Magyar Ipar, 1926 (47. évfolyam, 1-10. szám)

1926-02-01 / 1. szám

4 MAGYAR IPAR kereskedelmi életre vonatkoznak. Végül a rendelet gyakorlati alkalmazására nézve adott értékes felvilágosításokat. Január 7-én Jungfer József elnöklete mellett tartott felolvasó ülésünkön RÉVÉSZ I Géza egyetemi tanár, az amsterdami psychológiai laboratórium igazgatója tartott előadást , „A reklám psychológiája“ címen. Az üzletszerzésnek és az áruk propagálásának — úgymond — egyik legfontosabb formája a reklám, amely hírlapi hirdetések, nyomtatványok, levelek, prospektusok, üzletkártyák, reklámcikkek, plakátok alakjában jut kifejezésre. A reklám nemcsak a propagált árukra irányuló figyelmet kelti fel, hanem a szükségletet, fokozza is, sőt új szükségleteket teremt. A reklám nemcsak az eladót, a gyárost, hanem a vevő érdekeit is szolgálja, mert egyrészt a termelő és eladó, másrészt a vevő között kontaktust teremt. Reklám révén sok ember nagy vagyonhoz jutott, sőt sokan csak a reklám útján értek el nagy financiális eredményeket. A reklámnak Amerikában élnek legnagyobb rajongói. Az amerikaiak nemcsak abban vannak előnyben,hogy többet és olcsóbbat produkálnak, hanem hogy jobban is tudnak eladni. Vannak üzemeik és cégek,melyeknek reklámköltségei fantasztikus összegekre rúgnak, így például egy amerikai dohánygyár egy új 5 centes szivar reklámjára 400.000dollárt kötött. A psychológia ott kapcsolódik be a reklám problémáiba, amidőn arról van szó, hogy mily módon lehetne reklámmal a legnagyobb hatást kiváltani, hogy kell a reklámnak konstruálva lenni, hogy feltűnjön, az emlékezetben megrögződjék és a vevőkedvet tömegszuggeszció alapján kiváltsa. Az előadás további folyamán az előadó azon psychológiai elveket említett, melyek a reklámtechnikában fontosak és melyek nélkül a reklám hatása csak a véletlen szerencsének tudandó be. Január 21-én dr. NÁDAI Pál tanár volt Hauswirth Ödön elnöklete mellett tartott felolvasó ülésünk előadója, aki „Az iparművészet demokratizálása“ dien olvasott fel. Előadásában kifejtette, hogy az iparművészet demokratizálásának vágya először Ruskin és társainak esztétikai hitvallása volt, akik a gyáripari termelés silányságait akarták a jobb kézműves-termékek általánossá tételével ellensúlyozni. Ez a mozgalom azonban csak céljai tekintetében tiszteletreméltó, de egyébként reakciós, mert egy középkori termelőformát akart a haladottabb indusztrializmushelyére ültetni. Sokkal egészségesebb a németek törekvése, akika gépek és a gyár segítségével törekszenek a széles rétegek esztétikai igényeit kielégíteni.Már a háború előtt különböző szövetségek alaklultak ott a munkások művészi továbbképzésére, de igazi jelentőségre akkor emelkedett e mozgalom, mikor a nagyiparosok (és művészek szövetsége, a Werkbund vette kezébe a »kvalitásos áruk« érdekében a propagandát. A háborús és inflációs idők luxusvágya egy időre feltartóztatta a mozgalmat, de most újult erővel jelentkezik az. A közeljövő fogja megmutatni, hogy a munkásságés a tömegek életszínvonalának milyen emelését teszik lehetővé a gépek. Elsősorban a ruházat s a textilanyagokolcsóbb és ízlésesebb előállítását fogja szolgálni a gépipar. Utána igen nagy eredmények várhatók a könyvnyomtatásban és a művészi reprodukciókban az Ofset- és a fotomechanikai gépek elterjedésével. Azután a lakóházelőállítás s a munkáslakáskérdés esztétikai oldalát fogják a cement- és betonházak s az összerakható házak elősegíteni. Végzetül pedig a lakásberendezés olcsóságát fogják szolgálni azok a típusbútorok, melyeknek nagyban való termelését szintén a gépekkel való tömegmunkáltatás útján lehet elérni. Az angol mozgalom tehát egy Az Országos Iparegyesületből. Végrehajtóbizottsági ülés. Az Országos Iparegyesület végrehajtóbizottsága január 11-én ülést tartott. Jelen voltak Jungfer József alelnök elnöklete mellett: Vikár Béla alelnök, Alföldy László, Fayer Sándor, Gaál Károly, Hauswirth Ödön és Latinák Jenő végrehajtóbizottsági tagok; az iroda részéről: pálnoki-Kováts Jenő igazgató, dr. Naményi Ernő h. igazgató és Balthazár Béla fogalmazó. Elnök az ülést megnyitja és üdvözli a megjelenteket, utalva arra a nehéz munkára, amely a vezetőségre az egyesület elnökének elhunyta folytán halmozottan vár. Igazgató beszámol Matlekovits Sándor halálával kapcsolatos intézkedésekről, amelyeket a végrehajtó bizottság tudomásul vesz és egyúttal bejelenti, hogy a gyászoló család az egyesületnek felajánlotta az elhunyt elnök írótollát, azzal, hogy azt mindenkor az egyesület igazgatója használja. A végrehajtóbizottság meghatottan vette tudomásul a bejelentést és a családnak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Helyettes igazgató a Matlekovits-alap kérdésében tett előterjesztést, amelynek értelmében az összes érdekelt testületek delegáltjaiból alakult bizottság intézi az alapi kezelését. A végrehajtóbizottság a javaslatot elfogadta. I Igazgató bejelenti, hogy a kiállítási bizottság a Kézművesipari Tárlat ez évben való megismétlése mellett foglalt állást. Kéri a végrehajtóbizottságot, hogy a kiállítási bizottság javaslatát elfogadja. Ennek megtörtése után részletesen referál a tárlat rendezésének tervéről. Az eddigi tervek szerint az ez évi tárlat augusztus 28-tól szeptember 19-ig lesz nyitva és erre a célra a kereskedelemügyi miniszter már át is engedte az Iparcsarnokot. A tárlat keretében külön kiállítási csoportként a polgári lakástípusok szerepelnének, továbbá a mesterségek utcája, amely legmodernebbül berendezett legcélszerűbb eljárás szerint vezetett kézműipari műhelyeket fog bemutatni üzemben. A kiállítással kapcsolatosan a kézműipart érdeklő találmányok és szabadalmak is bemutatásra kerülnek. A végrehajtóbizottság a tervezetet tudomásul vette, különösen méltányolva Gaál Károly, Hauswirth Ödön, Fayer Sándor és Latinák Jenő érveit. Helyettes igazgató beszámolt a postai díjszabás pengőértékben való megállapítása tárgyában tartott értekezletről, amit a végrehajtóbizotttság Alföldy László és Fayer Sándor hozzászólása után tudomásul vett. Igazgató bemutatta az ingó jelzálog kérdésében tartandó értekezletre szóló meghívót, amellyel kapcsolatban a végrehajtóbizottság tisztázta azt az álláspontot, amelyet az egyesület ebben a kérdésben elfoglalt. A vitában Vikár Béla, Fayer Sándor és Alföldy László vettek részt. Helyettes igazgató a külkereskedelmi szerződésekről terjesztett elő részletes beszámolót. 1926. február 1 .ötszázad i után diadalmaskodik, de pontosan az ellenkező termelőeszközökkel, mint azt apostolai hitták. Az előadásokon előkelő és nagyszámú közönség élénk tetszéssel hálálta meg illusztris előadóink tanításait.