Magyar Iparművészet, 2010 (17. új folyam, 1-4. szám)

2010 / 1. szám

(mogyoróskert) is lehetett a szó ősalakja. Aztán a hosszas használat során az alakváltozatokból a 19. századra kikristályosodott a Házsongárt/Házson­­gárd alak. Herepei János, a temető legalaposabb kutatója a szó magyar származtatására tett kísér­letet. Szerinte a „hárs” és a gyümölcsöskert je­lentésű „bongárd” szavunk összeolvadásából jött létre e tulajdonnév. Az elnevezés a középkori vár­fallal kerített Kolozsvártól dél felé húzódó, meg­lehetősen meredek domboldalra vonatkozott, an­nak a vár délkeleti sarokbástyájánál induló Tordai úttól nyugat felé a Hegyvölgy utcáig (gyakorlati­lag Kolozsmonostorig) terjedő szakaszára. Több­nyire kertek, szőlők, gyümölcsösök voltak ezen az oldalon, s a vár délnyugati sarkától meredeken a domboldalnak futó utcán lehetett őket megkö­zelíteni. Ennek neve sokáig a Házsongárd utca volt, a mai köznyelvben Majális utcaként emle­getjük (jelenlegi neve Köztársaság utca), mert a 19. századi, májusban tartott tanév végi ünnepsé­gek, majálisok kedvelt helye ezen az utcán volt megközelíthető. A Házsongárd kertjellegét csak a 19. század vé­gén kezdte elveszíteni. Az utcák mindjobban be­hálózták a domboldalt, némelyek külvárosi kertes házaktól szegélyezettek, mások előkelő villasor­ral díszítettek. Az 1960-as évektől a diákvárosok kiépítésével, majd az 1980-as években a Hajnal lakótelepnek a Házsongárd felső szélére való be­­zsúfolásával már alig maradt emléke az egykori kertvárosnak. Ezen az oldalon fekszik a város első Múzeum-kertje, gróf Mikó Imre egykori adomá­nya, melyben Brassai Sámuel alakított ki füvész­­kertet. Ma már nagyrészt egyetemi épületek, di­ákotthonok töltik ki. A századfordulótól kezdve a város legnagyobb kórházi telepeit ezen a domb­oldalon hozták létre, s itt fekszik az 1910-es évek­től az európai hírű új botanikus kert is. A domboldal legrégibb és legnagyobb területet elfoglaló „létesítménye” azonban a temető. Vele összekapcsolva a Házsongárd szót csak 1834-ből adatolja Szabó T. Attila, s még a 20. század elején is inkább városi köztemető volt a neve. A temető szón mindenki a mai Házsongárdit értette. A Sza­moson túli másik régi temetőt inkább megnevez­ték: Kismezői temető. Alighanem Kohn Hillel és Zsakó Gyula 1911-es nagy visszhangot keltő sírkő- Földész (földműves) mesterségjelvénye sírkövön, Házsongárdi temető, Kolozsvár / Farmer s trademark on a gravestone, Házsongárd Cemetery, Kolozsvár (Cluj-Napoca) 18. század / 18th century Mészáros mesterség­jelvénye sírkövön, Házsongárdi temető, Kolozsvár / Butcher's trademark on a grave­stone. Házsongárd Cemetery, Kolozsvár (Cluj-Napoca) 18. század vége / late 18th century Fotó: Gránitz Miklós VT

Next