Magyar Ipar, 1935 február (56. évfolyam, 1-2. szám)

1935-02-15 / 1. szám

MAGYAR IPAR több nemzetközi menetrend-konferencián, valamint a londoni és később — már mint üzletvezető — a washing­toni nemzetközi vasúti kongresszuson vett részt. A washingtoni kongresszuson a­­kisvasutak gazdaságos üzeméről előadást tartott. 1908-ban megvált az állam szolgálatától és a Részvénytársaság Villamos- és Köz­lekedési Vállalatok Számára cég igazgatását vette át. E minőségben a cég megbízásából több város elektro­mos erőtelepét igazgatta, több ilyet épített, bevezette a cégnél a kisvasutak építésére és üzembentartására való vállalkozást. És cége nevében a Ganz és Társa cég­gel társulva megszerezte a magyar iparnak a konstan­tinápolyi villamos erőtelep, vezetékhálózat és közúti vasútépítési munkálatát, amely vállalkozást a francia Girod et Loucheur céggel társulva végre is hajtott. 1914 tavaszán báró Harkányi János akkori keres­kedelemügyi miniszter meghívására visszatért elnöki minőségben az államvasutak élére. Röviddel felelősség­­teljes állásának elfoglalása után kitört a világháború, így teljes munkaerejét nem fordíthatta a magyar köz­lekedés hatalmas szervének továbbfejlesztésére, hanem az államvasutakat mindenekelőtt a hadviselés szolgála­tába kellett állítania. És az a körülmény, hogy a had­viselés alatt a magyar államvasutak mindenkoron meg­feleltek a rájuk váró feladatoknak, elsősorban Tolnay Kornél érdeme volt. A háborús gazdálkodás a vasutat számos oly probléma elé állította, amely az elnök vál­­laira nehezedő felelősséget folyton-folyvást fokozta. Emlékezetes, hogy a román betörés alatt a katonai vo­natok torlódása az erdélyi vonalat úgy eltömte, hogy a hadműveletek lebonyolítása és a hadsereg élelmezése komoly veszedelemben forgott. Tolnay Kornél egy moz­donyon beutazta a vonalat Nagyváradtól Kolozsvárig, belökette az össiszes szerelvényeket a bánffyhunyadi vo­nalra és ezzel lehetővé tette a katonaság és a polgári lakosság részére megkívánt forgalom lebonyolítását. A háborús anyagbeszerzés problémái, még egészségügyi intézkedések is mind megannyi megoldhatatlannak látszó és mégis megoldott problémái voltak a vasútnak. Tolnay Kornél élete munkájában végig kifejezésre jut az az elválaszthatatlan kapcsolat, amely az ipart a vas­úttal összeköti. A vasút az iparnak egyik legnagyobb fogyasztója és az ipar termékeinek a fogyasztóhoz jutta­tója. Mind a két kérdésben Tolnaynak egész működése alatt a közlekedés érdekeinek védelme mellett az ipar jo­gos kívánságainak megértő előmozdítója volt. MÁV el­nöksége idején Tolnay érdemeit több ízben legfelsőbb he­lyen is elismerték. Kinevezésekor államtitkári címet ka­pott, majd a polgári hadi érdemkereszt alapításakor Ti­sza István gróf akkori miniszterelnökkel és Berchtold Lu­pot gróf akkori külügyminiszterrel együtt a három első között volt, akiket a király az érdemrend első osztályával tüntetett ki. Később a Vaskorona-rend második osztályát kapta meg és népfelkelő ezredes-mérnök lett. Külföldi uralkodók közül a bolgár király, a török szultán és több német uralkodó magas kitüntetésekkel ajándékozta meg. Ezek közt van a német Vaskereszt és a porosz Korona­rend csillagos második osztálya. A kevevárai átkelés után pedig a német császár aranykeretes sajátkezű aláírásá­val ellátott arcképével ajándékozta meg. 1918 november 1-én, élve szerződésében kikötött jo­gával, megvált az államvasút szolgálatától. Csak termé­szetes, hogy az ipar nem nélkülözhette bölcs irányítását és legjelentékenyebb iparvállalataink biztosították ma­guknak közreműködését. Egy ideig az evangélikus egyház közigazgatásában is részt vett, mint a pesti magyar egy­háznak, majd a budapesti esperességnek világi felügye­lője. Magyarországnak a Népszövetségbe történt felvétele után kilenc éven át képviselte a magyar munkaadókat a nemzetközi munkaügyi konferenciákon. Amikor 1925-ben Matlekovits Sándor elhunyt, az Or­szágos Iparegyesület Matlekovits elnöki székébe Tolnay Kornélt ültette. Nemcsak azok a nagy egyéni értékek irányították e választást, amelyek Tolnay Kornél szemé­lyét ékesítik, hanem az az eszmei hagyomány is, amelyet az Iparegyesület elhunyt nagy elnöke hátrahagyott és amelynek folytatására a legméltóbb Tolnay Kornél volt. Az egyéni gazdálkodás lehetőségeinek megóvása, a gaz­dasági szabadság értékeinek az egyén és a nemzet szolgá­latába való állítása, ez az elv az, amelynek Tolnay Kornél csakúgy, mint nagy elődje hódol. Az Országos Iparegye­sület most már közel egy évtizede az ő bölcs vezetése alatt céltudatosan dolgozik a magyar ipar és különösen a magyar középipar érdekeinek védelmére. Szeretettel kívánjuk vezérünknek, hogy az irányító kereket még na­gyon sokáig csorbítatlan testi és szellemi erőben tartsa kezében és vezesse a magyar ipart új dicsőséges hori­zont felé. * Január 13-án, Tolnay Kornél születésnapján, az Országos Iparegyesület végrehaj­tó bizottsága testületileg tisztelgett Tol­­nay Kornélnél. Megjelentek Iluschilli Ödön alelnök, kereske­delmi tanácsos vezetése mellett Alföldy László, Balló Rudolf, Braun Vilmos, Dán Leó, Dános László, Fekete Ignác, Haver­­land Antal, Hirmann Ferenc, Hosszú István, Katona Béla, Magyar Lajos, Pilczer György, Seenger Béla, Stein Emil, Szántó Albert, Hauswirth Ödön meleg szavakkal köszöntötte az Országos Iparegyesület elnökét és kérte, hogy továbbra is az egyesület vezetését kipróbált irányításában részesítse. Tolnay Kornél meghatottan mondott köszönetet az üdvözlésért és meg­ígérte, hogy helyét, amíg bírja, nem hagyja el. Pénteken, január 18-án, az Országos Iparegyesület és a Gyárosok és Gyárigazgatók Klubja kétszázterítékes társasva­csorán ünnepelte elnökét és ekkor adták át az ez alkalomra ké­szített érmet, amely Beck Ö. Fü­löp szobrászművész mester­­műve. Ezen az ünnepi vacsorán megjelent dr. Fabinyi Tihamér m. kir. kereskedelemügyi miniszter, Tóry Gergely államtitkár, valamint Szél János min. osztálytanácsos kíséretében. Megje­lentek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében Éber Antal országgyűlési képviselő üdv. tanácsos, elnök, Nagy Antal alelnök, dr. Gyulay Tibor főtitkár, Gyümrey Sándor tit­kár, a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében dr. Radó Rezső kormánytanácsos, főtitkár, a Gyosz képvise­letében Óbok­a Ferenc felsőházi tag, elnök, Biró Pál orsz. képviselő, alelnök, Fenyő Miksa orsz. képviselő, igazgató, dr. Koffler Károly főtitkár, az OMKE képviseletében Magyar Ber­talan társelnök, Ba­lkányi Kálmán igazgató, Zimmer Ferenc kormányfőtanácsos és Huszár Lajos, a Magyar Kereskedelmi Csarnok képviseletében báró Madarassy-Beck Gyula elnök, Balla Szigfrid főtitkár, az Ipartestületek Országos Központja képviseletében dr. Dobsa László igazgató, a Magyar Vasművek és Gépgyárak Egyesülete képviseletében Láng Gusztáv elnök, Kende Tódor kormányfőtanácsos, ügyv. igazgató és Stromfeld F­erenc igazgató, a Teofilgyárosok Országos Egyesülete képvi­seletében dr. Buday-Goldsberger Leó felsőházi tag, elnök, dr. Schiller Ottó főtitkár és Pap László, a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete képviseletében dr. Keleti Kor­nél kormányfőtanácsos, elnök, a Magyar Csokoládé- és Cu­korkagyárak Szövetsége képviseletében dr. Stühmer Géza társ­elnök és Szandtner Gyula szakosztályi elnök, a Magyar Mun­kaadók Központja képviseletében Szurday Róbert elnök, a Magyar Vámpolitikai Központ képviseletében Lengyel Géza és Székely Artur igazgatók, az OHE képviseletében dr. György Ernő igazgató, a Magyar Gazdaságkutató Intézet képviseleté­­­ben dr. Vargha István igazgató, az Országos Magyar Iparmű­vészeti Társulat képviseletében Szablya János alelnök, a Mes­terítjük Országos Szövetsége képviseletében Lőbl Bálint elnök, Sternberg Béla alelnök, a győri ipar­testü­let képviseletében Marseh­all­­József elnök, a Budapesti Nőiruhakészítő Ipartestü­let képviseletében Bircezky Károly elnök, a Lakatos Ipartes­tület képviseletében Havernan­ Antal elnök, Galambos Jenő al­elnök és dr. Herodek József főjegyző, a Jezéni Nagykereskedők Or­szágos Egyesülete képviseletében Kovács Ferenc és Szederjesi Ti­bor. Ott láttuk még dr. Gratz Gusztáv v. b. t. t.-t, Kállay Ti­bor ny. minisztert, dr. Baum­garten Nándor közigazgatási bírót, Söpkéz Sándor műegyetemi tanárt, dr. Márkus Jenő min. taná­csost, Schilling Zoltán szabadalmi bírót, Szántó Menyhért ál­lamtitkárt, Schiffer Miksa és Stromszky Sándor üdv. tanácso­sokat, Márkus­­Jenő és Köpesdy Elemér min. tanácsosokat, Weiss Alfonz és Weiss Jenő bárókat, Aschner Lipót és Hubert Lipót vezérigazgatókat, báró Orenstein Györgyöt, Kóródy Sán- 2

Next