Curiai Értesítő - Magyar Jogász, 1877 (2. évfolyam, 1-149. szám)
1877-03-24 / 68. szám
Második évfolyam. 1877. 68. 82. Budapest, szombat március 24. ^rr==f^ci==rx^=rx^cxA^- i.új^rxr=frOi==E^ I „MAGYAR JOGÁSZ“ | jj megjelen minden nap, hétfőt kivéve. g Előfizetési ár: ! F’jrész évre . . 15 frt $ ! Fél évre ... 7 „ 50 8 1: Negyed évre . . 4 „ — | Hirdetések: g 5 Egy hatodhankos petitsor egy 9 m szeri hirdetéséért 19 kr., kétszer i 16 kr., és többszöri hirdetéséért Pgj T3 kr., minden beigtatásnál. A jjj c bélyegdij külön minden beiktatása után 30 kr. osztr. ért KosocsDce^asaoc&pacoa=DCG^TS3MAGYAR JOGÁSZ JOGSZAKI ÉS KÖZIGAZGATÁSI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉG és kiadó hivatal: Pest, Erzsébet tér 14. «2., II. emelet, hova a lap szellemi részét illető közleményeken kívül, az előfizetési s hirdetési dijak, nemkülönben a beigtatandó hirdetmények le küldendők. Kéziratok csak ismert kezektől fogadtatnak «2. A rendőri intézmények. A legújabb napi események: a rendőri intézmények s rendőrség szervezése vonták magukra figyelmünket, mely soha egy percre sem téveszti szem elől a közérdeket. Polgártársaink jólétének ügyeivel, s jogos kívánalmaival foglalkozni kötelességünknek ismervén. Valjuk meg az igazat, zűrzavaros, rendezetlen állapotainkban a honpolgárt a rendőrség fogalmára s a rendőrintézmények létezésére leginkább csak bizonyos önkénykedések, visszaélések, és eljárási baklövések emlékeztethetik. Mily messze elesünk e tárgynál az előbbi évtizedek kitűnő tudósainak, Rottecknek, Mohinak fogalmaitól s tanaitól! A rendőrség nézetünk szerint, úgymond Rotteck, a maga korában oly híres s népszerű „Észjog“ című munkájában, az államhatalom ama hatalom köre, mely a benső állami cél közvetlen elérésére,tehát úgy benső biztonságra,vagy jólétre, (vagy bármi mást állítsunk föl ily célra) törekszik;—tehát a jogállapot mellett a közbiztonságra, továbbá a jólétre, polgáriasodásra, s a nemesebb művelődésre, vagy humanitásra is kiterjed. Ily magasztos felfogást állapított meg Mohi is a policiáról. „Az államcél szerintem az emberi erő kifejlődését gátló akadályok elhárításában áll. Ezek az akadályok azonban kétfélék : először más emberek ellenséges befolyása, s aztán a külső körülmények túlnyomó ereje, amannak ellenére az állam az igazságszolgáltatást, emennek pedig a rendőrséget állítja.“ Korunkban, fájdalom, nemcsak nálunk, hanem a legműveltebb európai államokban is, a policia egészen más tények és törekvésekről ismeretes, mint amelyek a magasb culturál érdekekkel s az emberiség nemesi céljaival összeköttetésbe hozattathatnának. Az azonban tagadhatatlan, mikép a rendőri intézmény a jogszolgáltatással a legszorosb kapcsolatban áll. Ennek azonban alkatrészét nem képezi, mert a rendőrhatóság s a jogszolgáltatás egymástól lényegesen különböznek. Némely államokban a rendőrközegek, egyénenként vagy testületileg ruháztatnak fel kisebb ügyekben bíráskodási hatósággal is, de akkor ezen hivatásuk már nem tartozik a policiához, hanem a bírói hatósághoz. Ezt azonban mi a polgári szabadság, a magánjogok megvédése érdekében nem tartjuk utánzandónak — és pedig már azért sem, mert a rendőrség iránt kellő bizalom nem létezhetik a polgároknál, kik annyiszor ki vannak téve jogtalan háborgatásoknak, alaptalan üldözéseknek. A rendőrségnek csak arra kell szorítkoznia, hogy a jogszolgáltatásnak segédkezeket nyújtson céljai elérésében, a bűntettesek felfedezése, a bűnnyomok s jelenségek feltalálása, a bűnös összeköttetések s bűntetti hálózatok kipuhatolása által. Mert ezekre a bíróság hatóságának nem szabad kiterjedni, a birói közegek egyátalán inquisitiót nem gyakorolhatnak, kezdődvén hivatásuk csak ott, hol a jognak kiszolgáltatása, az igazság érvényesítése veszi kezdetét. Ellenben a rendőrség hatóságának meg kell szűnni ott, hol a bíráskodás szükségessége bekövetkezik, hol t. i. már maga a jog-s igazságszolgáltatás veszi kezdetét. Azonban nálunk mennyire és mily sokszor felcseréltetnek eme szerepek, és a jelzett hivatás úgy természete, mint határai körül policiális gyakorlatunkban mily nagy eszmezavar tapasztalható. A rendőr közegek, melyek kiválóan erős hajlammal bírnak a hatalmaskodás, a jogkör minél nagyobb kiterjesztése iránt — naponkint s a leggyakrabban kiáradoznak a bíráskodás körébe; önmaguk szolgáltatnak maguknak igazságot ; úgy bánnak a gyanúba vett emberekkel, mint már igazolt bűntettesekkel; fenyítékeket alkalmaznak stb. Ellenben éppen abban, mi hivatásukhoz és pedig egyedül tartoznék, a nyomozások, felfedezések, bűnakadályozások gyakorlatában keveset, csaknem semmit tesznek, s hogy mily szomorítóan csekély eredményt s azt is mily ritkán képesek felmutatni — azt látjuk, tapasztaljuk lépten nyomon. A tapasztalatok e részben valóban igen szomorúak. Baranyából kell tudósítást küldeni, hogy valamely megszökött csaló a Terézváros valamelyik utcájának melyik házában lakik; a károsult magánosoknak kell utánajárni, eszközöket, közbenjárókat keresni s megnyerni, hogy a tolvaj nyomaira vezessék, vagy ellopott holmijaikat ismét visszakaphassák. Ily rendőri tehetetlenség s képtelenség legújabb eclatans bizonyítékául szolgál Somoskeöi esete, — melyben a rendőrség szeme láttára valódi comédia játszatott — s a melyben annak életrevalósága odáig terjedt, mikép szemrehányásokat tett a lapszerkesztőknek, hogy miért nem szolgáltatták kezei közé az üldözöttet. Megérdemli, hogy ily tapasztalatok közepette a rendőri intézménynyel közelebb foglalkozzunk, és puhatoljuk, miben rejlenek itt a bajok, a hiányok főbb forrásai, és mikép lehetne legalább némileg azokon segíteni ? 11968/876. A szolga,ha csak be nem bizonyíttatik, hogy bér nélkül szolgált, szolgálati bért abban az esetben is követelhet, ha az nem volt előre kikötve, továbbá ha a szolgálati idő alatt jutalmazásban részesült is, és a szolgálati idő alatt készpénzbeli bérét soha sem követelte. 1073/877. A biztosító felek a biztosítási idő lefolyta után a kötvény elfogadására és az ezért járó díjak megfizetésére nem kötelezhetők. 12533/876. Ha valamely ingatlannak bizonyos , természetben el nem különített hányada válik vitássá, a zárlat e hányadra is elrendelhető olyképen, hogy a zárt kérő, illetve a zárgondnok a közös vagyonnak a vitás hányad arányábani közös birtoklásába bocsáttatik. Semmitőszéki döntvények. 1136/877. A már lejárt követelésnek kereseti felosztása a végett, hogy a sommás bíróság illetősége kereskedelmi ügyekben igénybe vétethessék, meg nem engedhető,és az így igénybe vett illetékesség meg nem állapítható. 1198/877. A végrehajtás korlátozási keresetek, ha elkésetten adatnak be, csak az árverés felfüggesztésére vonatkozó hatályukat vesztik el; hivatalból tehát vissza nem utasíthatók. Legfőbbitélőszéki döntvények. 13029/877. Birói ítélet folytán fizetett összeg tartozatlan fizetést nem képezhet, s azért annak ily címen való visszakövetelése helyt nem foglalhat. 12267/876. Az 1868. évi 55 ik tervcikk az állam által engedélyezett közhasznú építkezésekhez ideiglenesen szükséges területek kisajátítására is a vállalkozók féljogosíttatván, az ily célra szolgáló területek használatba vétele által tehát önhatalmú foglalás el nem követtetik, s így ez alapon sommás visszahelyezés sem foglalhat helyet. Törvényszéki csarnok. A budapesti fenyítő törvényszék előtt ma hirdettetett ki Engel Sámuel s Berg Mór ellen lefolyt bűnügyben a kir. táblán keletkezett helybenhagyó ítélet. A kihirdetésnél ügyvéd jelent meg, ki az ügyiratok mellett létező korlátlan meghatalmazására hivatkozva, átadta a feleinek kézbesített idézéseket. Az elnöki székben Párvy úr ült. Átvevén az idézéseket, kihirdeti az ügyvéd előtt az ítéletet, ki is azt sérelmesnek találván, fölebbezést jelentett be. Az elnök az ügyészre tekint, hogy mit szól a fölebbezéshez, s utóbbi az elnöki felhívás folytán azt visszautasíttatni indítványozá, mely indítványt a törvényszék magáévá tette, azt hozván fel indokul, hogy egyedül a személyesen megjelent felek élhetnek fölebbvitellel, de ügyvédük nem. Az ügyvéd a visszautasító határozattal szemben szintén fölebbezett, s elnök úr ezt is visszautasíta, és csak azt a fölebbezést mondotta ki fölterjesztendőnek, mely a második visszautasítás ellen volt irányozva, kijelentvén egyúttal, mikép a felek karhatalommal fognak elővezettetni. Minő eljárás először az, hogy az ügyvéd tanácsa folytán meg nem jelent felek elővezettetése, s nem ulóbbi beidéztetése rendeltetik el, s másodszor minő eljárás az, hogy kihirdettetik az ítélet a felek képviselője előtt, kitől azonban megtagadtatik a fölebbviteli jog. Talán csak azért, mert fölebbezett, miután különben lezajlott volna a dolog minden akadály nélkül. Mi úgy hiszszük, hogy ha a bíróság kihirdette az ítéletet, akkor nagy tapintatlanságot árul el a fölebbviteli jog kétessé tétele, mert eme jogot a kihirdetés szükségképen maga után vonja. Nem, akarunk ezúttal arról szólni, hogy vajon az ügyvéd a fölebbezés stádiumában, melyben a fél személyes megjelenése nélkülözhető, utóbbi helyett megjelenhetett-e, s fölebbvitellel élhet-e fele érdekében vagy sem, hanem megjegyezni akarjuk ezúttal csupán azt, hogy elnök úr eljárása komoly megrovást érdemel. Üzleti tolvaj, Lolisert István szabólegény, Borbak Frigyes posztó-nyirőnél tanonc, gazdája jószágát elzálogosította s eladta. Aztán Monokra ment munkába, itt is lopott. Innen Irsára zarándokolt, itt is lopott A törvényszék 3 évi börtönre ítélte. Vádlott fölebbezett. Pénzcsínálás. Io v sz k i Márk a mátranováki kaszinó vendéglőse tönkre jutott. Mátra- Novákon ez alkalommal hamis 20 krosok kerültek forgalomba. Egyik szerencsétlenség a másikat érte. Gyanúba jött, elfogták. Találtak nála ilyen 20 krosokot. Utalt, hogy mástól kapta. Ez a más hivatkozott egy harmadikra. Nem lehetett a tényállást kideríteni. Ilovszki felmentetett, azonban a