A magyar irodalom története 1945-1975, 4. (Budapest, 1982)

Béládi Miklós - Pomogáts Béla - Rónay László: A NYUGATI MAGYAR IRODALOM (Vázlat) - Írói csoportok és "nemzedékek" - A második időszak csoportjai - Padányi Gulyás Béla

ben. Amint Irgalmas fák (1975) és Évgyűrűk (1979) című kötetei bizo­nyítják, személyes indulatait és nosztalgiáit igyekszik általánosítani és líra­teremtő funkcióval felruházni. Újabb versei gondolati gazdagodását jelzik. Halász Péter (1922-) első regénye (Szülei elváltak) 1942-ben jelent meg Griff kiadásban, a második 1943 őszén (Két férfi), több kisregényét a Világvárosi Regénytár ponyvasorozatában adták ki. A felszabadulás után a Madách Kamara Színház mutatta be Vihar után (1946) című színdarabját. Írt filmforgatókönyvet is (Város alatt). Újságíróként dolgo­zott, 1956-ban hagyta el az országot, az Egyesült Államokba került, később áttelepült Londonba. Fordulatos, időszerű témákat feldolgozó regényeket írt, olvasmányos, szórakoztató formában. Kitűnő megfi­gyelő és vérbeli újságíró, ügyesen bonyolítja regényei történeteit. Kinti első regénye 1960-ban jelent meg (Tatárok a Széna-téren), legnagyobb sikere és visszhangja Második Avenue (New York 1968) című regényének volt, amely egy 1956 után Amerikába került magyar család sorsán keresz­tül ábrázolja a régi kivándoroltak és az új emigránsok széthulló életét. Minden szépítés nélkül rajzolja a kallódó életeket, a New York-i magyar kolónia lassú felmorzsolódását. Sikert aratott Miszter Honfitárs (New York 1965) című regényével is. Monoszlóy Dezső (1923—) a budapesti egyetemen jogot végzett, 1946-ban telepedett le Pozsonyban, ezután hosszú időn keresztül a szlo­vákiai magyar irodalom körében folytatott alkotó munkát. Zaklatott élete során többször is fizikai munkásként dolgozott, de volt kiadóvállalati vezető, rádiószerkesztő, az Irodalmi Szemle belső munkatársa, illetve a csehszlovák írószövetség magyar titkára is. Égből üzenek című első ver­seskötete 1941-ben jelent meg Budapesten, ezt követték Gombostűk há­borúja (1943), Csak egyszer élünk (Pozsony 1957), Két lányom van (Pozsony 1958), Virrasztó szerelem (Pozsony 1959), Töltés-szimmetria (Pozsony 1961) és Csók (Pozsony 1965) című kötetei. Válogatott köl­teményeit Aranykor (Pozsony 1966) címmel adta ki. Megjelentek Égetett sienna (Pozsony 1947, csak szlovák fordításban), Tetovált angyalok (Po­zsony 1964) és A milliomos halála (Pozsony 1969) című regényei, illetve A villamos alatt (Pozsony 1958) és Sivatag (Pozsony 1964) című novel­­lás kötetei. Mint termékeny műfordító főként cseh és szlovák költők műveit tolmácsolta magyarul. 1968-ban Jugoszláviába távozott, majd Ausztriában telepedett le, jelenleg Bécsben él. Újabb költeményeit Arany­­mecset (München 1973) címmel adta közre: önéletrajzi jellegű verseiben a lírai realizmus hagyományait követi, a modern művészértelmiség helyze­téről kialakított nézeteit pedig ironikus és groteszk parabolákban fejezi ki. 1975-ben Rómában jelent meg Menekülés Sodomából című regénye. Hangjátékaival német nyelvű rádióállomások közönségénél aratott sikert. Padányi Gulyás Béla (1903—) a Máramaros megyei Técsőn született. A budapesti egyetem történelem-földrajz szakán végezte tanulmányait, az

Next