának megállapítására. Az alosztályok munkája mindig a plénum elé kerül a végleges megállapítás és innen érvényesítés végett az Országos Iparegyesület vezető közegei elé. Egyidejűleg felkérendők a tagok, hogy minden, a közszállításra vonatkozó javaslataikat szóval, vagy írásban terjeszszék elő. Kívánatos végül, hogy a szakosztály vezetősége már a mai ülésben megválasztassék, hogy a szakosztály szervezésére és munkálkodásának megindítására nézve az intézkedéseket irányítsa. Tisztelettel javasoljuk tehát, hogy a plénum elnökéül felkérjük Ullmann Adolf urat, a gyáripari szakosztály elnökét, helyettes elnökül pedig Frommer Rudolf urat, aki eddig is alelnöke volt a közszállítási osztálynak és Radócz János urat, az asztalos ipartestület alelnökét, aki egy igen tekintélyes kisipari érdekcsoportotképvisel. Az előadói teendőket egyelőre az egyesület irodája látja el. A javaslat megvitatása. Az igazgató előterjesztése nyomán beható vita indult meg. Boross Soma égetően szükségesnek jelzi a szakosztály reorganizálását. Rámutat különösen arra, hogy a magyar termelőknek a hadseregszállításokban való 35 százalékos részesedésében benne 454