Györgyi Kálmán szerk: Magyar Iparművészet 29. évfolyam 1926

1-2. szám - Ybl Ervin: A Corvin-árúház

tosítva van. A középrészt a tervező csak a szélesebb négyszögletes nyílásokkal, a földszint erőteljes pilléreivel, az emelet pilasztereinek megkettőzésével, a három középső ablakcsoportnak kissé mélyebb fekvésével és a baluszter-attikán, a pilasz­terek fölött álló négy egyforma kőszoborral — Pandora a szelencével — hangsúlyozza. Dicsérnünk kell a homlokzat arányainak szépségét, a logikus fölépítést, a profilok klasszicisztikus egyöntetűségét, a plasztikai díszek értelmes elosztását. Csak oda került szobrászi dísz, ahol ezt a hely indokolja. A Corvin­ Áruház főhomlokzata kétség­telenül az utóbbi évek egyik legérettebb építészeti eredménye. Tartózkodó nyugal­mával, a Népszínházat túl nem kiabáló méreteivel helyesen illik környezetébe. Ehhez a palotastílusú épülethez a mellék­frontokon két kevésbé monumentálisan kiképzett épületszárny csatlakozik. Itt a főhomlokzat kötöttségét szabadabb csopor­tosítás, tagolás váltja fel, melyben már a belső helyiségek különböző természete is jobban kifejezésre jut. Így az utcára nyíló melléklépcsők a hosszú hármas nyílások­ban, vagy a lépcsőzetesen egymás mellé helyezett ablakokban érvényesülnek. A vas­betonszerkezetet kifejező, az ablaknyílá­sokat hármasával összefogó, függőleges tagolás itt hangsúlyozottabb, a vízszintesek csak a felső párkányokban jelentkeznek, de itt sem futnak végig, hanem a sarkok­nál kihagynak. Ez sokkal modernebb hang, mint a palotarész kötött klasszicizmusa, melyet a szobrászi díszek eltérő jellege és szabadabb elhelyezése is kifejez. Még sincs nagy zökkenés az oldalszárnyak­nak a palotarészhez való csatlakozásában. Összekapcsolásuk, melyet a jobboldali Flór­utcában lépcsőpavillon közvetít, szinte tel­jesen sikerült. A tervező itt bizonyára olaszországi, különösen velencei palota­megoldásokra gondolt, mert ezeknél talál­ható fel a kötött pompájú díszhomlokzat és az alárendelt, dísztelen oldalhomlokzatok közötti különbség. De míg az utóbbiaknál nincs stíluskülönbség, a Corvin­ Áruháznál ez kétségtelenül megállapítható. Szerencsére nem bántó ez, sőt hozzájárul az épület érde­kességének növeléséhez. Elől klasszikus koturnuszban jelenik meg az építész gon­dolata, míg az oldalszárnyakban a mát fejezi ki közvetlenebbül, egyszerűbben. Az épület belseje azon eredményeket összesíti, melyeket az európai áruházakból levont tapasztalatok előírnak. A Corvin­ Áruház rendszere természetesen közelebbi rokonságban van a német, mint a francia típusú áruházakkal. Ez főképpen a szigorúbb német és magyar tűzrendészeti és építke­zési szabályok hasonlóságának következ­ménye. Míg a francia áruházaknál nem szükséges fedetlen világítóudvarokat, az Az udvar pilléreinek plasztikus díszítése. Kovács Erzsébet rajza. Az udvar pilléreinek plasztikus díszítése. Kovács Erzsébet rajza.

Next