Magyar Iparművészet, 1998 (5. új folyam, 1-4. szám)
1998 / 3. szám
1998/3 21 . oldal Walter Crane látogatása a Zsolnay családnál és a gyárban / Walter Crane visiting the Zsolnay family and the factory 1910, álló sor: Sikorski Tádé, Zsolnay Miklós, Lionel Crane, Lancelot Crane, Rozsnyai Kálmán, ülő sor: Sikorska Zsolnay Júlia, Walter Crane és felesége, Mattyasovszkyné Zsolnay Teréziay-gyár első nemzetközi sikerét elérte - már széles körben megmutatkozott a keleti motívumkincs felhasználása az európai iparművészetben. A korszak legjelentősebb kerámiagyárainak bemutatóin feltűntek az iszlám művészet befolyását tükröző művek. A Zsolnay család gyűjteményében is helyet kaptak az utazások alkalmával vásárolt keleti vagy iszlám-perzsa modorú európai kerámiák. Júlia munkáit leginkább az iszlám és a japán motívumvilág befolyásolta. Az 1873-as bécsi világkiállítás nyomán elsőként Teréz kínai előképek után készült rajzai láthatók a mintakönyvben. A japán modort Claven festő sajátította el, az alapfelületet levegősen kitöltő, naturalista virágdíszítéseken. Az 1870-es évek közepétől Júlia terveiben is megjelenik a keleti orientáció. Júlia érdeklődését megerősíti az 1877-es bécsi utazás, amelynek során Horváth Antal pécsi ügyvéd és műkedvelő régész közbenjárására megismerkedik Jakob Falkéval, a neves műtörténésszel. Falke esztétikai írásaival igyekezett jobb irányba terelni a nagyközönség ízlését. Ő népszerűsítette elsőként a „háziipart” az ipari termelés esztétikai megújulásának forrását látva benne. Falke iparművészeti szemlélete festői elvekre alapozódott, többek közt a stilizált ornamentikát népszerűsítette. Falke rendkívül segítőkésznek bizonyult, segítségével Teréz és Júlia tanulmányozta és másolta az Österreichisches Kunstgewerbemuseum anyagát, elsősorban perzsa és indiai ornamenseket, csempéket, edényeket. [...] Júlia tervezői munkáját festői életműve egészítette ki. A családi hagyomány szerint festeni a müncheni akadémián Liezen-Mayer Sándortól tanult. Ezt támasztja alá az a portré, amelyet Florance-ról, Liezen-Mayer feleségéről festett. Bár a stúdium nem lehetett túl hosszú, hiszen Liezen-Mayer 1883-ban költözött Stuttgartból Münchenbe, és Júlia ekkor már, a nyolcvanas években férjes asszony, családanya volt, mégis Mattyasovszky-Zsolnay Teréz emlékiratait írja / Mrs. Mattyasovszky Teréz Zsolnay writing her memoirs 1922 körül Sikorska Zsolnay Júlia műtermében / Júlia Zsolnay Sikorska in her studio 1910 körül