Magyar Ipar, 1916. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)

1916-07-02 / 27. szám

XXXVII. kötet. Budapest, 1916. július 2. 27. szám. MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK“. — AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETILAPJA. Megjelenik vasárnap. — Az Iparegyesület tagjainak tagsági dijukért jár. Az előfizetési dij egész évre 12 K., félévre 6 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő-utcza 4. Telefon: 26—75. — Felelős szerkesztő: Dr. Soltész Adolf. Az adójavaslatok. A Magyar Ipar múlt számának mellékletén közöltük azt az emlékiratot, amelyet az Országos Iparegyesület az adötörvényjavaslatok dolgában a pénzügyminiszterhez intézett. Az emlékiratot az egyesület közvetlenül a törvényjavaslatok bizott­sági tárgyalása előtt juttatta el Teleszky János pénzügyminiszterhez, ezenkívül megküldötte a képviselőház pénzügyi bizottsága tagjainak, — majd a törvényhozás más tagjainak is — továbbá a társegyesületeknek, a kamaráknak, a buda­pesti ipartestületeknek, valamint a városi törvény­hatóságoknak is. Az emlékirat széliében nagy figyelmet kelteit, amiről a napi- és szaksajtó köz­leményei is tanúskodnak. Megállapíthatjuk azon­kívül, hogy előterjesztéseink hatása jelentkezett a képviselőház bizottsági tárgyalásán is, amelynek rendjén nem egy módosításunk talált figyelembe­vételre. A képviselőház pénzügyi bizottsága két na­pon tárgyalta a törvényjavaslatokat. A bizottság tagjai — ámbár az ellenzéki pártok nincsenek köz­tük képviselve — elég beható kritika alá vették a javaslatokat és részint ennek, részint az érdekelt­ség állásfoglalásának tulajdonítható, hogy Te­leszky pénzügyminiszter a javaslatok egyes részeit máris módosította. Ezek a módosítások azonban messze vannak attól a mértéktől, amely kielégít­hetné a méltán nyugtalankodó ipari és kereskedelmi közvéleményt. Ezért szükséges, hogy az érdekelt­ség tovább is foglalkozzék a javaslatokkal és mindenekfölött szükséges, hogy a törvényhocás minden tényezője a leglelkiismeretesebb megfon­tolás tárgyává tegye a pénzügyminiszter előter­jesztéseit, valamint az érdekeltség részéről föl­hangzott kifogásokat, mielőtt hozzájárul a közter­hek lényeges fölemeléséhez. A pénzügyminiszter által a bizottsági tárgya­lás rendjén koncedált módosítások közül legin­kább figyelemreméltó az, amelyet az 1916. évre kivetett III. osztályú kereseti adó érvényének fenn­tartásánál-szóló javaslatra nézve előterjesztett. A miniszt# úr szerint ezt a javaslatot a közvélemény félreérte^»mert a javaslatnak nem az az inten­ciója, hagy a III. oszt. kereseti adóterhét súlyos­bítsa. A cél szerinte az, hogy a keresetadó az 1917—1919. évekre általánosságban az 1914—16. évekre megállapított mérvben tartassák fenn, nem­csak azért, hogy összeütközés ne álljon elő a hadinyereségadó, a jövedelemadó és a vagyonadó kivetése és a III. osztályú keresetadó kivetése kö­zött, de azért is, mert a pénzügyi hatóságok az előbb említett adók kivetése folytán szerfölött meg­növekedett teendőik mellett nem győznék még a III. osztályú keresetadó általános kivetésével kap­csolatos nagymérvű teendők ellátását is. A helyesbítés a lehető legszűkebb térre szorítan­dó, tudniillik azokra az esetekre, amikora haszon­hajtó foglalkozás terjedelme változott, vagy a ha­szonhajtó foglalkozás terjedelmét tekintve már az eredetileg kivetett adó sem állott arányban más ugyanazon vagy hasonló foglalkozást űzők adó­jával. Mindenkor azonban csak a haszonhajtó fog­lalkozás terjedelme, azaz objektiv kritériumok szolgálhatnak az adóhelyesbitésnek alapjáúl, s az adó helyesbítése csak arányosítás útján történhet, anélkül, hogy a tényleges kereset mérve kutatat­nék. Ilyen- módon csak objektiv kritériumok alap­ján kérhetvén a pénzügyi hatóságok az adók he­lyesbítését és ez a helyesbítés csak más adózók adójához való arányosítás útján foglalhatván he­lyet, ki van zárva az, hogy a helyesbítés kérését a pénzügyi hatóságok politikai szempontokból ke­zeljék. A javaslatnak a pénzügyminiszter által java­solt módosításai — amelyeket a pénzügyminiszter a törvényjavaslat célzatainak kidomboritása végett indítványozott, részletesen intézkednek a helyesbítés

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék