Curiai Értesítő - Magyar Jogász, 1877 (2. évfolyam, 1-149. szám)
1877-02-23 / 44. szám
Második évfolyam. 1877. 44. sz. Budapest, péntek február 23. ff „MAGYAR JOGÁSZ“ | megjelen fjj B minden nap, hétfőt kivéve, o Előfizetési ár: ifj Egész évre . . 15 frt - ti Fél évre ... 7 „ 50 a | Negyed évre . . 4 „ — j| Hirdetések: | ö Egy hatodhasában petitsor egy- o m szőri hirdetéséért 19 kr., kétszer fíj o 16 kr., és többszöri hirdetéséért jji 13 kr., minden beigtatásnál. A ^ bélyegdij külön minden beiktatás y m után 30 kr. osztr. ért jjj E2a^c®oa=ra=£xi=DCSoa=x)CodaMAGYAR JOGÁSZ JOGSZAKI ÉS KÖZIGAZGATÁSI NAPILAP. § SZERKESZTŐSÉG 8 és kiadó hivatal: jjj Pest, Erzsébet tér 14. sz. § | II. emelet, a hova a lap szellemi részét illető | [jj közleményeken kívül, az előfize- [jj ] tési s hirdetési dijak, nemkülön- 8 (jj ben a beigtatandó hirdetmények ft [jj] is küldendők. Kéziratok csak is- ajs mert kezektől fogadtatnak el. 8 ^CG^CC0a=GCQ0CS0a=XXX=DCBOS) Közigazgatási nyomor. Kétségtelen, hogy ez idő szerint nálunk igen nagy mérveket ölt az elégíttetlenség az összes társadalmi körökben, kivételével ama néhány személynek, kik a húsos fazekak mellett ülnek, kik érdekeikben minden helyzetet kizsákmányolni képesek, megközelítvén azon elvetemülteket, kik a hajótörés szerencsétlenségét, a hullától bontott csatatért is keresetforrássá csinálják. Különben akármerre tekintünk, csak a nyomor képét látjuk, a legkülönfélébb variatiókban. Mindenfelé a súlyos anyagi helyzet, a keresethiány és a túlcsigázott terhek miatt való panaszokkal találkozunk. A kereskedelmi forgalom az utóbbi években annyira csökkent, hogy alig ad már életjelt. Bizonyítja ezt eléggé a közlekedési eszközök jövedelmének nagymérvben való csökkenése; egész vasútvonalak kellő szállítmány nélkül, csaknem üresen járnak-kelnek. Birtokosaink terményei nagy tömegekben raktárakban romlanak. Az ipar hasonlóan tönkre van téve, és pedig nemcsak a társadalmi szegénység hatása , hanem a túlcsigázott kereskedelmi szabadság folytán is, melyet jó német szomszédaink tukmáltak ránk, elárasztván országszerte minden piacot — az iparüzlet mindennemű cikkeivel. Iparosaink, gyárosaink tömegesen bocsátják el munkásaikat, s nagyrészt maguk is bezárják műhelyeiket, így vagyunk a szellemi munkásokkal is. Az irodalom emberemlékezet óta nem volt oly pangásban, mint jelenleg. Az ügyvédek legtevékenyebb törekvésük mellett is alig képesek megélni, hacsak nem tartoznak azon politikai, vagy sógorsági kegyeltekhez, kik a jogok lábbal tiprásával, minden érdem hiányának dacára, tömegesen láttatnak el bíróságaink által csődökkel, gondnokságokkal s más javadalmakkal. Hogy ezen átalános sülyedésnek, mely már most is sejteti velünk a teljes elszegényedés rémképét, több s nagyon különböző nemű okai vannak, nem vonhatjuk kétségbe. De el kell ismerni azt is, mikép azon tényezők közt, melyek jelen szomorú vagyoni állapotunkat, a kereset feltűnő hiányát, s a mi ettől elválaszthatjak a rémítő pénztelenséget előidézték, a kormány s kormányzás kiváló helyet foglalnak el. Csak a kormánynak tulajdonítható, hogy a lefolyt évtized alatt úgyszólván, semmi sem történt törvényhozásunk útján a nemzetgazdasági érdekek emelésére, kivévén a néhány (családi és görbe) vasutat, melyek hasznait azonban nagymérvben ellensúlyozza az országos megyei utak teljes elhanyagolása, majdnem végkép való elpusztulása. Az átalános nemzetgazdasági misériának egyik tényezője az is, hogy a hiteljog megszilárdítására különösen a váltószigor érvényesítésére oly kevés gond fordíttatott, holott a forgalom, a kereskedelmi élet erei csaknem abban öszpontosulnak. E hiány az új váltó- és kereskedelmi törvények által is csak igen kis mérvben pótoltatott, miután szerkezetük botrányosságig tökéletlen. Az eljárás szabályai, melyek beléjük életet öntenének, nehézkesek, hosszadalmasak, s csak fokozzák a bajt. Tényezőként szerepel továbbá az, hogy a jogszolgáltatás ezerféle kifogásra s panaszra szolgáltat okot, s egyátalában nem nyújt garanciát, a vagyonbiztonság tekintetében , mi a nemzetgazdászati emelkedésnek szintén nélkülözhetlen feltételét képezi. És amit nem lehet eléggé figyelemre méltatni, az is óriási veszély, hogy közigazgatásunk a lehető legtökéletlenebb, ugyannyira hogy még mindennap előforduló, s a társadalom minden rétegét legközelebbről érintő ügyek is a leghibásabban, de emellett hanyagul is kezeltetnek, s végeztetnek el. Annyi sok közül csak a legégetőbb bajokat akartuk fölemlíteni. De a kormányzási politikának felhozott tévedései s magának a kormányzásnak említett hiányai, tökéletlenségei is eléggé igazolják az igen magas fokra emelkedett elégületlenséget, a kormány vezetőivel szemben. A politikai válság be van fejezve, szombaton már bemutatja magát a újon kinevezett minisztérium. Ez alkalmat arra használjuk fel, hogy valóban minden tekintetben „új“ kormányt, akarunk benne tisztelni, s üdvözölni. Hogy „uj“ legyen valóban, azt mi különösen a jobb, tökéletes közigazgatás létesíthetése végett rendkívül kívánatosnak tartjuk. Oly közigazgatási rendszer, melynek kezelői minden kiképzés nélkül, puszta dillettánsokból állanak ; mely a művelt állam igényeinek megfelelő rendőrintézményt teljesen nélkülözi; mely az árva-, gyámügyeket hajmeresztő zavarban és elhanyagolt állapotban tűri, mely a közegésségi ügyre semmi figyelmet sem fordít; mely az utakat majdnem ázsiai állapotban hagyva, a közlekedés lehetőségéről nem gondoskodik, mely az adó- és illeték-kiszabásokat a legnagyobb rendetlenséggel kezeli stb. stb., ily közigazgatási rendszer a mai társadalom kívánalmaival, a közjóléttel, a vagyonosodással összeférhetlen. Gyökeres reformra van itt szükség, mire pedig jelenlegi kormányférfiaink teljesen képteleneknek mutatták magukat. Ezért tartanók kívánatosnak mi is a kormány gyökeres átalakítását, mert csak avatott erőktől remélhetünk a közigazgatás terén áldásos reformokat, halljuk ugyanis, hogy némely városban, (Ungvár Szolnok, Csáktornya stb.) ahol bebizonyult, hogy a törvényszék nélkülözhetlen, de az balgaságból elvétetett, vissza fog állíttatni. Tehát meggyőződött „valaki“ az igazságügyminisztériumban, hogy helytelenül, s az igazságszolgáltatás rovására történt némely törvényszék beszüntetése? Ekkor ismét fogják szállítani az aktákat, egyik városból a másikba? Tehát ismét lesz elnököknek és bíráknak kineveztetése. Kettőt óhajtunk. Egyik: hogy a kinevezendők ne dijaztassanak a creálandó állomásokkal politikai bűneikért. Másik: hogy e különben helyeslendő változtatásban azon aera kezdetét üdvözölhessük, melyben Csemegi ur befolyása — megszűnt. Budapest, 1877. febr. 22. A képviselőház gazdasági bizottságában Horits Antal képviselő a következő indítványt terjesztette elő: „Tekintve az országos zilált pénzügyi helyzetet, tekintve, hogy a kormányválság miatt érdemleges ülések nem tarthatók, indítványozom, hogy az. elnök tegyen lépéseket aziránt, hogy a képviselőház ülései a bankalkudozások végleges eldöntéséig elnapoltassanak.“ Ghyczy Kálmán elnök erre kijelenti, hogy a Bécsből hazaérkezett miniszterek közölték vele, hogy a bécsi kormánynyal kész az alku, s az új kormány már szombaton be fogja mutatni magát a háznak. Az indítvány elejtetvén, Hérits Antal tudomásul veszi az elnök válaszát. Zavarba jő a hírlapíró: gratuláljon-e az igazságügyminiszteriumnak, vagy korholja azt az eljárást, melyet a legközelebb idő szül meg. Azt Semmitőszéki döntvények. 1687/1877. „Tekintve, hogy a váltóügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában 1876. nov. 30-án kiadott igazs. miniszteri rendelet 90. §. által a kir. semmitőszék hatásköre váltóvégrehajtási ügyeknél azon esetre is/fra a végrehajtás csak ingó vagyonra vezettetik, — kiterjesztetett, s ekkint annak életbelépte folytán ez irányban a lyártóbíróságok a semmitőszék felebbviteli illetékessége alá helyeztettek.“ „tekintve továbbá, hogy átalános jogi elv, miként a felebbviteli bíróságok illetékességének változtatása esetében, az erre vonatkozó szabályok hatálybaléptük után, — a mennyiben azokban határozottan nincs téve kivétel—• az elintézés alá jövő esetekben, azok keletkezte, — és alsó bírósági elintézésnek idejére való tekintet nélkül, egyaránt alkalmazandók „ingókra vezetett váltó végrehajtási ügyekben a bpesti kereskedelmi s váltótörvényszék, s a feloszlatott őrvidéki egyik járásbiróság között 1877. év előtt fölmerült illetőségi öszszeütközés elintézésére a perrend 50. §. értelmében a m. kir.semmitőszék van hivatva.“ (Teljes tanácsülésből.) 581/877. A kereskedelmi ügyletből származtatott kereset abirósághoz, mint kereskedelmi bírósághoz intéztetvén, illetéktelensége ki nem mondható, ha kereskedelmi illetékessége helyt nem foghat is, midőn az egyes bírói hatáskör tekintetéből polgári bírói minőségben illetékesnek tekintendő. Vegyes közlemények. Csernák Béla a budapesti kir. törvényszéknek érdemes elnökéről azt írta egy helybeli lap, hogy lemondását beadta. Fel vagyunk jogosítva kijelenteni, mikép e hit teljesen alaptalan. Dr. Goldstein Adolf ügyvéd, német hirlapíró temetése ma ment végbe. Megtörték az élet küzdelmei. Oly ember volt, ki mindenki becsülését bírta. Áldás béke porain ! Állam segély. A lyoni felakadt ipar fölsegélésére a francia kormány 50000 frank áru selymet vásárolt, melylyel a köztársaság elnöke, s a minisztériumok salon bútorait, melyekért 1870. óta