Magyar Ipar, 1920 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1920-04-04 / 7. szám
64 képesítéshez kötést, mert az imént hallottuk, hogy a szakma leghivatottabb érdekképviseleti szerve a képesítés ellen nyilatkozott és a Grafikai Főnökegyesület működése magában is teljes mértékben elegendő arra, hogy a szakma speciális érdekeit megvédje és egy újabb kényszeregyesülésre nincs szükség. Az Országos Iparegyesület kiküldöttjének felszólalása közben érkezett meg Barthos Andor h. államtitkár, aki az ankét elnöki székéből kijelentette, hogy a kormány néhány napon belül a nemzetgyűlés elé novellát terjeszt, amely az összes mesterségekre nézve a képesítéshez való kötést mondja ki és a miniszternek csak kivételezés jogát engedélyezi. Ez a novella el fogja törölni az üzletvezető állásának jogosultságát, valamint azt a diszpozíciót, hogy egy képesített iparos más képesítéshez kötött ipart is űzhessen. A h. államtitkárnak ez a nyilatkozata természetesen új mederbe terelte a tanácskozást és az érdekeltek fenntartották maguknak, hogy előterjesztéseiket írásban fogják a minisztériumnak benyújtani. Annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy az érdekképviseleteknek módjukban lesz még az ipartörvény-novella benyújtása előtt e tekintetben véleményt nyilvánítani. Különfélék. — Emich Gusztáv az Iparegyesülethez. Emich Gusztáv kereskedelemügyi minisztert kinevezése alkalmából az Országos Iparegyesület meleghangú táviratban üdvözölte. A miniszter az üdvözletre a következő választ küldte Matlekovits Sándor v. b. t. t.-nak, az egyesület elnökének: Kereskedelemügyi miniszterré történt kineveztetésem alkalmával az Országos Iparegyesület szíves volt táviratilag üdvözölni. Midőn az irántam tanúsított jóleső megemlékezésért hálás köszönetet mondok, bizalommal számitok az Országos Iparegyesületnek, mint az ipari érdekeltség egyik legrégibb és érdemes múltra viszszatekintő testületnek a mai súlyos időben előttem különösen értékes támogatására. Kiváló tisztelettel Dr. Emich. — A budapesti építőmesterek külön ipartestületének megalakulása. A budapesti építőmesterek a rokonszakmáktól elszakadva külön ipartestületet alakítottak. Az alakuló közgyűlés vasárnap folyt le az uj városháza nagy üléstermében. A közgyűlésen, amelyen a budapesti kereskedelmi és iparkamarát Glück Frigyes alelnök, az Országos Iparegyesületet Dálnoki-Kováts Jenő titkár képviselte, Goreczky Zsigmond IV. kör elüljáró, mint a székesfővárosi ipartestületek felügyeletével megbízott iparhatóság feje elnökölt. Mindenekelőtt megállapította, hogy az ipartestület alakítására vonatkozó törvényes intézkedések szabályszerűen betartattak, kimondotta tehát az ipartestület megalakulását. Bár a jelenlevők egy kisebb töredéke a megalakulás ellen tiltakozni akart, az elnök erélyes fellépése minden rendzavaró törekvést lehetetlenné tett. Majd Glück Frigyes tolmácsolta a budapesti kereskedelmi és iparkamara üdvözletét, végül a jegyző az alapszabályokat ismertette, amelyeket a közgyűlés változatlanul elfogadott. Az elüljáróság megválasztására az alapszabályok jóváhagyása után kerül a sor, örömmel üdvözöljük mi is az új ipartestületet megalakulása alkalmából, annál is inkább, mert hiszen tudjuk, hogy az építőmesterek régi vágya vált ezzel valóra és meg vagyunk győződve, hogy a kiválás nem az erők szétforgácsolódását, hanem a homogén elemek tömörülésével az eredményesebb munkát jelenti. [A Magyar Fényképészek Országos Szervezetének közgyűlése. A Magyar Fényképészek Országos Szervezete március 30-án tartotta az Országos Iparegyesület nagytermében első évi közgyűlését. A közgyűlés Torda József elnök megnyitója kapcsán elhatározta, hogy a szervezet díszelnökének, Uher Ödönnek és az Országos Iparegyesület elnökének, Matlekovits Sándornak meleg üdvözletét küldi. Megemlékezett továbbá Pitsch Ede és Erdényi Ignác tagok elhunytáról, mire a közgyűlés felállással adott jelt külső gyászának. A tisztikar jelentését a közgyűlés élénk éljenzéssel vette tudomásul és a felmentést megadta. Kurzweil Frigyes korelnök elnöklete mellett, titkos választás útján megválasztotta a következő új tisztikart: Elnök: Torda József, alelnökök: Sinnyberger Béla, Goszleth Gyula, Brunhuber Béla, Balogh Rudolf. Titkár: Horovitz Béla. Jegyzők: Czeglédy Sándor és Szendzsik Ferenc. Pénztáros: Pobuda Alfréd. Ellenőrök: Braun Menyhért, Hirsch Károly, Schubernig Péter. Főkönyvtáros: Wigand Lajos, könyvtáros: Blahos Rezső. Régészeti múzeum vezetője: Révész Imre. Háznagyok: Gerber Soma és Rozgonyi Dezső. Számvizsgálók: Gasché Gusztáv, Neuberger Simon és Schaffer Ármin. Választmányi tagok: Amster József, Angelo Funk Pál, Balogh Hugó, Beller Rezső.