Szablya-Frischauf Ferenc szerk.: Magyar Iparművészet 44. évfolyam 1941
Krónika
A XVI. és XVII. században az olasz fajansz Európa-szerte nagy hatást tett. Hozzánk a Dél-Tirolból északra szivárgó, majd anabaptista hitükért üldözött habánokkal került az olaszos díszű ónedény. Egykorú feljegyzések szerint a magyar fazekasok már jóval előbb ismerték az ónmázas edényt, de adatok hiányában be kell érnünk azzal, hogy a XVI. század fordulójától számítjuk az első ónmázas emlékeket. A habánok magyar földön is állandó üldöztetésnek kitéve, kisebb házközösségekbe tömörültek és az idő sodrában szétszóródtak az egész országban. Pozsony, Nyitra és Trencsén vármegye volt az első telepedésük, innen szivárogtak délre, keletre. Szobotisz, Holics, Sasvár, az erdélyi Alvinc nyújt nekik otthont, innen később még Sárospatakra is elvetődnek. Műhelyeik nagy keresettségnek örvendenek. De a XVIII. század közepén nagy ellenfelük támad a holicsi gyárban. Lotharingiai Ferenc idegen birtokairól hozat az új gyárba francia, olasz mestereket, munkásokat és az idegen ízlésben, külföldi gyárak modorában művészkedő gyár kiszorítja a módosabb körökből a habán mestereket. Egy részük beállt a holicsi gyárba, más részük céhéletet élt, házközösségben maradt. Művészetük az alsóbb körök szükségletét elégítette ki, ízlésben is a megfelelő szintre szállt le. Holics mellett lassan kint több kisebb gyár alakult a Dunántúl: Tata, Stomfa és Buda próbálkozott jelentékeny sikerrel. De új versenytárs közeledett veszedelmesen. Az angol keménycserép rohamosan hódította a közönséget. A holicsi gyár is áttért az új műfajra. Legott támadtak kisebb versenytársai: Kőszeg, Városlőd, Murány, Kassa, Körmöcbánya, Rozsnyó, Igló, Miskolc, Batiz, Pápa, Kolozsvár és egyéb helyek igyekeztek környéküket az új edénnyel ellátni. Sikerük volt is, mert használhatóságban elsőrendű volt az új anyag. A habánok pedig közben uralkodói nyomásra katolizálva beolvadtak a nemzettestbe és egészen elnépiesedtek. A népi belső erő átjárta őket is és az egykori olaszos renaissance íz elveszett a magyar nép virágos, madaras, szarvasos díszítő elemei között. Napjainkban Gorka Géza kiváló ízléssel kelti új életre a habán-művészetet. Kiváló művészetét itt nem kell méltatnunk. Olvasóink jól ismerik azokat a nagyszerű teljesítményeket, amelyeket az ő tisztult ízlése jelent az újabb magyar iparművészet, a magyar kerámia számára. Legutóbb a társulat karácsonyi kiállításán volt nagy sikere. A keménycserépgyárak itt-ott porcellánnal is kísérleteztek. Legtöbb sikert Regécz ért el. A sárospataki várban és a tiszamenti kúriák vitrinjeiben még szép számmal maradtak fenn az egykori emlékek. A szabadságharc idején szűnt meg munkássága. Helyét hamarosan pótolta az 1839-től működő Herend, amely ma már világhírre tett szert. Hogy ez a világhír mennyire indokolt, azt a legjobban igazolja az az országos érdeklődés, amelyet a „Herend 100 éves" kiállítás keltett a magyar szakkörök és közönség körében. A további eredményes fejlődésről pedig a Pécsett kiállított magas iparművészeti értékkel bíró művek tesznek tanúságot. A század második felében pedig Pécsett a Zsolnay-gyár ősi műhelye ragadta magához nagy munkával a vezetést. Herend a porcellánban, Zsolnay a fémfényű zománccal bevont riolit-porcellánnal vagy fajansz porcellánnal vált fogalommá. Az eozin, az építészetben a pyrogranit és újabban a porcellán jelenti a gyár munkakörét. Kiváló szobrászok figurális alkotásai díszelegnek mázalatti és mázfeletti festéssel, mellettük egész étkészletek ragadják meg a figyelmet, amelyek eredeti magyar ízzel, kiváló művészettel hirdetik a Zsolnay-gyár kettős célját: a fejlődő ipart és a haladó művészetet! Mindezt kiváló tárgyak mesélik el a szemlélőkек a pécsi Művészeti Hetek kerámiai kiállításán, ahol minden fennen hirdeti az évezredes magyar művészetet és kultúrát. ROMHÁNYI GYULA •KRÓNIKA* DR. VITÉZ JÓZSEF FERENC KIRÁLYI HERCEG — ALEZREDES. Őszinte örömmel közöljük olvasóinkkal, hogy a Kormányzó Űr Főméltósága a következő legfelsőbb kéziratot intézte társulatunk örökös elnökéhez, dr. vitéz József Ferenc királyi herceg Úri Fenségéhez: „Kedves dr. vitéz József Ferenc királyi herceg! Kelet-Magyarország és Erdély egy részének a Magyar Szent Koronához történt visszacsatolásánál tanúsított hazafias magatartásának elismeréseként királyi Fenségedet a magyar királyi honvédség szolgálaton kívüli viszonyában, a lovasságnál alezredessé kinevezem. Horthy s. k., vitéz , a r thask." Társulatunk ez alkalomból a következő üdvözlő sürgönyt küldötte a Fenségének : „A legmélyebb hódolattal tolmácsolom Fenségednek az Országos Magyar Iparművészeti Társulat minden tagjának legőszintébb szerencsekívánatát alezredessé történt kinevezése alkalmából. Adja a Mindenható, hogy Fenséged még sokáig végezhesse a legeredményesebb munkásságot hazánk javára. Szablya János ügyvezető alelnök s. k." AZ ERDÉLYI MŰVÉSZETÉRT. Ко és К firólу, a kiváló erdélyi író és a kalotaszegi népművészet jeles ismertetője nemrég előadást tartott Budapesten, a Mérnök és Építész Egyletben az erdélyi műemlékekről. Felemlítette azt az eddig nem igen ismert tényt, hogy a románok a műemlékvédelmi törvényt a megszállás idején Erdélyben csak a saját műemlékeikre vonatkozólag alkalmazták, de a magyarokra nem. Koós kívánta tehát a városokra, sőt falvakra is vonatkozó műemlékvédelem intézményes biztosítását Erdélyben. Hóman Bálint kultuszminiszter megértő készséggel siet ennek az annyira fontos közkívánatnak támogatására. Már költségvetési beszédében bejelentette, hogy az erdélyi műkincsek lajjstromozására vonatkozó rendelkezéseket megtette. Az a fontos kulturális munka tehát, mely az utolsó húsz év alatt ezen a téren megakadt, most megfelelő folytatásra talál. Hozzájárul e nagyjelentőségű munkássághoz a kolozsvári 2