Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-06-01 / 6. szám - (sz.v.): Magyar folyóiratszemle
mól be. A táryoírat közli a Katolikus nyári egyetem programját. Ezek szerint az ezévi előadások az élettani tudományok katolikus vonatkozásait tárgyalja. (m. n.) A Magyar Minerva (Pozsony): Vajtok Sándor ír értékes tanulmányt a mai szlovák irodalom képéről, majd ugyancsak az ő fordításában Milo lrban kis elbeszélését közli a lap. Reményi József a magyar író amerikai napjairól ír, Alja Rachmanova fiatal orosz írónő érdekes naplótöredékét hozza a lap. Ölvedi János római emlékeit újítja föl, Nagy Barna Rigele Alajos művészetéről cikkezik, Farkas Geiza regényfolytatást közöl, novellát Mezei Gábor, verset E. B. Lukács ír. Nemzeti Kultúra (Komárom): Magyar Győző dr. Körösi Csoma Sándorról emlékezik meg, Ethey Gyula dr. a Vágvölgy történetének fáradhatatlan kutatója a vágvölgyi vendégfogadók történetéről ír érdekesen, Alapy Gyula dr. alapvető munkát írt, több folytatásban. A morva-cseh-magyar érintkezés történetéből a huszita háborúkig jutott s nagy tudományos felkészültséggel taglalja a kérdést. Follajtár Ernő tanár a zobori apátság történetéről fejezi be tanulmányát. A munka könyvalakban is megjelenik. Csákos József pozsonyi levéltáros a török idők egyik érdekes feljegyzését adja közzé. A folyóirat Szlovenszkó egyetlen, történelemtudománnyal foglalkozó folyóirata: Új Élet (Kassa). Pfeiffer Miklós dr. tanulmányát hozza: „Az utolsó évszázad katolikus újjáéledése" címen, Bálint Sándor etnográfiai elmélkedést közöl, Göbl-Gáldi László a katolikus szellem érvényesüléséről szól a magyar irodalomban, Berczeli A. Károly Janus Pannonius verseiből fordít, nagyon érdekes a csehszlovákiai középiskolákról szóló tanulmány, statisztikai alapon. A pedagógiai rész cikke: Pedagógia és iskolapolitika, valamint a Házasélet etikája című kis tanulmány. A lap sokat foglalkozik a szlovenszkói magyar kultúra kérdéseivel. Magyar Tanító (Komárom): Vezércikke a munkaévadról szól, Gasparik tanfelügyelő az elemi iskolai tantervi szabályzatról értekezik, a pedagógiai rész gyakorlati tanításról, tornatanításról hoz tanulmányokat, a Forum rovatban Szombathy Viktor, a SZMKE titkára értekezik arról, dolgozhat-e a Szlovenszkói Magyar Kultúr Egyletben a magyar tanító s arra a következtetésre jut, hogy minden erejével részt kell vállalni a kultúrmunkából a magyar tanítónak. Tábortűz (Komárom): „A hátizsák és a lélek" címmel Biró Lucián tollából közöl cserkészcikket, ismerteti Körösi Csoma Sándor tanulóéveit, érdekességeket közöl a Mikádó országából, novellát hoz, ifjúsági nevelőcikkeket közöl s közzéadja a cserkésztáborok s a tátrai Erdei Iskola programmját. Az Erdélyi Helikon (Kolozsvár): Szenes Molnár Albertról ír. Szerb Antal emlékezik meg róla, Maksay Albert igen érdekes úti emlékeit közli Dániából, remek elbeszélést írt Tamási Áron, Szabédi László „Pjotr Fedorovics" címen közöl finom színijelenetet, Dsida Jenő, Bisztray Gyula és Kiss Jenő finomveretű költeményekkel szerepelnek, Bánffy Miklós hosszabb tanulmányt ír Makkai Sándor „Táltos király" című regényéről. A jugoszláviai Kalangya (Szabadka) Popovics volt miniszter érdekes cikkét hozza: „Jószándékú írás a szorosabb együttműködésről" címmel. A kultúra-irányító emberek tollán keresztül hirdeti az utat Magyarország és Jugoszlávia között gentlemen` s agreement-ig. Farkas Geiza „Magas, mély" címen közöl tanulmányt, érdekes a Németh László színpadi tanulmánya is „Ember és szerep" címen, novellát Kende Ferenc és Veljko Petrovics írnak a májusi számba, verssel Csuka Zoltán és Áprily Lajos szerepel. Nagy gondot fordít a jugoszláviai magyar kisebbség kultúréletének kiépítésére is. A Híd (Szabadka) társadalomtudományi és ifjúsági folyóirat most indult meg. Programmja szerint: hidat verni a cél a keserű ma és az ígéretes holnap között. Meditator Hitler 25 pontjáról értekezik, a vajdasági regős ifjúság elindulását sürgeti egy cikkíró, — sok apró cikk foglalkozik a mai fiatalság kérdéseivel. (sz. v.)