Magyar Ipar, 1917. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1917-01-07 / 1. szám
ek elég behatóan látják el a teendőiket. Ennek okát jórészt abban kell keresni, hogy a háború következtében mindenki, bármilyen foglalkozása van is, nagyobb mértékben szenteli idejét hivatásának és sokkal kevesebb szabad idő fölött rendelkezik, mint azelőtt. Ezért, főleg Budapesten és a vidéki nagyvárosokban a hivatásos árvagyámok alkalmazásának rendszerére kell áttérni, ott hol az önkéntes gyámok szolgálata nem megfelelő. Ami már mostan azt a legfőbb kérdést illeti, hogy a hadiárvák körében milyen eszközökkel lehetne az ipari foglalkozást népszerűsíteni, e részben a gyámok tanácsa és az ipari kiképzés megkönnyítése látszik a legcélravezetőbb eszköznek. Az árvagyámokat főleg ipari körökből kellene választani és gondoskodni kellene népszerű írásokról, amelyek az ipari élethivatások kérdésében gyakorlati útmutatásokat adnak. Rendszeres munkásságot e téren nehéz kifejteni és ügyelni kell arra is, hogy az akció ne váljék egyoldalúvá. Ne kerüljön olyan mederbe, mintha az volna a rendeltetése, hogy a társadalmi jótékonyság jogcíme alatt kíván magának egy egész munkásgenerációt biztosítani a magyar ipar. Ennek gyanúja ugyan egyáltalában föl se merülhet, mégis célszerű volna már eleve is minden olyan jogi formának alkalmazását kizárni, amely a hadiárvát felneveltetése fejében valamely ipartelephez vagy iparághoz kötni kívánná. A népszerű magyarázó írások mellett nagy súlyt helyeznek szakkörökben az árvagyámoknak élőszóval való oktatására is és ajánlatosnak mondják, hogy kötelességeik teljesítését rövidebb tartamú tanfolyamok tartásával könnyítse meg az árvaügyi közigazgatás. Nagy súlyt kell helyezni a szakemberek meggyőződése szerint a napközi otthonok és a tanoncotthonok alapítására, mert manapság, amikor az anyának kenyérkereső munkája után kell járnia, az a legnagyobb gondja, hogy gyermekének ellátását, felügyeletét, sok esetben pedig neveltetését megbízható kezekre hagyja. Röviden összefoglalva, három rendkívül fontos és sürgős teendő van ezen a téren. Az árvapártfogás népszerűsítése, az ipari pályairányítás feltétlenül alapos előkészítése és a fiatalkorúak felügyeletére, nevelésére és ellátására hivatott intézetek és intézmények alapítása. * Az Országos Iparegyesület akciója a napisajtóban is egyre élénkebb figyelmet kelt. Legújabban az Esti Újság csütörtöki száma foglalkozik az akcióval. Az érdekes cikk, amely élénk érdeklődésről tanúskodik a hadiárvaakció iránt, elmondja, hogy az Országos Iparegyesület az elmúlt hónapokban nagyszabású akciót indított arra nézve, hogy a hadiárvákat iparospályákra képezzék ki. Körlevelet intézett az összes árvaszékekhez s közölte velük, hogy a hadiárvák támogatása érdekében szervezni akarja a magyar iparostársadalmat s ennek érdekében szüksége van a hadiárvák statisztikájára. Kérdőívet is küldött szét, amelyen főképpen a hadiárvák száma, a fiúk életkora és az ipari pályára szánt hadiárvák száma iránt érdeklődött. Az árvaszékek örömmel fogadták az Országos Iparegyesület fölhívását, minthogy az ipari élethivatásra vonatkozó adatokat az árvaszékek még nem gyűjtötték, az Országos Iparegyesület megkeresésére új adatgyűjtő munkát indítottak. Az Országos Iparegyesület egyúttal figyelmébe ajánlotta ezt a hazafias akcióját minden tagjának és kérte, jelentsék be nála, hogy milyen feltételek mellett hajlandók hadiárvák ipari kiképzését elvállalni. A magunk részéről — fűzi hozzá az Esti Újság — szívesen vállaljuk azt, hogy ezeket a bejelentéseket, ha hozzánk érkeznek, közöljük az Országos Iparegyesülettel. A cikk ismerteti az árvaszékeknek az Országos Iparegyesülethez intézett válaszait, amelyeket az ipari életpályák választása szempontjából nem nagyon biztatóknak tart. A városi árvaszékek ugyanis nyomatékkal utalnak arra, hogy a hadiárvák nagy része a mezőgazdasági foglalkozás köréből való és az árvaszékek nem állhatják útját annak, hogy a hadiárva szülői nevelésben maradván, az a gyermeket a családban a maga kenyérkereső munkája körében alkalmazza. Ennek az állapotnak a megváltozását csak úgy lehet remélni, — mondja a közlemény — ha a városi árvaszékek speciális irányú akcióval támogatják az Iparegyesület szép és nemes törekvéseit. A magyar iparnak mindenesetre érdeke, hogy az Országos Iparegyesület törekvése sikerüljön s ebben a munkájában minden hatóságnak kötelessége őt támogatni. A nyári időszámítás gazdasági és szociális hatásai. Az Országos Iparegyesület — amint már említettük — a kereskedelemügyi miniszter felhívására széleskörű írásos ankétet rendez annak megállapítása céljából, hogy a nyári időszámítás milyen hatással volt gazdasági életünkre. Már eddig is szép számmal érkeztek be válaszok, amelyek igen érdekesen világítják meg e kérdést. Elsősorban azt a tényt kell megállapítanihogy a nyári időszámítást majdnem minden válasz előnyösnek mondja és azt a kívánságot fejezi ki, hogy ez az időszámítás a jövőben is megtartassák. Igen elszórtan olvasható oly válasz, amely a nyári időszámítást helytelennek tartja és