Szablya-Frischauf Ferenc szerk.: Magyar Iparművészet 42. évfolyam 1939
ifj. Richter Aladár: A székesfehérvári kiállításról...
A SZÉKESFEHÉRVÁRI KIÁLLÍTÁSRÓL... Az elmúlt év november hava különösen ter- mékeny volt iparművészetünk magasrendű kultúrmegnyilvánulását illetően. A „Magyar Iparművészet" legutóbbi páratlanul gazdag száma részletesen számolt be az Első Országos Magyar Iparművészeti Tárlatról és a magyar iparművésztársadalomnak első önálló országos kongresszusáról, amely az említett hó első felében nyílott meg, illetőleg zajlott le. Ugyanezen hónap 26-án rendezte meg a társulat az elmúlt ünnepi év kimagasló vidéki iparművészeti kiállítását Székesfehérvárott az úgynevezett Szt. István-teremben. Ez a vállalkozás nemcsak azért jelentős, mert a Budapesten megrendezett Országos Iparművészeti Tárlattal egy időre esett, amely anyagba dolgozó iparművészeinknek és kivitelező műiparosainknak teljesítő képességét egymaga nehéz próbára tette, de jelentős ez a kiállítás éppen azért, mert az említett körülmény ellenére az egybehangzó szakvélemények szerint a vidéki kiállítások sorozatában eddig a legmagasabb szakművészeti nívót reprezentálta. És valóban e helyen is örömmel csatlakozhatunk a kiállítás megnyitásán megjelent egyik fővárosi előkelőségnek azon megállapításához, hogy ez a kiállítás Budapesten is nagyszerűen megállotta volna a helyét. Ennek a spontán jött és szakkörökön kívüli kitüntető elismerésnek az értékét ugyancsak nem szabad lebecsülnünk. Jelentős eredmény határkövét jelzi ez a magyar iparművészet termelő és szakkulturális képességének, de jelentős eredménye ez a társulat rendszeresítette vidéki iparművészeti kiállítások szervezésének és rendezésének is. Szinte azt mondhatnám, hogy a társulat kiállítási bizottsága vizsgázott itt elsősorban kitűnő eredménnyel, s ismét bebizonyította, hogy a társulat belső életében annak egy legjelentősebb s legérettebb szerve. Ez az a produktív szervező- és munkabizottság, amelyben az iparművészeti szakszerűség helyesen kiéli magát, s amelynek munkáját az adminisztráció erkölcsileg s anyagilag gyümölcsöztetni hivatott. És éppen az utóbbi évek folyamán láthatjuk, hogy mennél jobban szakszerűsödik iparművészeti szempontból ez a bizottság, a társulat összmunkája is annál jelentősebbé válik a magyar iparművészeti kultúrát illetően. • Előkelő, nagyszámú kultúrközönség jelenlétében nyitotta meg a székesfehérvári kiállítást 1938. november hó 26-án délután 16-kor dr. vitéz József Ferenc királyi herceg Ő Fensége, a társulat örökös elnöke, akit elsőnek dr. Csitáry Emil, Szt. István városának kiváló polgármestere üdvözölt, rámutatva nagyhatású beszédében többek között arra, hogy Székesfehérvár nemes városa történelmi adottságainál fogva is jó talaja a magyar iparművészet újabb s hathatósabb fejlődésének. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztert dr. Say Géza min. osztálytanácsos képviselte, s a m. kir. iparügyi miniszter képviseletében megjelent dr. Törley Bálint nagy köztetszéssel fogadott közvetlen beszédében méltatta iparművészetünk és kivitelező műiparunk jelentőségét. Majd Szablya János, a társulat ügyvezető alelnöke köszönte meg a vendéglátó város előzékeny és szíves támogatását és az elismerő üdvözlő szavakat s ezután nagy érdeklődéssel tekintette meg a kitűnő kiállítást az előkelő közönség, melynek soraiban ott láttuk az említetteken kívül: dr. Tormay Géza m. k. 1.1. és báró Kruchina Károly ny. államtitkárokat, dr. Messik Vilmos miniszteri tanácsost, dr. Gyulay Ákos min. osztálytanácsost, Benkő Sándor m. kir. háziipari főfelügyelő, Farkas Sándor polgármesterhelyettest, Farkasfalvi István műsz. tanácsost, dr. Balassa Brúnó tankerületi főigazgatót, Csíkos Andor vezérigazgatót, Farkasfalvi István műsz. tanácsost, Gálos Bernát igazgatót, dr. Gulden Gyulát, a Herendi Porcellángyár vezérigazgatóját, Káli Nagy Marcel r. főtanácsost, dr. Keller Károly ügyészségi elnököt, dr. Köves Emil törvényszéki elnököt, Marossy Arnold kormányfőtanácsost, vitéz Pálfy Andor pénzügyigazgatót, dr. Serényi Antal tanfelügyelőt, Streit Ferenc kanonokot, Szőke Géza gazdasági felügyelőt, Vízváry Lajos műsz. főtanácsost és a helyi notabilitások közül még igen sokakat. A fővárosból közel százan utaztak le az iparművésztársadalom képviseletében, hogy ennek a szép kiállítás megnyitásának ünnepségén résztvegyenek. Ott láttuk : Szablya Frischauf Ferenc m. kir. kormányfőtanácsost, az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola igazgatóját, Ligeti Miklós kormányfőtanácsost, ifj. Richter Aladárt, a M. I. T. E. ügyv. alelnökét, Lakatos Arthurt, a társulat kiállítási bizottsága elnökét, dr. Szvnezsényi Zoltán kormányfőtanácsost, és számos kiállító iparművészünket, köztük: Báthory Júliát, Kovács Margitot, Hosszú Istvánt, Gorka Gézát, Ohman Bélát, ifj. Payer Józsefet, Hiesz Gézát, Devecska Ferencet, Urbányi Vilmost, Kiss Bélát és sokan másokat. * Maga a kiállítás két nagy egységre tagolódott. Az első nagyobbik szintén kettős rész az iparművészeti anyagot foglalta egybe, míg a második egység az egész kiállításnak mintegy szellemi befejezésül is Fejér megye legújabban feltárt s egybegyűjtött nagyszerű népművészetét foglalta ünnepi bokrétába. Kitűnően oldotta meg nem könnyű feladatát a kiállítás installátora, Csapó-Heim József építő iparművész, aki egyszerű eszközökkel, de finom ízlésű jól lehangolt architektúrába fogta egybe a változatos kiállítási anyagot. Technikailag kitűnő áttekinthetőség, zavartalan forgalmi lehetőség, jó és nagyvonalú elrendeződés és nyugodt egységes és levegős térhatás jellemezte installatív munkáját. A Tárlaton Tálos Gyula által bevezetett magyar ornamentális díszítés elvét szerencsés kézzel fejlesztette már itt tovább Csapó Heim, s ezzel — anélkül, hogy akár a kiállítási anyagot zavarta .