Magyar Iparművészet, 1998 (5. új folyam, 1-4. szám)

1998 / 3. szám

1998/3 21 . oldal Walter Crane látogatása a Zsolnay családnál és a gyárban / Walter Crane visiting the Zsolnay family and the factory 1910, álló sor: Sikorski Tádé, Zsolnay Miklós, Lionel Crane, Lancelot Crane, Rozsnyai Kálmán, ülő sor: Sikorska Zsolnay Júlia, Walter Crane és felesége, Mattyasovszkyné Zsolnay Teréz­iay-gyár első nemzetközi sikerét elérte - már széles körben megmutatkozott a keleti motívum­kincs felhasználása az európai iparművészetben. A korszak legjelentősebb kerámiagyárainak be­mutatóin feltűntek az iszlám művészet befolyá­sát tükröző művek. A Zsolnay család gyűjtemé­nyében is helyet kaptak az utazások alkalmával vásárolt keleti vagy iszlám-perzsa modorú euró­pai kerámiák. Júlia munkáit leginkább az iszlám és a japán motívumvilág befolyásolta. Az 1873-as bécsi világkiállítás nyomán első­ként Teréz kínai előképek után készült rajzai láthatók a mintakönyvben. A japán modort Cla­­ven festő sajátította el, az alapfelületet levegő­sen kitöltő, naturalista virágdíszítéseken. Az 1870-es évek közepétől Júlia terveiben is megjelenik a keleti orientáció. Júlia érdeklődé­sét megerősíti az 1877-es bécsi utazás, amelynek során Horváth Antal pécsi ügyvéd és műkedvelő régész közbenjárására megismerkedik Jakob Fal­kéval, a neves műtörténésszel. Falke esztétikai írásaival igyekezett jobb irányba terelni a nagy­­közönség ízlését. Ő népszerűsítette elsőként a „háziipart” az ipari termelés esztétikai megúju­lásának forrását látva benne. Falke iparművésze­ti szemlélete festői elvekre alapozódott, többek közt a stilizált ornamentikát népszerűsítette. Falke rendkívül segítőkésznek bizonyult, segít­ségével Teréz és Júlia tanulmányozta és másolta az Österreichisches Kunstgewerbemuseum anyagát, elsősorban perzsa és indiai ornamenseket, csem­péket, edényeket. [...] Júlia tervezői munkáját festői életműve egé­szítette ki. A családi hagyomány szerint festeni a müncheni akadémián Liezen-Mayer Sándortól tanult. Ezt támasztja alá az a portré, amelyet Florance-ról, Liezen-Mayer feleségéről festett. Bár a stúdium nem lehetett túl hosszú, hiszen Liezen-Mayer 1883-ban költözött Stuttgartból Münchenbe, és Júlia ekkor már, a nyolcvanas években férjes asszony, családanya volt, mégis Mattyasovszky-Zsolnay Teréz emlékiratait írja / Mrs. Mattyasovszky Teréz Zsolnay writing her memoirs 1922 körül Sikorska Zsolnay Júlia műtermében / Júlia Zsolnay Sikorska in her studio 1910 körül

Next