A magyar irodalom története 1945-1975, 1. (Budapest, 1981)
A KORSZAK IRODALMI ÉLETE - Szabolcsi Miklós: A fordulat évétől 1975-ig - A könyvkiadás története
könyv jutott, 1966-ban 4 447. A könyvkiadás grafikonjának erőteljes felívelése az új kiadók működésének megindulásával kezdődött. 1950-ben a megjelent könyvek példányszáma meghaladta a 20 milliót. 1952-re a művek száma is túlszárnyalta a felszabadulás előtti szintet (3 195 könyv jelent meg). Az ötvenes évek elején azonban a szépirodalmi kiadás alig több, mint egy tizeddel részesedett a könyvkiadás egészéből. Háromszázat valamivel meghaladó szépirodalmi mű jelent meg mindössze, 2,2 millió példányban. Aránytalanságok mutatkoztak a szépirodalmi kiadás belső szerkezetében is. A kortárs irodalom a szépirodalmi kiadás 70—80%-át képviselte, az élő világirodalomból túlnyomórészt a szovjet irodalom és a népi demokratikus országok irodalma jelent meg. A szépirodalom kiadásában 1953 hozott fordulatot. Ekkor jött létre a Kiadói Tanács, amelynek feladata a kiadók terveinek összehangolása, a helyes kiadási arányok megállapítása lett. 1954-ben a Népművelési Minisztérium felállította a könyvkiadás és terjesztés közös irányítószervét, a Kiadói Főigazgatóságot, amely azóta is működik. Emellett a Kiadói Tanács mint véleményező testület tovább tevékenykedett. A kiadandó művek megítélésében, a kiadás minőségi szerkezetében a változás már 1953-tól mutatkozott, a könyvkiadás mennyiségi mutatóiban, a kiadói apparátusban viszont csak 1955-től. 1955-ben szervezték újjá a szépirodalmi kiadást, az Új Magyar Könyvkiadó tevékenységi köre bővült, ezentúl a világirodalom egésze ennek a kiadónak a gondozásában jelent meg, az Európa Könyvkiadó nevet 1957-ben vette fel. Ugyancsak ebben az évben jött létre a Magyar Helikon Kiadó, amely szövetkezeti alapra szerveződött, a következő évben államosították, 1965-től pedig az Európa Könyvkiadó önálló osztályaként működik, így a Szépirodalmi Könyvkiadó feladatul elsősorban a magyar irodalom megjelentetését kapta. Versenytársként megalakult mellette az írószövetség kiadója, a Magvető, amely a mai magyar irodalom közvetítését tekintette fő feladatának. Ekkor szerveződött az idegen nyelvű irodalmi kiadóként induló Corvina. A különböző szakminiszteri tárcák kiadóinak (pl. Nehézipari, Közlekedési, Könnyűipari stb.) összevonásából alakult a Műszaki Könyvkiadó, illetve a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1954-ben hozták létre a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatát, mely képzőművészeti könyvek és albumok mellett illusztrált naptárak, levelezőlapok kiadásával is foglalkozik. A Szépirodalmi Könyvkiadó a klasszikus magyar irodalom alkotásainak közzététele mellett kortársi magyar irodalmat, irodalomtudományi műveket, tanulmányköteteket is megjelentet. A magyar költészet klasszikusainak kiadását (Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre stb.) a Magyar Parnasszus ízléses kisalakú köteteiben adta közre, majd ugyanezt ismételte meg a Nagy klasszikusok elnevezésű, ún. fehér sorozatában. A Hét évszázad magyar versei című összeállítást először 1951-ben, azóta számtalan új kiadásban, magas példányszámban