Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-02-01 / 2. szám - (m. a.): Folyóirat szemle

érintkezés történetéből s most a középkorhoz ért. Fol­­lajtár Ernő a nyitrai Zobor hegyen épített hajdani apátság történetébe kezd, Alapy Gyula dr. a pozsonyi arzenál történetét írta meg. Igen érdekes az Adattár, amelyben most is találhatunk kuriózumokat, különösen két török főember egykori, ízes magyarsággal írt le­velezését, Ethey Gyula Rákóczi korabeli érdekességet közöl, Tárkányi Tihamér Herczeg Ferencet méltatja, Takács Menyhértről nekrológot a szerkesztő közöl, Nagy Barna a Jókai Egyesület kiállítását ismerteti. A kassai Új Élet Mihelics Vid tanulmányát közli az élen, „Korszakok határán" címmel. Semetkay József Harsányi Lajos „Micha­el" című verskötetét ismerteti hosszasan, Aradi Zsolt a mai emberről ír, a világnéz­etek kereszttűzében, Havas Vilmos a keresztény tulajdonról ír magvas bölcselet értekezést, Ölvedi János az euró­pai konföderáció problémájáról ír. A lap szellemi tar­talma kitűnő. Tipográfiája azonban nem egészen él­vezetes. A Magyar Tanító mindig közöl érdekes cikke­ket, amelyek nemcsak a tanítóság, hanem általában a nagyközönség figyelmét is megérdemlik. Vezércikké­ben foglalkozik a falusi tanító kultúrmunkájával, peda­gógiai cikkei vannak „Csillagászat a népiskolában", „Látogatás a prágai kísérleti iskolában", „Az egyéni írás kifejlődése" címmel, kedvesek minden számában a szerkesztő hirék­ cikkei, amelyek a falusi iskola üde rajzát adják. (m. a.)

Next