Magyar Ipar, 1926 (47. évfolyam, 1-10. szám)

1926-02-01 / 1. szám

XLVII. kötet Budapest, 1926. február í. 1. szám. MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK.“ — AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETILAPJA Megjelenik havonként kétszer. — Az iparegyesület tagjainak tagsági dijukért jár. — Az előfizetési dij egész évre 120000 K. Szerkesztőség Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő-utca 4. Telefon: 26—75 és 162—00. Kiadóhivatal: Haasenstein és Vogler Rt. V., Dorottya-utca 11. Telefon: 34 -45. Felelős szerkesztő: Délnoki-Kováts Jenő. MEGHÍVÓ az Országos iparegyesület következő felolvasó üléseire: 1920. február hó l én, csütörtökön este pontban 61/2 órakor: Schön Győző, a székesfővárosi gázmüvek igazgatója: A gáz az iparban és a háztartásban. 1920. február hő 11-én, csütörtökön este pontban 6'Vs órakor: May Arthur, az Unió Magyar Villamossági R.-T. h. igazgatója: Modern elektromos világítási problémák. Az előadások mindenkor pontban este G és fél órakor az Országos Iparegyesület nagytermében tartatnak meg és vendégeket szívesen látunk. Az elnökség. Ipartestületi reform és Országos Kézműves Testület. A kézmüiparosság egy része már hosszabb idő óta sürgeti oly hivatalos központi (szerv felállítá­sát, amely az ipartestületekben tömörült (iparosság ügyeinek országos intézésére lenne hivatott. A kér­dés körül lefolyt viták ismertetését ez alkalommal mellőzzük. Csupán azt említjük meg, hogy a kér­dés megvitatása céljából tartott miniszteriális (ér­tekezlet eredményeként bizottság küldetett ki amely törvényjavaslat-tervezet kidolgozására volt hi­vatva. Ez a tervezet a'bizottsági tárgyalások ered­ményeknél elkészült és azt a kézműipari érdekkép­viseletek bírálat tárgyává tették. Az (»Országos Ipar­egyesület« az előadói tisztségre dr. IM e s z 1 én y Arthur egyetemi m. tanár urat kérte fel, aki mélyen szántó tanulmányban foglalta Össze a tervezet kri­tikáját. E tanulmányt értekezlet keretében az »Or­szágos Iparegyesület« az ipari érdekképviseletek (be­vonásával megvitatta és felterjesztette a kereskede­lemügyi miniszterhez. Az értékes tanulmányt (foly­tatólagosan teljes terjedelmében hozzuk az aláb­biakban : I. Általános rész. I. »Az ipartestületekről és az országos kéz­műves testületről« szóló törvény előadói terve­zete a régi ipartörvényben, illetőleg az 1922. XII. t.-c.-ben szabályozott jogállapottal szemben ket­tős célt tűz maga elé: egyfelől magának az ipartes­tületi szervezetnek országosan közkötelező kiépí­tését, másfelől pedig ennek a szervezetnek egy közös központi szerv alá foglalását. Az első célt lényegileg azzal óhajtja megvalósítani, hogy az összes képesítéshez kötött iparokat gyakorló ipa­rosokat kényszerű módon ipartestületekbe kívánja tömöríteni, az ipartestületek hálózatát ennek meg- felelőleg olykép építi ki, hogy minden község va­lamely ipartestület működésének területéhez tar­tozzék s az ipartestületek életképességét az ipar- testületi tagsági díjnak a közadók alapján való kivetésével és közadók módjára való behajtásával igyekszik biztosítani. Az ipartestületek alakításának közkötelezővé tétele és eszerint a legkisebb község iparosságá­nak is testületbe kényszerítése akkor járhat si­kerrel, ha annak két előfeltétele valósítható meg:

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék