Magyar Ipar, 1924 (45. évfolyam, 8-14. szám)

1924-10-01 / 8. szám

A MAGYAR IPAR 1924. október­i miniszterelnök közbejött akadályok miatt nem jelenhetett meg és helyette Ripka Ferenc szé­kesfővárosi kormánybiztos képviselte a kor­mányt. Husz­á­k Béla alelnök megnyitó be­széde után Kom­lós István, a rendezőbizott­ság elnöke meleg hangon üdvözölte a távol­levő h. miniszterelnököt, valamint Ripka Fe­rencet és megemlékezve Bittner János ér­demeiről, méltatta az ünnep jelentőségét. Utána R­i­p­k­a Ferenc állott fel szólásra és zajos ováció közben nyújtotta át Bittnernek a kitün­tető oklevelet. Hosszabb beszédben aposztrofálta Bittnert, buzdította az iparosságot, különösen az egyetértést, a polgároknak társadalmi, fele­kezeti különbség nélkül való egységét, a békés munkának, a gyűlölködés, az egyenetlenség megszűnésének szükségességét hangoztatva. Be­la­tiny Artur, a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöke, a kamara nevében kö­szöntötte elnöktársát, azután P­á­l­fy Dániel el­nök az IPOSz, dr. Soltész Adolf igazgató az Országos Iparegyesület, Fa­r­k­a­s Elek, h. igazgató a Baross­ Szövetség, Bisztránszky József elnök a Keresztény Húsiparosok Szövet­ségének üdvözletét tolmácsolta. Végül B­itt­­ner János mele­g hangon mondott köszönetet az ünneplésért. Az ünnepet a Fővárosi Iparos Dalegyesület szép éneke nyitotta meg és fe­jezte be. Az IOKSz kongresszusa és közgyűlése. Az ipari szövetkezetek fejlődésében új és remélhetőleg szebb korszak kezdetét jelenti az Iparosok Orsz­ágos Központi Szövetkezetéről és az ipari anyagbeszerző és termelő szövetkeze­tekről szóló törvénynek, az 1924.­­évi XVIII. t.-c.-nek megalkotása. Ennek az új korszaknak beköszöntését kívánta jelezni nyilván az a kongresszus, amelyet az IOKSz kebelébe tar­tozó szövetkezetek szeptember 25-én tartottak a budapesti kereskedelmi és iparkamara nagy­termében. A kongresszuson a szövetkezetnek körülbelül 130 tagja vett részt és megjelentek azon a kormány rész­éről Walkpi Lajos, báró Korányi Frigyes, Bod János miniszterek, báró Wimmersperg Frigyes, Szabóky Alajos államtitkárok és Buday László h. állam­titkár. A kongresszust gróf Hadik János, akit a kormányzó az uj törvény értelmében az IOKSz elnökévé kinevezett, nagyobbszabásu beszéddel nyitotta meg. Méltatta mindenekelőtt az IOKSz­­ról szóló törvény jelentőségét, kiemelve, hogy ennek a törvénynek megalkotása az utóbbi időkben a kisipari élet legfontosabb és legörvegy­­detesebb eseménye volt. Az ország gazdasági talpraállításában és az egészséges társadalmi viszonyok kialakulásában a kézműiparosságnak rendkívül nagy hivatása van. A nagyipar mellett megvan a kézműiparnak is a teljes létjogo­sultsága és ennek érdekeit a kisipar ellen irá­nyuló, bármely oldalról jövő tendenciával szem­ben teljes erővel meg kell védeni. Hogy a kézműiparosság helyzetén segíthessünk, ebből a szempontból legfontosabb a hitelviszonyok megjavítása. Az IOKSz emlékiratában 2.540.000 aranykoronát mutatott ki, mint olyan összeget, amely a már kötelékébe tartozó szövetkezetek legmérsékeltebb hiteligényeinek kielégítésére szükséges. Az ország mostani helyzete nem tette lehetővé ennek a szükségletnek a kielégítését, de remélhető, hog­y a helyzet javulásával ez lehete­tővé válik. Helytelen volna azonban mindent az államtól várni. A kézműiparosság igyekezték a saját szövetkezeti tőkéjét mennél inkább megnövelni. Szólt ezután a vámpolitika jövő ki­alakulásáról, ami a kézműiparosságra nézve nagy fontosságú, ezután a közszállítási szabály­zat revíziójáról, az ipartestületi intézmény re­formjáról, a kézműiparosságnak a kamarákban való jobb elhelyezkedéséről emlékezett meg. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Buday László h. államtitkár tartott előadást az ipartestületi intézmény fejlődéséről és hivatásáról, K­u­­­t­s­á­r István, az IOKSz ügyvezető igazgatója az iparososztály megerő­södésének eszközeiről, Gaál Károly h. állam­titkár pedig a modern kézműiparosképzésről. Többek felszólalása után megválasztották a kongresszusi tanácsot és a választmányt. Másnap tartotta az IOKSz rendes közgyűlé­sét, amelynek főtárgya az igazgatóság átszer­vezése volt. A közgyűlés tudomásul vette, hogy a pénzügyminiszter dr. Buday László h. ál­lamtitkárt nevezte ki az intézet alelnökévé. A közgyűlési választás alá kerülő alelnöki széket dr. Horváth Jánossal töltötték be. A keres­kedelemügyi miniszter az igazgatóságba Ba­ross Gábor postatakarékpénztár­ vezérigazga­tót, dr. Gyu­lay Tibor kamarai ügyvezető tit­kárt, Gaál Károly h. államtitkárt és Vikár Bélát, az Országos Iparegyesület al­­elnökét, a pénzügyminiszter dr. Zsigmondy Károly min. tanácsost, Milos Györgyöt, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár ügyvezető igazgatóját nevezte ki. A közgyűlés választása útján Bálint Menyhért, Becsey Antal, Dornbach Jakab, Mauthner Jenő, Nagy Antal és Szabó Gyula kerültek az igazgató­ságba. Az ipari szövetkezeti ügy megerősödése ér­dekében óhajtandó, hogy az új igazgatóság a rendelkezésére álló eszközökkel erőteljesen igyekezzék megfelelni nagyfontosságú hivatásá­nak. Szeretjük remélni, hogy ez így lesz, bár

Next