Curiai Értesítő - Magyar Jogász, 1877 (2. évfolyam, 1-149. szám)
1877-01-14 / 11. szám
Második évfolyam. 1877. 11. sz. Budapest, vasárnap, január 14. , SZERKESZTŐSÉG és kiadó hivatal: Pest, Erzsébet tér 14. sz., W emelet, bora a lap szellemi létét illető közleményeken kívül, az előfizetési s hirdetési dijak, nem akülönJOGSZAKI ÉS KÖZIGAZGATÁSI NAPILAP. .,--------------------------a „CURIAI ÉRTESÍTŐ“ megjelen minden nap, hétfőt kivéve. Előfizetési ár: Egész évre . . 15 frt — Két évre ... 7 f 50 Negyed évre . . 4 — Hirdetések: Egy hatodhasábos petitoor egyszri hirdetésért 19 kr., kétszer 16 kr., és többszöri hirdetéséért 13 k. , minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beigtatása után 80 kr. osztr ék _ te________________a - ben a beiktatandó hirdetmények is küldendők. Kéziratok csak ismert kezektől fogadtatnak el. __________________2 Közbiztonságunk. Gyarlán vagyunk! Nem kell nagy feneket kerítenünk a dolognak, ha ecsetelni akarjuk ama közbiztonsági viszonyokat, amelyekbe jutottunk. Rablás, lopás, emberölés, templomsért rés — mind napirenden van. Napirenden, mint nem volt régen. S a rablók, gyilkosok nem azok többé, kiket dalban foglalt az ilyenekre hajlékony nép; nem felhősök, kik luxból rabolták ki a Bakony rengetegén átutazó szűrszabót, hogy az elrablott portékát szegény vándorlegényeknek oszszák ki; a rablók többé nem duhaj mulatságért tesznek erőszakot más vagyona ellen, kimérve az életet; nem brigantik, kiket pénzszomj tíz gaztettekre, s kik épen az életet teszik kockára a kapandó váltságdíjért. Nem szegénylegényekkel van immár dolgunk, kik ártatlan emberölésért keveredtek zsiványbandába. Az erkölcstelenség szörny-szülöttei a mai gyilkos és tolvaj had. Rabolnak dologtalanságból, rabolnak látvány élvért, rabolnak száz meg száz okból, melyek mindegyike a kor vétke. A kor vétke a vétkes bukások, a börzeválságok nadrágos embereknél ; a kor vétke a zsiványság a miveletlen népnél. De ne kutassuk az okokat. Ne csináljunk vihart. Álljunk meg a tényekkel szemben. Tény az, hogy hazánk közbiztonsági állapota a lehető legroszabb. S gondolunk-e orvoslásra? Igen. És pedig gyógyszerünk azon universalis flastrom, melyet ilyenkor használni szoktunk, s mely nem kerül egyéb fáradságba, min, hogy a segédfogalmazó négy soros rendeletet concipiáljon s küldje el ama kerületnek, hol veszélyeztetve van a közbiztonság, s ráadásul közöltesse a hivatalos lapban. Értjük a statárium kihirdetését. S használ-e ez valamit. Igen — azon kerületnek, melyre nézve kihirdettetett s épen annyit árt a szomszéd kerületnek, hova a bitótól való félelem miatt a bandák húzódnak. Ez idő szerint — mint tudjuk — statárium van hirdetve Somogy, Arad, és Szepesi megyekbe. Nincs kénünknél Statistika, de kiváncsiak vagyunk: hány négyszög mérföldjét teszi ki e három nagy megye hazánknak — hol mindenütt bitóval kell ijeszteni a gyilkos hadat , mint ijesztővel a gabnát pusztító verebet. A verébnek van esze. Ahol ijesztik, oda nem megy. Oda megy, ahol nem ijesztik. Aradban pár héttel ezelőtt egy rablóbanda csatangolt. Miután ki van hirdetve a statárium, Biharban, Belényes táján csatangolnak. Szomorú dolog! Nem politizálás az, ha abbeli meggyőződésnek adunk komoly kifejezést, hogy nem vagyunk megelégedve a kormány intézkedéseivel, melyet a rablók ellen használ. Erélyesebben kell eljárni. Veszett ebeket nem lehet piskótával megjuhászítani. A rézgyűrűket vagyonért cserében ajándékozó rablók ellen nem lehet papirossal, rendelettel harcolni. A hidegláz ellen jó a chinin. A fekély ellen méreg és kés való. Használjuk a támadás ellen az erély legerősebb fegyverét. Ha mindenütt takarékosság a jelszó, legyen itt pazarlás Nagy dijakat kell tűzni a rablók fejére. Mielőtt a keleti kérdés megoldására igénybe vétetnék honvédségünk szuronya, üldözzék kétszeres zsold mellett a rablókat, s üldözzék ne országutakon, hanem vackaikban, mint a fenevadat. IS ha mindez nem lenne elég, kérjünk kölcsön zsandárokat, kik beigazolták, hogy tizen többet értek rablók ellen, mint egy század pandúr. Az utósó óra van itt, hogy segítsünk veszedelemben forgó közbiztonsági állapotainkon. Ne hagyjuk elszaporodni a vadat, mert kiesz falunkból. Ikszszük, hogy szavunk nem hangzik el a pusztában, hiszen nem védünk partiális érdekeket. Ráday készen áll — azt hiszszük — minden órában. S ha itt Ráday kell, legyen itt. A sentésekre kiakasztott statáriálias hirdetés :sem ér, nem használ semmit! Rajta tehát, irtó hadjáratot elsősorban nem az orosz, hanem a rablók ellen! Budapest, 1877. jan. 13. Az ügyvéd-vizsgáló bizottság tegnap teljes ülést tartott. Monojlovics elnök úr jelentést tett az 1876-ki vizsgák eredményéről. E szerint az év folytán a budapesti vizsg.bizottság előtt 370 ügyvédjelölt tett vizsgát.Visszavettetett 1400*2746*/0- Ez az előbbi években fájdalom túlhajtott ,.elnézéshez képest örvendetesnek mondható eredmény. A m.-vásárhelyi ügyvéd vizsgáló*bizottság teljes ülésében szintén élénk eszmecserét folytattak a végből, hogy az egyes vizsgáló tanácsok közt egyöntetű eljárás hozassák létre. Absurdum. 42., 53. §§.Az uj váltóeljárás félszeg s egymással ellentétben álló intézkedéseit nem győzzük elősorolni. Most a 23. §-on akadt meg a bíráló ,neme. E §. ugyanis ugy intézkedik, hogy a rendes tárgyalásnál az 1868. LIV. t.-c. 144 —150 íj§-aiban szabályozott jegyzőkönyvi eljárás követendő; ennyit értünk a dologból. A prois most idézett szakaszainak egyike, a 150-ik azt rendeli, hogy a jegyzőkönyvi tárgyalásoknál a végirat és ellenvégiratnak még akkor sincs helye, ha abban a felek kölcsönösen megegyeztek volna. Ezt is értjük. Azonban nem értjük a váltó eljárást szabályozó rendelet 42. §-át, melynek 5 pontja a végirat és ellenvégirat beadását megengedő végzések ellen a felebbvitelt kizárja, mert hogyan keletkezhet ott végirat és ellen végiratot megengedő végzés, midőn azokat a törvény nyilván kizárja, s hogy ebbeli intézkedése magyarázatot ne tűzjön, még a felek szabad akaratát is megszorította. Beszél azután a rendelet nemcsak a legutóbb hivatkozott szakaszban, hanemmásutt is a most említett s a váltóeljárásban nem létező perbeszédek, sőt azok elmulasztása esetében az igazolás kizárásáról is A rendelet kétségtelenül megfelelt feladatának reformjaink keretében, s legalább egyelőre az egyöntetű eljárást lehetetlenné fogja tenni. Majd lesz ismét jogorvoslat quantum satis, s meggyűlik a felsőbíróságok dolga a törvény helyes interpretatiójával. Semmitőszéki döntvények. 21337,876. Tekintve, hogy bár az 1874. évi 35. t.-c. 210. §-a alapján a m. kir. igazságügyminiszter által 1874. évi december 17-én 4186 sz. a. kiadott rendelet 22. §-ában a közjegyzői költségek határozottan felemlítve .sincsenek, ezeknek bírói megállapítása, mint hason természetű, a közjegyzői díjak bírói megállapításával ugyanazon egy jogi tekintet alá esik „tekintve továbbá az ily bírói megállapítás ellen való perorvoslatra nézve ezen kir. semmitőszék f. évi május 22-kén létrejött elvi megállapodását „a közjegyző által bírói megbízotti minőségben teljesített, a díjszabályzatban, s az említett miniszteri rendelet 21.§-ában nem foglalt hivatalos cselekményekért, felszámított díjak és költségek megállapítására a megbízó bíróság van hivatva, s ennek végzése ellen a prírtás szabállyai szerint alkalmazandó semmiségi panasznak van helye. Legfőbb stélőszéki döntvények: 96531876 Az ügypéd, vagy helyettese által a perben tett beismerés, mely csak az ügyvéd hibája folytán létetett, nem képez oly akadályt, melynél fogva a perújítást a prízs 317. §. c) pontja alapján megtagadni lehetne. A főeskü újabb bizonyítéknak tekintendő: 10184.876. Ha valaki illetéktelenül fizetett összeg visszafizetése iránt indított keresetét arra alapítja, hogy többet fizetett, mint amennyivel a felmutatott kötvény szerint alperesnek adósa volt, ezt az állítását, illetve azt, hogy többel nem tartozott, mint amenynyit fizetett, ő tartozik bizonyítani. Vegyes közlemények. Király ő felsége csütörtökön, f. hó 18-kán d. e. 10 órakor a várpalotában nyilvános kihallgatást adand. Előjegyzések a mondott napig a kabinetirodában eszközölhetők. Minisztertanács tartazik holnap d. u. 5 órakor Budán, király ő felsége elnöklete alatt. Toszt Gyula országgyűlési képviselő a közoktatási minisztériumhoz osztály tanácsosi minőségben fog legközelebb kineveztetni. Az „Egyetértés“ kiszabadult Wodianer Fillöp kezeiből. Utóbbi a lap tulajdonosával kötött szerződése alapján biztosításra vélt jogot formálhatni, s letiltotta bíróság útján a lap tulajdonosa kezében levő címszalagokat, s befolyandó előfizetési pénzeket. A semmitőszék, hol az ügy ma elintézést nyert, feloldotta a zárt, mint törvényellenest, s a hírlapirodalom, valamint az előfizetők érdekeit veszélyeztetőt. Tolvaj, s csábító pap. A Knutsfordi esküttszék előtt közelebb, mint a „Manchester Guardian1” jelenti, tisztelendő Daley József atya, kath. lelkész állt. A harminchét éves férfiú azzal volt vádolva, hogy Hailwood William kárára Brncoreban 12 font sterlinget ellopott, s ezenkívül annak leányát Hailwood Winifred kisasszonyt elcsábította. A kihallgatott tanuk a tényállást bebizonyítván, az esküttszék vádlott pátert bűnösnek nyilvánítá, minek folytán a bíróság azt tizennyolc havi kényszermunkára ítélte. Dr. Horváth Antal nagykanizsai ügyvéd az ottani törvényszéki elnöknek lapunk 144. számában közlett nyilatkozatával szemben hozzánk küldött soraiban azt állítja, hogy elnök úr nyilatkozata nélkülözi nemcsak a valóságot, hanem tartalma merő rágalom s elferdítés; azt mondja továbbá, hogy az elnök urat, általa beismert méltatlanság miatt kérdőre nem vonta, s előtte nem indulatoskodott. Visszautasítja elnök úr sértéseit, különösen ama ráfogását, hogy ő az ajtók előtt szokott hallgatózni.