Magyar Jogász, 1878 (3. évfolyam, 149-300. szám)

1878-10-18 / 240. szám

sá­v­a­l.a Nevezett lap ma megjelent számában pedig, da­czára annak, hogy beismeri, mikép az elnök ily ren­deletet nem bocsátott ki, fentartja a czikkében foglalt dolgok alaposságát, mely alaposság tehát egyenértékű a valótlansággal. Boszantó lehet a Themis hely­zete, mely az egész év folyamában az igazságszolgálta­tás érdekében tenni vélt fölszólalásával ez lévén máso­dik esete, ezzel is úgy, mint az előbbenivel a botba ugrott. Lapszemle. A Magy. Themis mai száma folytatja Dr. Dell’ Adam­i Dezsőnek a jogászkörben hetekkel ezelőtt a külföldi ítéletek végrehajtásá­ról felolvasott értekezése közlését. Az értekezés jelenleg közlött részében mindenekelőtt befejeztetik az egyes államokban ide vonatkozólag fenállott in­tézkedések ismertetése s azután constatáltatik, hogy Teleszky úr az uj magyar perrendtartási javaslat alkotója egyszerűen lefordította a német perrendja­­vaslatnak a kérdést tárgyazó intézkedéseit és pedig, a­mint ez magyar kodifikátornál már-már magától értetődik, hibásan. Ennek eredménye aztán az, hogy a Teleszky úr javaslata roszabb a szintén rosz német eredetinél. Értekező úr különben hibás álláspontot foglal el, midőn a külföldi­­ítéletek föl­­tétlen végrehajtását sürgeti s különösen a viszonos­ság kérdését teljesen mellőzni kívánja. Helyén len­ne ily liberális eljárás akkor, ha a többi államok ép igy járnának el. Minthogy azonban ezek a vi­szonosságon kívül még számos egyéb feltételhez is kötik a külföldi ítéletek végrehajtását, nem lehet nekünk sem­ egyszerűen exequálni minden külföldi határozatot. Egyetlen érve különben értekezőnek az a frázis, hogy ez hitelünket és tekintélyünket a külföld előtt emelné. Ha azonban figyelembe vesz­­szük, hogy a külföld épen kinevetne naivságunk és meghunyászkodásunkért, összedül az az egyetlen árva indok is. Közli azután a Themis az alkotandó ma­gyar csődtörvény tervezetének 5. §-át. Csődnyitással, úgymond a javaslat, a közadós el­veszti kezelő és rendelkező jogát a tömeghez tar­tozó vagyona fölött; a kezelő és rendelkező jogot a tömeggondnok gyakorolja. A csődnyitás időpont­ját a Themis a formaszerű csődnyitás idejére he­lyezi, rögtön kijelenti azonban, hogy arról, mikor tekintendő a csőd voltaképen megnyitottnak, az ala­ki csődjog keretén belül fog intézkedés létezni. Eme sajátságos meghatározással szemben lehetet­len hozzászólnunk a kérdéshez; részünkről nem vagyunk képesek érteni oly definíc­iót, mely a csőd­­nyitást egyszerűen a formaszerű csődnyitáskor jelenti ki megtörténtnek. Egyébiránt még csak most lép a tervező saját eszméivel igazán előtérbe. A perügye­lőt teljesen fölöslegesnek tartja, a tömeggondnokot pe­dig korlátlan hatalommal kívánja fölruházni, annyira, hogy még szándékosan károsító intézkedései is kö­teleznék a tömeget, utóbbinak csakis kártérítési joga maradván. Mintha a hitelezők az anyagi ká­rért kárpótolva lennének a tömeggondnok megbün­tetésével. Csak tartsuk meg a választmányt s en­nek döntő hatáskörét. Sokkal nagyobb garancziát nyújt a hitelezőknek a választmány felelőssége, mint a tömeggondnoké s nem látjuk be, mi előny hárulna a hitelezőkre abból, ha a tömeggondnoknak ily souverain hatalom adatnék? A perügyelő pedig szerintünk már csak az actív perekre tekintettel sem nélkülözhető. A Themis tervezője ugyan való­színűleg a tömeggondnok teendő közé sorolja a követelések beírását is. Minthogy azonban a tömeggondnoknak is ügyvédre kellene bízni ama pereket, sokkal helyesebb, ha a bíróság jelöli ik azt az ügyvédet, ki az aktív pereket v­en­­di. A perügyelő elejtését különben lehetetlennek tartjuk azért is, mert a bejelentett követelések el­len érvényesithető kifogásokat a bíróság kell, hogy valakinek tudomására hozta. Már pedig ezt legczélsze­­rűbben oly ügyvéd teheti meg, ki minden egyes követelés valódisága és fönnállása iránt a bukottat meghallgatja s a mellett annak iratait átvizsgálja. Dr. Barna Ignácz kezd meg továbbá ér­tekezést arról, hogy minő befolyása van az öngyilkosságnak a biztosítási ügylet­re? Azzal mindenki tisztában van, hogy öngyilkosság esetén nem mindenkor szabadul meg a biztosító intézet fizetési kötelezettsége alól. De ép úgy tisz­tában vagyunk azzal is, hogy átalános érvényű szabályt felállítani e kérdésben lehetetlen. A speciá­lis esetek különféleségéhez képest fogj­a a bíróság kimondani azt,hogy mennyiben találjon a törvénynek szó szerint nem vehető kifejezése alkalmazást. Czikke­­ző nézetét különben ezúttal nem fejti ki, kénytele­nek vagyunk ennélfogva annak megismerése végett türelmesen várakozni egy hétig. Azt hiszszük, hogy nem sokat veszítünk vele. A kereskedelmi törvénykönyv 174. §-a alapján indított kereset fölfüggesz­tő hatályáról (X. 7.) újabb czikket közöl. Minthogy egyedül Dr. Neumann pályanyertes dol­gozatával polemizál, a kérdésre vonatkozólag azon­ban semmi újat föl nem hoz, nem tartjuk szüksé­gesnek a czikk fejtegetéseit ismertetni. Egyébiránt azok előtt, kik a pályanyertes dolgozatot nem is­merik, nemcsak érdektelen, de jóformán érthetetlen is czikkező (X. Z.) úr jelenlegi czikke. Döntvények. A bírói hatáskör megállapítandó, ha a kereset nem a felperesre kivetett adó, hanem általa harmadik személy helyett tartozatlanul fize­tett összeg visszafizetése iránt indíttatott. (Semmitész. 14467/878. sz.) Deutsch Rozália — a M. k. kincstár s D. Cecilia ell. 15 fil. 60 kr. erejéig igénypert kezdvén, ez a curia jogérvényre emelkedett ma­rasztaló ítéletével befejeztetvén, az egri­­birósághoz kies. végrehajtásért folyamodott, mi alperes kincs­tár Egerben létező ingóságaira s pénzkészletére el­rendeltetett s foganatositatott; az e. beadott sem­miségi panasz pedig mint elkésett folyó év apr. 26. a semmitőszék által elvettetett. Alperes illetékességi kifogással is élt, melyet azonban a bíróság f. év febr. 15. 1825. sz. a. végzésével elvetett. Ez e. alperes semmi panaszt adott be s a semmitőszek ezt el­vetette, mert a kereset nem a felperesre kivetett adó, hanem általa harmadik személy helyett tarto­zatlanul fizetett összeg visszatérítése iránt indíttat­ván, annak megbirálása pedig váljon az ily czimen követelt összeg visszafizetendő-e vagy sem, köz­­igazgatási útra nem tartozván, a bíróság a fenforgó keresetre nézve a bírói hatáskört helyesen állapí­totta meg. A jegyzőkönyvi kereset nyilván a megneve­zett örökösök ellen intéztetvén, magában az, hogy azon örökösök a keresetben, mint a ha­gyaték kezelői is jeleztetnek, a perr. 304. §. alkalmazására okul nem szolgálhat. Az sem képez hivatalból észlelendő semmiségi esetet, ha a jkönyvi keresetet csak a jkönyv vezető s nem a­lbiró is írta alá; sem az, hogy az örökség misége s mennyiségének megállapí­tása nélkül, az örökség erejéig való maraszta­lás mondatott ki vagy hogy a tartásdij fize­tése idejének kezdete meg nem állapíttatott. (Semmitész. 16547/878. sz.) Kovács Erzsébet — özv. Mráz Andrásné, Mráz József­ és István, mint néhai Mráz János örökösei e. 120 frt fizetésére az abauj-szántói­­bi­­róság előtt pert indított, melyben 1876. jul. 26. 2569. sz­­. ítélet hozatott s ez fölebbeztetett. A kir. tábla a 304. §. alapján felterjesz­tette azon alapon, mert alperesek, mint Mráz János hagyatékának kezelői idéztettek perbe. A semmitőszék itt nem találta a 304. §-át alkalmazandónak; miután a­­könyvi kereset, ennek fejezete szerint, néhai Mráz János megne­vezett örökösei ellen lévén nyilván intézve, egyedül az, hogy nevezett örökösök a keresetben, mint az említett örökhagyó hagyatékának kezelői is fölös­legesen megjelöltettek, a perv. 304. §. alkalmazásá­ra törvényes okul nem szolgálhat. Vegyes közlemények. Személyi hírek. A toskánai nagyherczeg a mai gyorsvonattal Bécsbe utazott. — A mai reg­geli vonattal Bedekovics miniszter megérkezett. Bérgyilkosság. Ifjú Köteles Mihály makói lakos a vele egyenetlenségben élő nejének meggyil­kolására ösztönözte Bódi Istvánt s ezért ennek 50 ftot, 2 köböl búzát s ezenfölül Julis húgának tisztessé­ges kiházasitását ígérte. Ezek folytán Bódi István húgával szövetkezvén, fölakasztották az istállóban ifj. Köteles István nejét, szül. Jó Katalint. Annak idejében a halottkém megvizsgálta a hullát s azon kül-erőszak nyomát nem találta. A temetkezés min­den akadály nélkül megtörtént bonczolás nélkül; azonban később a dolog egyenetlenség folytán ki­derülvén, vizsgálat tárgyává vált. A szegedi tör­vényszék, mely előtt a vizsgálat lefolyt, e napokban tartott végtárgyalás befejezése után Bódi Istvánt bérgyilkosság miatt kötél általi halálra, ifj. Köte­les Mihályt hitvestárs-gyilkosságban, mint értelmi bűnszerzőt, életfogytiglani börtönre; Bódi Julist,bér­gyilkosság miatt mint, közvetlen tettest, Erdei Ju­­ditot ugyanebben, mint bűnrészest, fejenkint 20—20 évi börtönre ítélte. Hibaigazítás. Lapunk mai számának a Budapesti Közlöny kivonatát tartalmazó rovatában helytelenül áll „Leppich Henrik, országút 53“ Rep­pich Henrik, or­szágút 54 helyett, az ügyvédi lajstromba folytatólag föl­vettek között. A 241. sz. „Budapesti Közlöny“ kivonata Kinevezés. Eötvös József báró közalapitv. számtartóvá; S­z­i­b­e­rt László főtiszti tolnokká ; Spottkovszky Gusztáv főtiszti írnokká. Az ügyvédi kamarákból. A kolozsvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Pap Sándor nagynyiresi lakos ügyvéd, lakhelyének ezen kamara területéhez történt csa­tolása folytán, a kamara ügyvédi lajstromába felvé­tetett . A kassai ügyvédi kamara közhírré teszi, miszerint Biloveszky József ügyvéd,­­miután lakását az eperjesi ügyvédi kamara területére tette át, a kamara ügyédi lajstromából kiterültetett. Az eperjesi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Schlesinger Mór, rózsahegyi ügy­véd, lakásának Balassa-Gyarmatra lett áttétele, és K­remer Adolf eperjesi ügyvéd, Miskolczra tör­tént átköltözése, — R­o­s­n­a­y János és Groh­­man Gyula eperjesi ügyvédek elhalálozásuk, — dr. Horovitz Simon eperjesi ügyvéd, jogtanárrá lett megválasztatása, és Podhorányi Mátyás rózsahegyi ügyvéd az ügyvédségről önkéntes le­mondása folytán, — kamara ügyvédi lajstromából kitöröltettek; az elhunyt Rosnay János és G­r­o­h­m­a­n Gyula ügyvédek irodáira nézve pedig Urban Károly eperjesi ügyvéd lett gondnokul kirendelve. Ingók foglalása: B. Vay Lajos ell. Bánré­vén; — gr. Pálffy Rád. ell. Gönczön; — Spi­tzer Jakab ell. Kisújszálláson; — Lederer Miksa ell. Temesvárit; — Nyisztor Flóra ellen Jánosdán; — Schwartz Ign. e. P.­Földvártt; — Kaiser Sám. ell. Jánosdán; — Popovits Miki ell u. o.; — Gremsperger Lipótné ell. P.­­Földvártt; — Weiszberger Netti ell. Homon­­nán; — Wechsler Lázár ell. Bpesten, (VII. ker. király utcza 58); — P­f­a­n­n­­ Kár. ell. Győrött; — Ka­rakás Ján. ell. Szabadkán; — Strikó Gyula ell. Bpesten, (VIII. kér. Kodzafa utcza 25); — Éliás Mendli ell. Ny.-Bátorban; — S­z­i­g­e­­t­h­y Gyula ell. Bpesten, (VIII. kér. Sándor utcza 13); — Bródy Adolf ell. u. o. (IV. kér. Deák utcza 11.); — Stefanits Ján. ell. Sz.-Ivánban; — Galló Andr. ell. Genesen; — Zaffiry Istv. ell. Migléczen; — Kis Ign. ell. Gáván; — G­e­­­­blum Hájem ell. Téten; — Bar­tal­is Lajos ell. Polgáron. Pályázat. Irnoki áll. (módosi jog); — III. oszt. főtiszti áll. (bpesti fővámhiv.), — járulnoki áll. (bpesti kir. Ítélőtábla). CURIAI ÉRTESÍTŐ. A legfobbtélőszéfen ást. 11-én elintézteM: I. polg. tanács. 7805 m. 6169 m. 7274 h. 7475 h. 7606 f. (Ast) II. polg. tanács 5774 h. 5856 h. 5992 m. 6023 h. 6145 rm. 6259 h. 6279 h. (Jamuiczky) 10727 m­. 10728 v. 10729 h. 10732 h. 10817 h. f. 10818 helyb. 10821 h. (Szentgyörgyi) 7679 h. 8151 h. 8263 h. 8292 h. 8309 h. 8311 h. (Kossalka) 9604 h. 9605 h. 9754 f. 9996 m­. 9997 h. 10018 h. 10390 h. 11174 h. (Czorda) III. polg. tanács. 8680 m. 8869 h. 8890 h. 11241 f. 11544 h. (Nagy) 8435 h. 8468 helyb. 8475 h. 8477 m. 8485 h. 8953 rh. rm. (Gyarmathy) IV. polgári tanács. 6923 h. 6924 m­. 6995 h. 7111 helyb. 7179 helybenhagyatott 7180 meg­változtatott 7183 r. 7185 megvált

Next