Magyar Ipar, 1917. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1917-01-07 / 1. szám

e­k elég behatóan látják el a teendőiket. Ennek okát jórészt abban kell keresni, hogy a háború követ­keztében mindenki, bármilyen foglalkozása van is, nagyobb mértékben szenteli idejét hivatásának és sokkal kevesebb szabad idő fölött rendelkezik, mint azelőtt. Ezért, főleg Budapesten és a vidéki nagy­városokban a hivatásos árvagyámok alkal­mazásának rendszerére kell áttérni, ott hol az önkéntes gyámok szolgálata nem megfelelő. Ami már mostan azt a legfőbb kérdést illeti, hogy a hadiárvák körében milyen eszközökkel lehetne az ipari foglalkozást népszerűsíteni, e részben a gyámok tanácsa és az ipari kiképzés megkönnyítése látszik a legcélravezetőbb eszköz­nek. Az árvagyámokat főleg ipari körökből kel­lene választani és gondoskodni kellene népszerű írásokról, amelyek az ipari élethivatások kérdésé­ben gyakorlati útmutatásokat adnak. Rendszeres munkásságot e téren nehéz ki­fejteni és ügyelni kell arra is, hogy az akció ne váljék egyoldalúvá. Ne kerüljön olyan mederbe, mintha az volna a rendeltetése, hogy a társadalmi jótékonyság jogcíme alatt kíván magának egy egész munkásgenerációt biztosítani a magyar ipar. Ennek gyanúja ugyan egyáltalában föl se merül­het, mégis célszerű volna már eleve is minden olyan jogi formának alkalmazását kizárni, amely a hadiárvát felneveltetése fejében valamely ipar­telephez vagy iparághoz kötni kívánná. A népszerű magyarázó írások mellett nagy súlyt helyeznek szakkörökben az árvagyámoknak élőszóval való oktatására is és ajánlatosnak mondják, hogy kötelességeik teljesítését rövidebb tartamú tanfolyamok tartásával könnyítse meg az árvaügyi közigazgatás. Nagy súlyt kell helyezni a szakemberek meg­győződése szerint a napközi otthonok és a tanonc­­otthonok alapítására, mert manapság, amikor az anyának kenyérkereső munkája után kell járnia, az a legnagyobb gondja, hogy gyermekének ellá­tását, felügyeletét, sok esetben pedig neveltetését megbízható kezekre hagyja. Röviden összefoglalva, három rendkívül fon­tos és sürgős teendő van ezen a téren. Az árva­­pártfogás népszerűsítése, az ipari pályairányítás feltétlenül alapos előkészítése és a fiatalkorúak fel­ügyeletére, nevelésére és ellátására hivatott inté­zetek és intézmények alapítása. * Az Országos Iparegyesület akciója a napi­sajtóban is egyre élénkebb figyelmet kelt. Legújabban az Esti Újság csütörtöki száma foglalkozik az akcióval. Az érdekes cikk, amely élénk érdeklődésről tanúskodik a hadiárvaakció iránt, elmondja, hogy az Országos Iparegyesület az elmúlt hónapokban nagyszabású akciót indított arra nézve, hogy a hadiárvákat iparospályákra képezzék ki. Körlevelet intézett az összes árvaszékekhez s közölte velük, hogy a hadiárvák támogatása érdekében szervezni akarja a magyar iparostársadalmat s ennek ér­dekében szüksége van a hadiárvák statisztikájára. Kérdőívet is küldött szét, amelyen főképpen a hadiárvák száma, a fiúk életkora és az ipari pá­lyára szánt hadiárvák száma iránt érdeklődött. Az árvaszékek örömmel fogadták az Országos Ipar­egyesület fölhívását, minthogy az ipari élethiva­tásra vonatkozó adatokat az árvaszékek még nem gyűjtötték, az Országos Iparegyesület megkeresé­sére új adatgyűjtő munkát indítottak. Az Országos Iparegyesület egyúttal figyelmébe ajánlotta ezt a hazafias akcióját minden tagjának és kérte, jelent­sék be nála, hogy milyen feltételek mellett haj­landók hadiárvák ipari kiképzését elvállalni. A ma­gunk részéről — fűzi hozzá az Esti Újság — szívesen vállaljuk azt, hogy ezeket a bejelentéseket, ha hozzánk érkeznek, közöljük az Országos Ipar­egyesülettel. A cikk ismerteti az árvaszékeknek az Országos Iparegyesülethez intézett válaszait, amelyeket az ipari életpályák választása szempontjából nem na­gyon biztatóknak tart. A városi árvaszékek ugyanis nyomatékkal utalnak arra, hogy a hadiárvák nagy része a mezőgazdasági foglalkozás köréből való és az árvaszékek nem állhatják útját annak, hogy a hadiárva szülői nevelésben maradván, az a gyermeket a családban a maga kenyérkereső mun­kája körében alkalmazza. Ennek az állapotnak a megváltozását csak úgy lehet remélni, — mondja a közlemény — ha a városi árvaszékek speciális irányú akcióval támogatják az Iparegyesület szép és nemes törekvéseit. A magyar iparnak minden­esetre érdeke, hogy az Országos Iparegyesület tö­rekvése sikerüljön s ebben a munkájában minden hatóságnak kötelessége őt támogatni. A nyári időszámítás gazdasági és szociális hatásai. Az Országos Iparegyesület — amint már említettük — a kereskedelemügyi miniszter fel­hívására széleskörű írásos ankétet rendez an­nak megállapítása céljából, hogy a nyári időszá­mítás milyen hatással volt gazdasági életünkre. Már eddig is szép számmal érkeztek be válaszok, amelyek igen érdekesen világítják meg e kérdést. Elsősorban azt a tényt kell megállapítani­­hogy a nyári időszámítást majdnem minden vá­lasz előnyösnek mondja és azt a kívánságot fe­jezi ki, hogy ez az időszámítás a jövőben is megtartassák. Igen elszórtan olvasható oly válasz, amely a nyári időszámítást helytelennek tartja és

Next