Magyar Ipar, 1933 (54. évfolyam, 1-11. szám)
1933-01-31 / 1. szám
MAGYAR IPAR szénvételére végrehajtást elrendelni vagy foganatosítani, zárgondnokot bevezetni, valamint az ingatlan terményeit, az állatállományt, az ingatlan szolgálatára rendelt gépeket és eszközöket, továbbá az adós lakberendezését és használati tárgyait végrehajtás alá vonni vagy árverésen, eladni elvileg nem lehet, ha a rendeletben tüzetesen megjelölt előfeltételek fennforognak. E végrehajtási lépések helyett a hitelező legfeljebb azt követelheti, hogy a bíróság az ingatlan haszonvételét nyilvánítsa végrehajtási zár alá vettnek és a zárgondnoki tennivalókkal a tulajdonost bízza meg, aki tehát ez esetben az ingatlant most már a hitelezők javára is kezeli, elszámolási kötelezettség rélztett, a rendes gazdálkodás szabályai által korlátolt jog■ őrrel és rosszhiszt ".)Öveg esetén elmozdítás terhével. is Az adós részére j.wnbiin e kedvezményeket a B. csak bizonyos, tüzetesen megjelölt személyi és tárgyi korlátok között adja meg. Általános, illetőleg feltétlen moratóriumot, tehát a a privilegizált adósnak sem biztosit és az egész új szabályosan épen ez a tendencia a legmegnyugtatóbb, mert azáltal,gy an. a moratoriális kedvezményeket a hitelezők részéről íténő teljesítésekhez köti, bizonyos összhangot létesít adós és felező érdek között és ennek az összhangnak megóvását azáltal is garantálja, hogy a döntést bírói kézbe utalja és ezzel a moratoriális rendelkezéseket is a birói moratórium méltányosabb és megnyugtatóbb jellegével ruházza fel. Feltétlenül csak azokat az adósokat védi a zárlat, illetőleg árverés ellen a B., akik haladéktalanul és hitelt érdemlően bizonyítják, hogy fagy, szárazság vagy más természeti csapás okozta rossz termés, állatok elhullása vagy önhibájukon kívüli súlyos károsodás miatt jutottak abba a helyzetbe, hogy kötelezettségeiknek nem tudnak egyelőre eleget tenni. De még ez esetben is köteles a bíróság a hitelező érdekeit is szemügyre venni, abból a szempontból, hogy az árverés, ill. zárlat elhalasztása nem okoz-e neki súlyos sérelmet, mert ebben az esetben még az egyéb feltételek fennforgása mellett is a zárlat, illetve az árverés elhalasztása megtagadható. A most említett vismajorszerű esetekre engedélyezett behajtási korlátozásoktól eltekintve, a fenni 1. (is 2. alatt megjelölt kedvezmények előfeltételei és korlátai a következők : a) Személyi tekintetben: a kedvezményeket csak oly mező-, szőlő- vagy kertgazdasági ingatlan tulajdonosa veheti igénybe, akinek jövedelme nagyobb részben ebből az ingatlanból ered és ez is csak akkor, ha az ingatlan telekkönyvi terhe a kataszteri tiszta jövedelem 20-szoros, illetőleg 15-szörös szorzatával egyenlő pengőösszeget, illetőleg a B.-ben meghatározott fix összeget meghaladja; igénybe veheti továbbá a kedvezményeket házas beltelek oly tulajdonosa, kinek jövedelme mezőgazdasági munkabérből és munkajövedelemből származik és az ingatlan jelzálogterhe a házadóalap 4 és félszeresét meghaladja. Kereskedelmi társaságok, mint ingatlantulajdonosok a B. kedvezményeit nem vehetik igénybe. b) Tárgyi korlátozások: 1. A B. által biztosított behajtási korlátozások nem a rendelet hatályának egész tartamára biztosíttatnak az adósnak, hanem csak arra az időre, ameddig az adós, hitelezői javára, a R. által megszabott szolgáltatásokat teljesíti; a kedvezmények ezen időbeli korlátja nyilvánvalóan ismét csak a hitelező érdekét kívánja az adós érdekévé is tenni. 2. Mint már előzőleg is említettük, a kedvezményeket csak oly adós veheti igénybe, ki hitelezői részére bizonyos szolgáltatásokat teljesít. E szolgáltatások lényegében kamat szolgáltatások, amelyeket a B. által adott prolongáció elnyerése végett a tartozás után az adós a prolongáció tartamára negyedévenként előre köteles megfizetni. E kötelezettségeket váltó tartozásoknál a megfelelő prolongációs váltó kiadására irányuló kötelezettség egészíti ki. Ezzel kapcsolatban a hitelező biztonságát védendő at. azt is előírja, hogy a megújítási váltónak az összes korábbi váltókötelezettek aláírásával kell ellátva lennie, ellenesetben adósnak legalább is ugyanoly biztonságot nyújtó más aláírásokkal ellátott váltót kell szolgáltatnia. Ha az adós ingatlana oly mértékig túl van terhelve, hogy még a kamatszolgáltatást sem tudja teljesíteni, de valószínűvé tudja tenni azt, hogy méltányos halasztás esetében adósságát rendezhetni fogja, úgy a bíróságnak jogában van az adós ellen elrendelt ingatlan, illetőleg ingóárverést a rendelet hatályosságának végéig elhalasztani, de e halasztást bizonyos fizetésekhez, vagy biztosíték adásához kötheti és zárlat foganatosítását is elrendelheti, sőt amennyiben a halasztás a hitelezőnek helyrehozhatatlan súlyos sérelmet okozna, úgy a halasztást az egyéb feltételek fennforgása ellenére is a hitelező érdekében megtagadni jogosult. tt. Legnagyobb jelentőségű tárgyi védelme i hitelezői érdekeknek az, hogy bizonyos követelések a behajtási korlátozások alól mentesek.E részben az iparosérdekek szempontjából legfontosabb mentesség az, amely a nagyobb gazdasági gépek kivételével az ingó dolog vételára, vagy ipari munkatéljesítmények ellenértéke címén fennálló követeléseket illeti meg az esetben, ha azok szolgáltatása az 1931—1932, vagy 1932—1933. gazdasági évi termelés céljára, vagy az adós és családtagjai életfenntartási és ruházati szükségleteinek fedezésére szolgál; de e feltétel nélkül is megilleti a menteség az ingó dolog vételára, vagy munkateljesítmény cílén fennálló követelést akkor, ha a bíróság véleménye szerint a R. alkalmazása a hitelezőre nézve méltánytalanul súlyos hátrányokkal járna. Iparos szempontból kétségkívül ez a szabály a rendeletnek az az u. n. gummiparagrafusa, amely az iparoshitelezőt a R. esetleges veszélyeitől a méltányosság keretei között és a bíróság védelme alatt megmenti. Hasonló mentesség illeti meg az ingó dolgok kiadására irányuló követeléseket, azonban a tuljadonjogfenntartásával eladott dolog visszavételére irányuló követelést csak az esetben, ha a dolog vételárának még a fele sincs kifizetve. Ugyancsak nincs korlátozva a behajtás oly követelések tekintetében, amelyek 1932. március 31 óta keletkeztek, továbbá tartásdíjak és életjáradékok, kárbiztosítási díjak, bér- és haszonbérkövetelések bizonyos törvényes zálogjoggal bíró egyéb követelések, megbízásból és hasonló személyes munkateljesítményekből, valamint szolgálati viszonyból eredő, stb., követelések tekintetében. A hitelezői érdekek szempontjából nagyjelentőségű rendelkezés az is, hogy a privilegizált adós a R. által neki biztosított kedvezményekről közokiratban, közjegyző vagy községi elöljáróság által hitelesített magánokiratban le is mondhat. A B.-nek a moratoriális rendelkezésektől függetlenül a végrehajtási és csődeljárást érintő módosításai oly jogi részletkérdések, amelyek a nagyközönséget kevésbé érdeklik. Mindazonáltal két új jogszabályt megemlítendőnek tartunk. Az egyik: ha az ingóságra kitűzött árverés azért maradt el, mert foganatosítását senki sem kívánta, úgy további két hónap eltelte előtt újabb árverés kitűzését senki sem kiválthatja, még az sem, akinek javára az ingóságokat utóbb foglalták le. A B. életbelépése óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy e szabály, amely az adós védelmét célozta és pedig, tekintet nélkül ez utóbbi foglalkozására, a gyakorlatban visszafelé sült el és a végrehajtást szenvedők helyzetének súlyosbítására vezetett. A B. előtt a hitelező — az amúgy is siralmas árverési értékesítési viszonyok ismeretében — általában szívesen halasztotta el az árverést, ha az adós bármi csekély résztörlesztést is teljesített, mert hiszen azáltal, hogy az árverést újra, meg újra rövid határidőkben kifüzethette, az adósra újabb és újabb nyomást gyakorolhatott és őt törlesztésekre kényszeríthette. A B. említett szabálya igen megnehezíti a hitelező számára e saját érdekében, de természetesen az adós érdekében fekvő méltányosság gyakorlását azáltal, hogy az árverés elhalasztása esetén 2 hónapig reménytelenné teszi számáraazt, hogy adósát újabb résztörlesztésre kényszerítse. A hitelező tehát vagy nem tudja elhatározni magát az árverés elhalasztására, ami természetesen az adós anyagi egzisztenciájának, de köztudomás szerint a követelésnek is pusztulására vezet, vagy pedig oly nagy összegű résztörlesztéshez kénytelen ragaszkodni, amelyet az adós egyszerre sokkal nehezebben tud előteremteni, mint a rendelet előtti időben szükségelt apró törlesztéseket. A hátrányt, melyet az újabb szabályozás adósra és hitelezőre egyaránt jelent, csak kis mértékben enyhíti az adós szempontjából az árverés gyakori kitűzésével együtt járó árverési hirdetményi költségek csökkentése. A B. ezen intézkedésének hatályon kívül helyezése tehát úgy adós, mint hitelezői érdekből egyaránt indokolt volna. Másik érdekes végrehajtási jogi rendelkezése a B.-nef,az. 3