Magyar Iparművészet, 2011 (18. új folyam, 1-4. szám)

2011 / 1. szám

Németh János keramikusművész állandó kiállítása Zalaegerszegen . 2010. május 13-án nyílt meg a zalaegerszegi Göcseji Múzeum alagsorában, 200 négyzetmé­ternyi alapterületű, három egymásba nyíló térben Németh János Munkácsy Mihály-díjas érdemes művésznek, Zalaegerszeg díszpolgárának életmű­tárlata. Ezt az állandó kiállítást - amely nagyszerű keresztmetszetét adja életművének - akár a mű­vész második zalaegerszegi múzeumának is te­kinthetjük. Az első 1971-től fokozatosan alakul szülővárosában, hiszen a közterületen, középü­letben látható 62 alkotásának közel harmada (19) Zalaegerszeget díszíti. A többi köztéri alkotásá­nak zöme is Zala megyében, illetve a Dunántúlon kapott helyet, a fővárostól Pécsig, Harkányig, illetve Szombathelytől­­ Kecskemétig. Joggal mondhatjuk: Németh János pannon föld­művé­sze. A keramikus-szobrász ezer szállal kötődik Zala­egerszeghez, amelyet csak az iparművészeti főis­kolai évek alatt „hagyott el”. Itt éltek nagyszülei, szülei, akiknek kályhacsempegyára volt a város­ban. A már mesterré érett Németh gyerekkori játékai a szülők műhelyében gyúrt figurák voltak, így szinte észrevétlenül ismerkedett meg a kerá­miamesterség minden technikai fogásával. Ké­sőbb Borsos Miklós keze alatt nőtt a magyar kerá­miaművészet egyik európai rangú kiválóságává. A művész a fővárostól és mindenféle szakmai csoportosulástól távol alakította ki azt a sajátos látásmódú világát, amely annyira egyedivé teszi alkotásait. A magányt bizonyára azért igényelte/ igényli jobban, mint sok más társa, mert saját vi­lágát élő alkotó. Csak önnön mércéjével mérhető öntörvényű művészetet hozott létre. Németh János másfél száz alkotását ajándékoz­ta szülővárosának, e művek fele része látható az állandó kiállításon. Az alkotásokat tematika sze­rint csoportosította a művész. A keletkezésük ide­jéről csak a feliratok adnak eligazítást. A csopor­tosítást a mester azzal indokolja, hogy a keze alól kikerülő alkotásoknak idő­tállóbbak kell lenniük, azok egy-két év alatt nem „avulhatnak” el. A te­matika szerinti elrendezés lehetővé tette, hogy nagy vonalakban néhány nagyobb téma köré tudja rendezni a kiállított alkotásokat. Jelesül: mitoló­gia, vallás, fauna, zsánerképek, történelmi szemé­lyiségek, a természet. A témák megjelenítéséhez állandósult szimbólumrendszert alkalmaz. Leg­gyakrabban használt jelképei: nap, hold, csillagok, életfa, harang, virágok, szőlő, búzakalász, víz, Ádám-Éva, nappal és éjszaka, az évszakok forgá­sát is jelző fiatal és öreg. Alkotásain - főképpen a nagyméretű reliefeken - nem egy elem, hanem a motívumok csoportja látható. Különösen a ter­v­Németh János állandó kiállításának bejárata a zalaegerszegi Göcseji Múzeum homlokzatán / János Németh' permanent exhibition. Entrance. Göcsej Museum, Zalaergerszeg Németh János állandó kiállítása (részlet). A természethez való kötődés témaköréből válogatott művek / János Németh's permanent exhibition (detail). A selection of works on the subject 'connected to nature' Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg, 2010 / Göcsej Museum, Zalaegerszeg, 2010 22. oldal , 2011/1 Kiállítás

Next