Magyar Ipar, 1922 (43. évfolyam, 1-12. szám)

1922-01-10 / 1. szám

XLIIX. kötet Budapest. 1922. január 10. 1. száza. fi MAGYAR IPAR „IPAKÜCtYEK.“ — AZ ORBZÁ&OS IPAREGYESÜLET HETILAPJA. Megjelenik havonként kétszer.— Az Iparegyesület tagjainak tagsági dijukéi-t jár. Az előfizetési dij egész évre 160 K. Szerkesztőség: Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő-utca 4. Telefon: 26—75. és 162—00. Kiadóhivatal: II., Lánchid-utca 4. (Magyar Lap- és Könyvkiadó r.-t.) Telefon: 77.— Felelős szerkesztő: dr. Soltész Adolf. A drágaság- jelzőszámai. Valutánk javulása december hó folyamán az árak némi csökkenését eredményezte, a csökkenés azonban a karácsonyi vásárra való tekintettel csak alig érvényesült. December vé­gén a drágaság jelzőszáma 6072, vagyis 322 ponttal kevesebb, mint november végén volt. Az árcsökkenés tehát 5Ü/#. Az egyes árucsoportokról szólva az élelmi­szerek árának indexszáma 6792, tehát a csök­kenés 460 pont, azaz 6.30/,,. A ruhanemüek árá­nak indexszáma 12083, vagyis 641 ponttal ke­vesebb, mint november végén volt, ami 5% árcsökkenést jelent. A lakás- stb. jelzőszáma 1698, tehát: a csökkenés csupán 38 pont, azaz 2.1%- Az árcsökkenés a tüzelőfa árában mutat­kozott. A vegyes kiadások rovatának indexszáma i azonban az árak csökkenni kezdenek és május j végén érik el a legmélyebb pontot, amikor a | megélhetés 28.5%-kal olcsóbb, mintl920. végén | volt. Ettől kezdve az árak ismét emelkednek I és a kulmináció november végén mutatkozik, ■ amikor a drágaság az előző év végén mutatko­zott drágaságnál 36%-kal magasabb. December : folyamán némi olcsóbbodás mutatkozik,_ami j remélhetően újabb olcsóság! hullám kezdetét jelenti. j A megélhetés drágaságának alakulásában elvitathatatlanul a valutáris ingadozásoknak van legjelentékenyebb szex-epük. A valutáris ingado­zások azonban csupán ott érvényesülhetnek min­den késedelem nélkül és teljes erővel, ahol köz­vetlenül befolyásolják az árakat,tehát a külföldről érkező áruknál. Tomputyabban befolyásolja az í árakat valutánk ingadozása azoknál a cíkkgk- . nél, amelyekből kivitelünk van, még tompul- j tabban, amelyeknél külföldi versennyel állunk ! szemben, legkevésbé azoknál a cikkeknél, 1921. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. xiL Élelmiszerek 91-2 831 64 6 595 53-3 57-9 622 76-1 84-8 88 ­105 1 984 Ruházat 114 1 107 3 91 6 71-5 70-4 67-6 827 84 5 113 — 121*7 155-2 147-3 Lakás stb. 42-5 148 i 177 2 181-6 175 — 175­175'— 189-9 206-5 205'5 829 6 2249 Vegyes kiadások 119.7 118 8 123 7 114-4 108 9 10ő*2 108-9 123-5 133 4 148-3 162-7 157 1 Átlag 104-8 98 7 83-4 753 71-5 72-­80-­89-­106-­112-6 136 ­129 2 4240, tehát 151 ponttal alacsonyabb, mint no- vember végén volt. A csökkenés 3.4%*Nak felel meg. A táblázatban szereplő egyes cikkek ár­hullámzását nézve csökkent a tojás, zsir, zöld­ség, cukor, vászon, kötöttáru, cipő és szappan ára. Lényegtelen áremelkedést csupán a sertés­húsnál látunk. Végeredményben a háború kitörése óta a megélhetés drágulása 60.7-szeres. Az élelmisze­rek drágulása mintegy 68-szoros, a ruházati cikkeké 121-szeres, a lakás stb.-é 17-szeres, a vegyes kiadásoké 42.4-szeres. Szemlét tartva az elmúlt év árhullámzása fölött, az 1920 decembei- végén mutatkozó ára­kat 100-zal véve egyenlőnek, az alábbi táblázat ad az árhullámzásról helyes képet: A fenti táblázat szerint januárban még emelkedést látunk, ettől az időponttól kezdve amelyeket a külföldi verseny ellen magas vám­tételek védenek és egészen kis mértékben a munkabéreknél, amelyeket a közszükségleti cikkek átlagos árszínvonala befolyásol és ahhoz is csak a legutóbbi időben tud elég elevenen alkalmazkodni. A valutáris ingadozásnak, a megélhetési költségeknek és a munkabéreknek egymáshoz való viszonyát és egymásra való hatását szemléltetően mutatja grafikonunk, amelyből láthatjuk valutánk gyors és szeszé­lyes ingadozásával szemben a megélhetési költ­ségek gyenge hullámát és a munkabéi-eknek a megélhetési költségekhez való simulását. Miként a grafikon mutatja, az év kezdetén eléggé jelen­tékeny diszparitást látunk valutánk külföldi értékelése és a megélhetési költségek között. A valutánk javulásával, amelyre a belföldi árak egyre gyengébben reagáltak, a diszparitás foly­tonosan csökken és április végén^ a különbség már alig 10%- Május végén is még csak 17.5*/n különbség mutatkozik, ettől kezdve azonban valutánk hirtelen romlása következik be, amelyet

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék