Magyar Iparművészet, 1998 (5. új folyam, 1-4. szám)

1998 / 1. szám

t/l 'UJ I— UUs­­£ 'UJ H— OK '1*1 Magyar Millennium Beszélgetés Erdődy Gáborral és Szabó Ildikóval B­MM. Ésel a világ számára azt jelenti: 2000. Ezredforduló. A kereszténység harmadik évezredének nyitánya. Hazánk számára még többet jelent. Magyar Millenniumot, a magyar államiság ezeréves évfordulóját. A két M akár a Második Millennium gon­dolatát is megengedi, új élmények s képzetek társítását, a világ szá­mára pedig­­ a latin szó, a millennium és a római szám, MM­T 2000 - beszédes eligazításul szolgálhat. S mint minden jel, egy­fajta fölhívás is. A Magyar Millennium a nemzeti öntudat építé­sének lehetősége, hogy mentsük, megőrizzük s létrehozzuk azokat a tárgyi és szellemi, kulturális értékeket, amelyek a magyarság ezeréves európai történetéből adódnak. Erdődy Gábor miniszteri biztos irányításával a Magyar Mil­lennium Emlékbizottság titkársága dolgozta ki az emlékbizott­ság által 1997 novemberében jóváhagyott programot. A három­éves, mintegy folyamatos rendezvény- és eseménysorozat csúcspontja 2000-ben, az augusztus 20-ai állami ünnep lesz, december 25-én pedig­­I. István megkoronázásának évfordulóján - egyházi szer­tartás. A rendezvénysorozatról és annak alapgondolatáról Erdődy Gábort kérdeztük. - Az eseménysorozat koncepciója nem szűkül a koronázás és a kereszténység felvételének évfordulójára. Az ezer év ál­lamiság Európában jegyében mintegy végigpásztázza, hogy ezen tíz évszázad alatt melyek azok a létrehozott értékek, amelyek Európa szerves részévé avatták hazánkat. A Magyar Millennium rendezvénysorozat alapgondolatát az adja, hogy ezer évvel ezelőtt Szent István bölcs politikai dön­tésének köszönhetően létrejött a magyar állam, s ezzel az ak­kori fejlett Európához kötötte az ország sorsát és jövőjét. Akkor emlékezünk Szent Istvánra a legméltóbban, ha azokat az értékeket állítjuk a középpontba, amelyeket sikeresen kép­viselt és valósított meg: a korabeli progresszióhoz tudta kötni a sajátos magyar értékeket, s így egyszerre volt képes nemzeti és egyetemes lenni. Az ezredforduló közeledtével ez a leg­ 1998/1 fontosabb s legaktuálisabb üzenete számunkra, hiszen most is sorskérdések állnak nemzeti történelmünk középpontjá­ban. Tudjuk-e nemzeti értékeinket s hagyományainkat mo­dernizálni és gazdagítani, az egyetemes fejlődési irányzatok­hoz kapcsolni úgy, hogy azok ne kizárják, hanem erősítsék egymást? Hiszen csak e két értékrend szerves összekapcsolá­sával lehet esélyünk arra, hogy Magyarország a fejlett euró­pai közösség szerves részeként fejlődjön tovább. Millenniumi programunkkal ehhez kívánunk a saját eszközeinkkel és le­hetőségeinkkel hozzájárulni.­­ A rendezvénysorozatnak van egy természetes, magától értető­dő rendezőelve is, s ez az idő. A programok egy része nem­ konstru­ált, hiszen azt a múlt eseményei kijelölték. Ilyen a koronázási év­forduló, az 1848-49. évi szabadságharc és polgári forradalom 150. évfordulója vagy szellemi és tudománytörténeti évfordulóink megünneplése. Mely műemlékek helyreállítását tervezik? - A múlttól a jelenen át a jövőig ívelő folyamatot érzékel­tető s tükröző programterv valójában három, múlt-jelen-jövő, egységre tagolható. Az egyik: építészeti és szellemi öröksé­günk megőrzése és ápolása, a másik: új nemzeti kulturális intézmények létesítése, s a harmadik: a jövő nemzedékek szá­mára a magyar kultúra megismertetése, bemutatása a Neu­mann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár segítsé­gével. A múlt megőrzése, az épített nemzeti múlt rekonstrukci­ója az egyik legnagyobb horderejű vállalkozás, milliárdos be­ruházás, természetesen nem csak a fővárosra koncentrálva. Esztergom, Székesfehérvár, Visegrád, Veszprém­­ királyi és királynéi emlékhelyek egyes műemlékeinek helyreállítása, a bu­dai Várban a Szent György tér rekonstrukciója, a pécsi román kori Dóm múzeum restaurálásának befejezése és az Anjou­kon egyetem feltárása e teendők sorába tartozik. Az Árpád­­korabeli falusi templomok helyreállítása pedig harminc kis­település életében játszik majd jelentős szerepet. S reméljük kerül pénz a Szent István-bazilika rendbehozatalára is. - A szellemi örökséghez való kapcsolódás lehetőségét mely évfor­dulók kínálják? - E körből Mikszáth Kálmán, Madách Imre, Petőfi Sándor, Ady Endre és Vörösmarty Mihály évfordulója emelkedik ki, a tudomány 2. oldal

Next