A magyar irodalom története 1945-1975, 1. (Budapest, 1981)
A KORSZAK IRODALMI ÉLETE - Szabolcsi Miklós: A fordulat évétől 1975-ig - A könyvkiadás története
valamint a Kistükör sorozat jól szerkesztett kötetei szolgálták (pl. Mann, Hemingway, Hardy világa, A sumer irodalom, A keleti finnugor népek irodalmának kistükre stb.). Az Európa Kiadó igazgatója Domokos János. Az Akadémiai Kiadó a Magyar Tudományos Akadémia kiadójaként 1828-ban kezdte meg működését, így ma a hazai kiadók sorában a legrégebbi kiadóvállalat. A Magyar Tudományos Akadémia 1950-ben alakult át a szocialista tudományszervezés és irányítás központjává, ennek megfelelően szerveződött újjá a kiadó is. Az Akadémiai Kiadó — bár bizonyos kereteken belül maga is kezdeményezően lép fel — elsősorban az MTA tíz osztályának kiadási tervét valósítja meg. Jelenleg 104 magyar, illetve idegen nyelvű folyóiratot ad ki, egyes tudományágak területén világviszonylatban is a könyv- és folyóiratkiadás vezető központjává vált (finnugrisztika, orientalisztika, illetve sugárzáskémia, matematika). Az Akadémiai Kiadó indította el a magyarországi idegen nyelvű könyvkiadást is 1951-ben. A lexikonkiadás alapvető műhelyeként — a megnövekedett szükségletek kielégítésére — a hatvanas évektől kezdődően számos általános és szaklexikont adott ki (Új Magyar Lexikon, Magyar Irodalmi Lexikon, Művészeti Lexikon, Pedagógiai Lexikon stb.). A magyar irodalom klasszikus értékeit szövegkiadásokban, illetve kritikai kiadásokban teszi közzé. Petőfi Sándor, Ady Endre, Arany János, Mikszáth Kálmán, József Attila összes művei kritikai kiadását az ötvenes évek elején indította, Vörösmarty Mihály, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Vajda János, Mikes Kelemen és mások műveinek teljes közlésére a hatvanas évek közepén vállalkozott. Jókai Mór összes műveit a kiadó 1962-től népszerű és kritikai kiadásban adja közre. A Régi Magyar Költők Tára, a Régi Magyar Drámai, illetve Prózai Emlékek, a Magyar Népzene Tára hat kötete nélkülözhetetlen forrás, hasonlóképpen azok a sorozatok, melyek a magyar szép- illetve tudományos irodalom régi emlékeit, kortársi levelezéseit teszik mindenki számára hozzáférhetővé (Magyar Irodalmi Tár, A magyar irodalomtörténetírás forrásai, Codices Hungarici). Hasonmás kiadványsorozata a Bibliotheca Hungarica Antiqua, melynek darabjai nemcsak irodalomtörténetileg becsesek, hanem könyvművészeti remekek is (Heltai Gáspár: Chronica, Bornemisza Péter: Énekek három rendbe, Sylvester János: Újtestamentum). Az Akadémiai Kiadónál jelenik meg a magyar irodalomtörténeti alkotások zöme. Az egyedi nagy monográfiák és kézikönyvszerű vagy enciklopédikus feldolgozások mellett a kisebb részproblémák megvilágítására született 1955-ben az Irodalomtörténeti Füzetek, 1957-ben a nagy írói életművek bemutatására az Irodalomtörténeti Könyvtár című sorozat, a magyar irodalom kiemelkedő alkotóit a Kortársaink kismonográfiái mutatják be az olvasóknak. A nyelvészet területén olyan hatalmas vállalkozások láttak napvilágot, mint A magyar nyelv értelmező szótára hét kötete, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára vagy a páratlan értékű