Magyar Iparművészet, 2002 (9. új folyam, 1-6. szám)
2002 / 3. szám
A mi számunkra legfontosabb hősök: Hunor és Magyar, vagy Hunor és Magor mintája a nagyszentmiklósi fejedelmi aranykincs kettes számú korsójának egyik ábrázolása. De a korsó mind a négy ábrája nagyon fontos szerepet játszik a filmben. Lényegében a történet szerkezetét ennek a korsónak a forgása adja. Az én elképzelésem szerint a korsó, ha a képeit a rajta látható figurák haladási irányának megfelelően követjük, akkor az örök körforgást is jelképezheti, mondjuk úgy, hogy a négy évszak jellemzőit jeleníti meg egy-egy mitologikus képben. Nem kis erőltetéssel azonban - mert kellett azon fáradozni, hogy valamilyen kapcsolatot találjunk - az illeszthető a magyar történelem, vagy a magyar mitikus történelem négy korszakához. Tehát az első korszaknak - filmbeli címe: Őshaza - az első kép felelne meg, az úgynevezett állatküzdelem, ahol egy griffmadarat látunk, egész pontosan griffet, mert négylábú ragadozó teste, szárnya és csőre van, méghozzá sólyomcsőre és fülei, mint a turulmadárnak, s ez egy agancsos állatot, valószínűleg dámszarvast marcangol. Ezt követi az a jelenet, ahol egy táltos ragadozón (?) ülő fejedelmi alakot látunk. A táltos négylábúnak emberarca van, szakálla van, szárnyai vannak. A koronáján vagy diadémján holdsarlót visel. A rajta ülő fejedelem visszafelé nyilaz, Fettich Nándor lánghajú fejdelemnek nevezte azért, mert a diadémján mintha lángcsóvák lennének. Tehát egy tüzes és egy holdas lény. A tüzes automatikusan adja magát. Nap-fénynek Jankovics Marcell: A hét vezér vérszerződése. Álmos, Előd, Ond, Kund, Tas, Huba, Töhötöm Marcell Jankovics: Blood treaty of the seven tribal chiefs. Álmos, Előd, Ond, Kund, Tas, Huba and Töhötöm kellene lennie. László Gyula eljutott egészen odáig, hogy a kettős magyar fejedelemséget, a kündü és gyula együttes uralkodását úgy értelmezte, mint egy olyan uralkodópárt, amely a Napnak és a Holdnak a földi képviselője. Ha tudjuk azt, hogy a magyar népmesékben a hős segítője, olykor testvére egyúttal táltos paripa is, és őket úgy hívják, hogy Napkirályfi és Holdvitéz, akkor ez abszolút szervesen kapcsolódik a magyar hagyományhoz. Hát őróluk mintáztam Hunort és Magort. A harmadik ábra a film III. tételének címe: Mindig tovább - az úgynevezett „égberagadás-jelenet”, ahol egy turulmadár - ezt már mi mondjuk, hogy turulmadár -, tehát egy sólyomcsőrű, füles ragadozómadár magasba emel egy nőalakot. Fettich Nándor ezt Álmos történetével hozza összefüggésbe, vagyis Emese álmána. Tehát nagyon erős magyar kapcsolódásai vannak. A nagyszentmiklósi aranykorsó negyedik képe: az úgynevezett „győztes fejedelem” egy lóháton ülő páncélos vitéz, nyeregkápáján levágott fejjel, s a hajánál fogva cibál egy alakot. A film IV. tétele: Pannónia. Találnom kellett ehhez egy olyan történeti epizódot, ahol a győztes fejedelem alakja kifejez valami fontosat a honfoglalás utáni magyar történelemből. Nos, én úgy fogom föl, hogy egyfelől ő Krisztus, aki Géza fejedelmet beráncigálja a kereszténységbe, másrészt pedig ő Géza fejedelem, aki ezt végrehajtja a magyarokkal. És aki azzal, hogy Esztergomban megalapította saját székvárosát, minket Nyugat-Európához kötött. Talán ennél is fontosabb, hogy én Álmos történetét a magyarok és a türk népek találkozásához kötöm. És ehhez mintául adta magát két olyan világ, amelyből az egyik jobban, a másik kevésbé ismert a nagyközönség előtt. A jobban ismert a török-perzsa miniatúrák világa. Ez aranyos és kicsit - mondjuk úgy - plebejus változata annak, amit kiástak a két háború között Pendzsikentben, a Kaszpi-tenger keleti partjainál: egy palota-romot, amelyben csodálatos freskók maradtak fenn a 8-9. századból. Ezek a freskók - nagyon rossz állapotban ugyan - iráni történeteket, a Sáhnáme-, a Királyok könyve történeteit mesélik el olyan öltözetű lovagokkal, amely lovagok akár magyarok is lehetnének, vagy akár avarok, a kor nomád viseletébe öltözve járnak. Gigantikus és elegáns világ ez - ert párosítottam a filmben a miniatúrák világával. Vállalt és tudatos szándék volt, hogy úgy rekonstruáljam a honfoglalók viseletét, életkörülményeit, ahogy eddig még soha, mert mindig belecsúsztak az eddigiek egyfajta nyugat-európai szemléletű megközelítésbe. Jóllehet amikor mi Keletről jöttünk, a fénnyel együtt, ahogy szokás mondani, akkoriban ez a kultúra fejlettebb volt, mint az egykori nyugat-európai. - Érezni lehet a film hátterében a honfoglaló magyarok tárgyaiból is jó néhányat. A legismertebbek közé tartozik a tiszahez- Jankovics Marcell: Emese álma / Marcell Jankovics: Emese's dream Jankovics Marcell: .Álljatok mellém". Álmos pajzsra emelése / Marcell Jankovics: 'Stand by me'. Álmos, the newly elected Prince, risen on the shield 2002/3 □□ 28. oldal