Magyar Ipar, 1934 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1934-01-31 / 1. szám

MAGYAR IPAR Valamivel kedvezőbben vélekedik a másik, mégis megjegyzi, hogy: ez a reform természetsze­rűen csak kényszerkartell formájában képzelhető el és csak akkor, ha maguk az érdekeltek kérik . . .“ és alább hozzáteszi, hogy: „ ... az ilyen reform az át­alakulás terén végbemenő erőteljesebb beavatkozás nélkül el sem képzelhető.“ Ezek szerint tehát: kényszerkartell — amiről cik­kecskémben én is szólottam — és az érdekeltek ké­relme. Az érdekelteké — valamennyié? Aligha ezeket egyhangú állásfoglalásra rábírni lehessen. Segítséget, gyámolítást rendszerint csak az kér, aki gyengének érzi magát; aki bízik a maga erejében, az inkább maga birkózik meg versenytársaival, hogysem más­nak, még ha hatóság is, beavatkozást engedjen saját ügyeibe, kivált árpolitikájába. Általában: túlságos gyámkodás a gyámoltalanság szülőanyja. Bevallottan áll az intervencionizmus pártjára a harmadik nyilatkozó: Helvey Elek. Az ő nézete abban csúcsosodik ki, hogy: „ . . . csak egy helyes elgon­dolás érvényesülhet, és pedig az, hogy a meglévő vál­lalatokba fektetett tőkék termeljenek és hasznot hajt­sanak.“ Vájjon elérné-e a célt az „ipari numerus clausus“ életbeléptetésével? Alig hiszem. Cikkét Helvey azzal végzi: „adjál Uram esőt, de mindjárt“. Vigyázzon, nehogy később azt kelljen mondania: „adtál Uram esőt, de nincs köszönet benne“. Balkányi Kálmán jubileuma. Huszonöt éve múlott, hogy 1908-ban egy fiatal debreceni ügy­védet, akinek cikkei helyet kaptak Gyulai Pál Budapesti Szem­léjében, titkárrá választott az GMKE. Azóta, mint az CÍMKE titkára, a magyar keleti gazdasági központ vezetője és ké­sőbb, amikor Szende Pál 1918-ban a Károlyi-kormány pénz­ügyminisztere lett, mint az OMKE igazgatója tett igen nagy szolgálatot a magyar kereskedelemnek és szerzett magának sok barátot és úgy az irodalom művelői, az érdekképviseletek tollvivői, mint a kereskedelem körében. Jubileuma alkalmá­ból barátai kiadták összegyűjtött írásait egy vaskos kötetben : Arcok, Harcok, Kudarcok címmel, s ezt adta át nevükben Balkányinak Hegedűs Lóránt január 17-én. Az Arcok közül elsőnek a könyvben Balkányi Kálmán szeretetreméltó portré­je mosolyog ránk és a magyar közélet és kereskedelmi élet jelesei érdekes alakjai olyan képmásban, mint amilyent Balkányi készített róluk. Ezek a képmások mindig érdeke­sek és mindig művésziek, mert Balkányinál az ember mellett a tárgy sokszor háttérbe nyomul csak azért is, hogy tündök­­lőbben láthassa az emberben a szimpatikust és kiválót. Az emberek nála elsősorban érdekesek akkor is, amikor mint a Harcok vivői kerülnek trónia elé. És a Kudarcok, amelyek nélkül harc nincs, azért is érdemesek szeretetteljes megem­lékezésre, mert emberi sorsnak elengedhetetlen velejárói. Balkányi egész pályáján azt az elvet érvényesítette, hogy min­den igazság az emberek javára van. Az emberek javát szül ,­'.l.ia lelkesedéssel, harci készséggel, rátermettséggel és élete más­ének példái, amelyet csokorba kötve látunk könyvében, haso­­nítanak azokhoz a remekművű fegyverekhez, amelyeket a puskaműves mesterségéhez való szerelemből cizelált és ame­lyek a szépségük mellett biztosan sebeznek ott, ahol a kitű­­zött cél ezt megkívánja. Szeretetteljes ünneplés keretében ünnepelték jubileuma alkalmából Balkányi Kálmánt január 17-én. Az ünnepsé­gen, amelyen Hegedűs Lóránt elnökölt, Fabinyi Tihamér ke­reskedelemügyi miniszter köszöntötte Balkányit, majd Éber Antal, Magyar Bertalan, Sesztina Jenő, Székács Antal, Fe­nyő Miksa, Koós Mihály adták át a különböző érdekképvisele­tek üdvözletét. Az Országos Iparegyesület nevében Tolnay Kornél elnök köszöntötte az ünnepeltet.­ ­ A mesterséges ételzsir a keksziparban. A földmivelésügyi minisztérium rendelettervezetet készí­tett a margarin és mesterséges ételzsir előállításának és for­galmának szabályozásáról. Ebben a rendelettervezetben kötele­zően előírják, hogy a mesterséges ételzsirokkal készített süte­mények és mézeskalácsok forgalombahozói kötelesek jelezni, hogy az általuk forgalomba hozott áruk mesterséges ételzsírral készülnek, ezeket külön rekeszekbe kell tartaniuk. Ez a rendel­kezés a keksziparra nézve, amely szakadatlan fejlődése ered­ménykép az ország jelentékeny iparágai közé emelkedett, sé­relmes. Bár e rendelet nem em­líti fel expressis verbis a kekszeket, de a mézeskalács és kekszipar szoros összeforrásá­­nál fogva esetleges értelmezésekre adhat okot, ha szóbanforgó rendelkezés­­nem módosíttatik. Ennek a módosításnak két for­mája van, az egyik az, hogy a süteményekre vonatkozó ren­delkezések kihagyatnak, a másik pedig az, amelyet a legújab­ban kiadott német rendelet is követ, hogy a kekszek száraz­sütemények (az u. n. Dauerware) ezen deklarálási kényszer alól kivétessenek. A kekszgyártásnál ugyanis a mesterséges ételzsírok hasz­nálata nem nélkülözhető. Nem nélkülözhető műszaki okoknál fogva, de nem nélkülözhető legelső helyen a tartósság elérése végett, ami alapjában véve a keksz forgalmának alapját és jellegzetességét képezi. Sehol a világon kekszeket és száraz süteményeket mesterséges zsír nélkül nem­­állítanak elő, a kö­telező jelzés pedig ezen áruk forgalmának súlyos megbénítá­sát vonná maga után. Anglia a keksznek hazája: a kontinens gyárai a­ kekszgyártás alapvető elveit az angoloktól tanulták. Az angol kekszek, amelyeknek fő jellegzetessége a tartósság, kivétel nélkül növényi zsiradékkal készülnek, amint hogy volt szerencsénk rámutatni, műszaki szempontból a keksz és bisquitgyártásnál a mesterséges ételzsírokat sem disznó-, vagy ludzsirral, de vajjal sem lehet teljesen pótolni. A disznó- és ludzsir rövid néhány nap alatt megavasodik, ezáltal rövid időn túl a keksz élvezhetetlenné és az egészségre ártalmassá vá­lik. Nem is említve, hogy ezen zsíroknak speciális szaga rö­vid időn belül a kekszet használhatatlanná teszi. A vaj fel­­használásának, tágabb tere nyílik a kekszgyártásnál és a fino­mabb áruk előállításánál igen nagy mennyiségben használják fel gyáraink. Azonban még ezeknél a legfinomabb áruknál sem használható fel a vaj mesterséges zsiradék hozzáadása nélkül, mert még a legjobban kidolgozott vaj is meglehetős mennyi­ségű savat és vizet tartalmaz és ezen anyagok bomlása követ­keztében a vajjal készült áruk nem tartósak. Ezenkívül a csak vajjal készült tészta feldolgozása gépek segítségével lehetetlen. A vaj olvadási pontja ugyanis 35-től 28 fok körül van és így a tésztaanyagot a gyorsan olvadó vaj annyira meglazítja, hogy ennek további feldolgozása lehetetlen. Az olcsóbb árukat illetően pedig — amely ma már értékes népélelmezési cikk —­ a tiszta vaj alkalmazása már gazdasági okoknál fogva sem lehetséges. A mesterséges zsírok ezek szerint a skekszgyártásnál nélkü­lözhetetlenek. Kekszgyártásunk színvonala és terjedelme ma már olyan jelentős, hogy­ a szárazföld bármely országának keksziparával diadalmasan versenyre kelhet és Európa számos országába je­lentős exportot is mutathat fel. Helytelen és káros volna te­hát olcsó és egészségügyi szempontból teljesen kifogástalan, magas táperejű termékeinket, amelyek a magyar liszt, a ma­gyar cukor és a magyar vaj feldolgozásának jelentős tényezői, olyan intézkedésekkel sújtani, amely a közönség széles rétegeit előítéletből a keksz fogyasztásától elriasztaná és a kereske­dőket is a kekszek forgalombahozatalától visszatartaná, mert ezeket oly jelzésekkel kellene ellátni, amelyek üzletének szín­vonalát látszólag kisebbítené. Mezőgazdaságunk érdekeivel is ellenkezik ez az intézke­dés, mert a kekszfogyasztás csökkenése révén liszt, cukor és nem utolsó helyen vajfogyasztásunk is kedvezőtlenül befolyá­solta­t­nék. Érdekes, hogy hasonló intézkedés a kekszre vonat­kozóan sehol sem áll fenn. Ausztriában a mesterséges étel-

Next