Magyar Ipar, 1921 (42. évfolyam, 1-22. szám)
1921-01-15 / 1. szám
mennyezeti lámpán vannak és 100 koronán aluli értékűek, eszerint mégis luxusadó alá esnek? A 19. szakasz alapján minden csillárra, minden asztali lámpára és minden falikarra megállapítható az adókötelezettség. Bármilyen világítótest, akár egyszerű, akár díszítéssel közcélokat szolgál és legfeljebb abban a tekintetben kellene disztingválni, hogy milyen értékhatáron túl legyenek azok adókötelesek. ► Kovácsolt vascsillárok és facsillárok tekintetében pontos körülírások volnának szükségesek, de nem szabad átsiklani a galvanizált világítótesteknél sem és pontosan körül kell írni, hogy a sárgarézből készült világítótestek, valamint rudingák, zsinórfüggők, egyszerű és díszes asztali lámpák és falikarok milyen elbírálás alá esnek. A selyemernyők tekintetében is pontosan körül kell írni az értékhatárt, mert egy egyszerű selyemernyő például olcsóbb, mint egy megfelelő üvegernyő, ennélfogva nem lehet ezt luxusnak minősíteni, sőt ha ez az ernyő pld. kreténből és nem selyemből készült, erre a rendelet egyáltalában nem terjed ki, pedig ez is díszítési célokat szolgálhatna, különösen, ha az megfelelő nagy átmérőjű. Fontos továbbá megállapítani, hogy a csillároknál milyen mérvben terjesztessék ki az adó például a selyemernyőkre, amely kiegészítő részét képezi csak a csillárnak. Tisztázandó továbbá az is, vájjon a világítótesteknél a felszerelési díjak, az esetleges hoszszabbítás, az izzólámpák hozzátartoznak-e az adóalaphoz. Mindezeket összevetve, kívánatos volna, hogyha e tekintetben szakemberekből álló érdekcsoport kiküldötteivel együtt intéznék el ezeket a kérdéseket, mert ez időszerint az a helyzet, hogy pl. az adófelügyelőségnél más és más információt adnak a különbözően felvetett kérdésekre, viszont a rendelettel ellentétes véleményeket is leadtak már. Ifj. Stern Sándor: Díszmó- és játékáruk. A fényűzési adóról, illetve annak mostani behajtási módozatáról sajnos, dicshimnuszokat mi sem zenghetünk, amennyiben az idei karácsonyi vásár jelentékenyen kisebb forgalmat mutat, mint a tavalyi, mert a kiskereskedők, akik tulajdonképpen vevőkörünket képezik - inkább igyekeztek mellőzni a jobb kivitelű, illetve 200 koronán felüli játékáruk vásárlását, semhogy vállalják a fényűzési adó tekintetében a viszonteladással járó nehézségeket. Ennek következtében sem tudtuk a hazai iparosokat — akik újabban leginkább az ilyen jobbfajta játékáruk készítését sordírozzák — az eddigi arányban foglalkoztatni. Az olcsóbb játékáruk készítésével eddig is foglalkoztattuk, csak a jobb kivitelű játékáruval nem tudjuk. Véleményünk szerint a hiba ezen adónem behajtása körül keresendő, mert, mint pénzügyminiszterünk is mondotta, a szék nem a háztartásban, hanem az asztalosnál, illetőleg a készítőnél adóztatandó meg, és úgy a hazai játékáruknál is a fényűzési adó az előállítónál,, a külföldi játékáruknál pedig a behozatalnál, illetve a vámkezelésnél rovandó le, úgy, hogy az eladás a fogyasztóval szemben teljesen simán legyen lebonyolítható. Ilyen módon azután lehetővé válik ezen iparágunk további fejlesztése, ami valutáris tekintetben is nagyon előnyös, miután csak kis mértékben leszünk a külföldi játékáruk behozatalára ráutalva. A legnagyobb nehézséget okozza, különösen a kis embereknek és nagy ellenszenvet vált ki az az előírás, hogy külön raktárkönyvet kell vezetni a fényűzési adó alá eső cikkekről, mert az ily kis embernek, akinek alkalmazottja nincsen, majdnem teljesen lehetetlen ily könyvet vezetni. Hete és Mór, (Bettelheim Miksa és Társa R.-T. Yves Guyot és Matlekovits Sándor a magyar iparfejlesztésről. Yves Guyot volt francia kereskedelmi miniszter, a Journal des Économistes szerkesztője, a szabadkereskedelmi liga elnöke az O mk e újévi számában nyilatkozott Magyarország gazdasági jövőjéről. Egyébként igen érdekes nyilatkozatában szól a magyar iparfejlesztésről is és amit erről mond, az az első: szótól az utolsóig tarthatatlan. — Súlyos hibának tartom — úgymond hogy Magyarország, amelynek minden nyersanyaga és szene is hiányzik, erőszakosan akar ipart teremteni. Ez tisztára lehetetlenség, mert az ilyen iparra ráfizet az ország. Hivatkozik Yves Guyot egy húsz év előtt Budapesten tett nyilatkozatára, amely szerint a magyar iparnak nincs reális alapja és ez az ipar fegyelmezetlen forradalmi munkásosztályt fog teremteni. Magyarország jövőjét szerinte csak intenzív földmivelés biztosíthatná. Yves Guyot-nak erre a nyilatkozatára Matlekovits Sándor, az Országos Iparegyesület elnöke hosszabb, rendkívül érdekes cikkben válaszol, amelynek fontosabb részeit a következőkben ismertetjük: Nézzük meg Yves Guyot nézeteit közelebbről. Mindenekelőtt felemlíti azt, hogy kereskedelmünk a háború előtt sem volt valami nagy Franciaországgal. Itt akkor behozatalunk 1 vagy 25 és kivitelünk vagy 20 millió korona volt átlag egy-egy évben, ami közel 2 milliár d