Szablya-Frischauf Ferenc szerk.: Magyar Iparművészet 45. évfolyam 1942

A Komáromi Művészeti Hetek

A KOMÁROMI MŰVÉSZETI HETEK A „Művészeti Hetek" intézményének legújabb állomása Komárom. A m. kir. vallás- és köz­oktatásügyi miniszter a húsz évig idegen uralom alatt sínylődő Felvidék egyik sokat szenvedett városának falai között mutatja be az élő magyar művészetet. Komárom közvetlenül a trianoni határ mellett fekvő ősi magyar kultúrhely. A régi vár hatalmas falai között sok hősi fejezete játszódott le a magyar történelemnek. A város a magyar kultúrának is számos kiváló egyéniségét adott. „Valóban, nincs és nem is volt az országban olyan nemzeti, politikai és irodalmi mozgalom, amelyből a város fiai a maguk részét ki nem vették. Ezeréves multunk nagy küzdelmeiben Komárom népe mindég elöljárt s nem ritkán vezető szerepet játszott . . A „Komáromi Művészeti Hetek" nemzeti és kultúrális jelentőségét fokozza az a körülmény, hogy az új világégés idején is töretlenül folytatódha­tott az ország művelődésének szolgálata. A nemzet életében különös jelentősége van annak, hogy az ízlés nevelése, a nemzet múlhatat­lan értékeinek széles körben való megismertetése, azaz a műveltség szintjének emelése az arra híva­tottak kezében hogyan és mely területen nyilvánul meg. Az a tény, hogy a „Művészeti Hetek" jól be­vált intézménye tovább haladt diadalmas ország­útján, és immár hetedik alkalommal és ismét jelen­tős lépéssel vitte előbbre a magyar művelődés ügyét, világos bizonysága annak, hogy ez a kultúrá­lis munkaprogramm — ez az „országépítés a leg­nemesebb talajon, a művészetén" — milyen értéket jelent nemzetünk életének e súlyos napjaiban. Felemelni a nemzetet a nehéz hétköznapok fásult szürkeségéből, öntudatra ébreszteni az elfáradt lelkeket, — a magyar géniusz, a dal, a szó, a forma, a szín: a művészet diadalmas ünnepét ünnepelni, van-e ennél nemesebb és méltóbb szerep? A „Művészeti Hetek" zászlóbontása Komárom­ban új állomása a magyar kultúra győzelmes útjá­nak, — a nemzet élniakarásának, elhivatottságának és szent történelmi jogának megfellebbezhetetlen bizonyítéka. A szellem harcosainak és fegyvereinek a győzelme. A „Művészeti Hetek" gazdag programmjában első alkalommal szerepel építőművészeti kiállítás. Nem kétséges, hogy ennek jelentősége Komárom városának falain kívül is kiterjed és országos érdekűvé nő. Nem véletlen azonban, hogy az első építőművészeti kiállítást Komáromban rendezték, ahol a húszéves cseh uralom talán a leginkább el­hanyagolta a várost nagy történelmi múltjánál fogva joggal megillető építőművészeti és város­rendezési feladatokat. Ezek a kérdések helyi jelentő­ségükön felül, az egész ország építőművészeti, műemléki és városrendezési területét is érintik és felölelik a művészet-politika számos szempontját. A magyar népi építészet, telepes község, műemlékek védelme és helyreállítása, művészeti alkotások tervszerű elhelyezése és az egységes városrendezés kérdéseit világítja meg a kiállítás változa tos és kitűnő művészi ízléssel elrendezett anyaga. Az építőművé­szettel kapcsolatos területek mind megfelelő szerep­hez jutnak e kiállításon és a bemutatott anyag méltóképen képviseli az ország művészeti érdekeit. Látjuk: a komáromi városrendezés egységes el­gondolásának alapjait, a budai vár régi szép házai­nak megszabadítását az alantas „bádog-művészet" szégyenletes béklyóitól, a székesfehérvári város­rendezés kitűnően megoldott feladatait, a szobor­alkotások elhelyezésének helytelen és helyes meg­oldását, a műemlékek helyreállításának módját stb., — minden esetben bemutatva az előző állapo­tot és a rendezés utáni képet. E kiállítás mindenki előtt fényesen bizonyítja be a hozzáértő kéz nemes munkájának kultúrális értékét és világosan mutatja e nagyjelentőségű kérdések művészi megoldásának az útját. A képzőművészeti kiállításon a mai magyar festé­szet és szobrászat jeles képviselői méltóképen szerepelnek alkotásaikkal. A kiállítás magas szín­vonalú és gazdag anyagával kiemelkedő helyet foglal el a „Művészeti Hetek" programmjában és hivatását maradéktalanul tölti be. A „Művészeti Hetek" immár országos jelentőségű ünnepségeit december 6-án este a Jókai Közművelő­dési Egyesület székházának nagytermében tartott hagyományos „Irodalmi és zenei est" vezette be. А XX. század magyar irodalmának remekeit meg­szólaltató est műsorát ZsindelyFcrenc miniszter­elnökségi államtitkár, a komáromi kerület ország­gyűlési képviselője ünnepi beszéde vezette be, aki a kultuszminiszter nevében nyitotta meg a „ Koma­romi Művészeti Heteket". A Kormányzó Úr név­iinnepe alkalmából kifejezést adott Komárom város és az egybegyűlt nagyszámú közönség ünnepi érzé­scinek, majd meleg szavakkal méltatta a „Művé­szeti Hetek" nemzeti és kultúrális jelentőségét. A „Művészeti Hetek" gazdag műsora számos művészeti és tudományos előadással kapcsolja be Komárom közönségét a magyar szellemi élet vér­keringésébe. A „Művészeti Hetek" országépítő hivatásának Zsindely Ferenc államtitkár mélyen szántó szavai adnak leghűbben kifejezést: „Meg kell erősítenünk a magyar műveltség várait szerte a hazában mindenütt: városaink körül magasabbra kell raknunk a szellemi bástyákat és felszerelnünk korszerű fegyverekkel. Ahány város, annyi vár, és a maga népének sajátos ízlése szerint épüljön mindegyik. Vidékenként különböző, szép, magyarszabású köntösökben mutatkozzék meg az egyetemes nemzeti erő." 1

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék