Magyar Jogász, 1878 (3. évfolyam, 149-300. szám)
1878-10-18 / 240. szám
sával.a Nevezett lap ma megjelent számában pedig, daczára annak, hogy beismeri, mikép az elnök ily rendeletet nem bocsátott ki, fentartja a czikkében foglalt dolgok alaposságát, mely alaposság tehát egyenértékű a valótlansággal. Boszantó lehet a Themis helyzete, mely az egész év folyamában az igazságszolgáltatás érdekében tenni vélt fölszólalásával ez lévén második esete, ezzel is úgy, mint az előbbenivel a botba ugrott. Lapszemle. A Magy. Themis mai száma folytatja Dr. Dell’ Adami Dezsőnek a jogászkörben hetekkel ezelőtt a külföldi ítéletek végrehajtásáról felolvasott értekezése közlését. Az értekezés jelenleg közlött részében mindenekelőtt befejeztetik az egyes államokban ide vonatkozólag fenállott intézkedések ismertetése s azután constatáltatik, hogy Teleszky úr az uj magyar perrendtartási javaslat alkotója egyszerűen lefordította a német perrendjavaslatnak a kérdést tárgyazó intézkedéseit és pedig, amint ez magyar kodifikátornál már-már magától értetődik, hibásan. Ennek eredménye aztán az, hogy a Teleszky úr javaslata roszabb a szintén rosz német eredetinél. Értekező úr különben hibás álláspontot foglal el, midőn a külföldiítéletek föltétlen végrehajtását sürgeti s különösen a viszonosság kérdését teljesen mellőzni kívánja. Helyén lenne ily liberális eljárás akkor, ha a többi államok ép igy járnának el. Minthogy azonban ezek a viszonosságon kívül még számos egyéb feltételhez is kötik a külföldi ítéletek végrehajtását, nem lehet nekünk sem egyszerűen exequálni minden külföldi határozatot. Egyetlen érve különben értekezőnek az a frázis, hogy ez hitelünket és tekintélyünket a külföld előtt emelné. Ha azonban figyelembe veszszük, hogy a külföld épen kinevetne naivságunk és meghunyászkodásunkért, összedül az az egyetlen árva indok is. Közli azután a Themis az alkotandó magyar csődtörvény tervezetének 5. §-át. Csődnyitással, úgymond a javaslat, a közadós elveszti kezelő és rendelkező jogát a tömeghez tartozó vagyona fölött; a kezelő és rendelkező jogot a tömeggondnok gyakorolja. A csődnyitás időpontját a Themis a formaszerű csődnyitás idejére helyezi, rögtön kijelenti azonban, hogy arról, mikor tekintendő a csőd voltaképen megnyitottnak, az alaki csődjog keretén belül fog intézkedés létezni. Eme sajátságos meghatározással szemben lehetetlen hozzászólnunk a kérdéshez; részünkről nem vagyunk képesek érteni oly definíciót, mely a csődnyitást egyszerűen a formaszerű csődnyitáskor jelenti ki megtörténtnek. Egyébiránt még csak most lép a tervező saját eszméivel igazán előtérbe. A perügyelőt teljesen fölöslegesnek tartja, a tömeggondnokot pedig korlátlan hatalommal kívánja fölruházni, annyira, hogy még szándékosan károsító intézkedései is köteleznék a tömeget, utóbbinak csakis kártérítési joga maradván. Mintha a hitelezők az anyagi kárért kárpótolva lennének a tömeggondnok megbüntetésével. Csak tartsuk meg a választmányt s ennek döntő hatáskörét. Sokkal nagyobb garancziát nyújt a hitelezőknek a választmány felelőssége, mint a tömeggondnoké s nem látjuk be, mi előny hárulna a hitelezőkre abból, ha a tömeggondnoknak ily souverain hatalom adatnék? A perügyelő pedig szerintünk már csak az actív perekre tekintettel sem nélkülözhető. A Themis tervezője ugyan valószínűleg a tömeggondnok teendő közé sorolja a követelések beírását is. Minthogy azonban a tömeggondnoknak is ügyvédre kellene bízni ama pereket, sokkal helyesebb, ha a bíróság jelöli ik azt az ügyvédet, ki az aktív pereket vendi. A perügyelő elejtését különben lehetetlennek tartjuk azért is, mert a bejelentett követelések ellen érvényesithető kifogásokat a bíróság kell, hogy valakinek tudomására hozta. Már pedig ezt legczélszerűbben oly ügyvéd teheti meg, ki minden egyes követelés valódisága és fönnállása iránt a bukottat meghallgatja s a mellett annak iratait átvizsgálja. Dr. Barna Ignácz kezd meg továbbá értekezést arról, hogy minő befolyása van az öngyilkosságnak a biztosítási ügyletre? Azzal mindenki tisztában van, hogy öngyilkosság esetén nem mindenkor szabadul meg a biztosító intézet fizetési kötelezettsége alól. De ép úgy tisztában vagyunk azzal is, hogy átalános érvényű szabályt felállítani e kérdésben lehetetlen. A speciális esetek különféleségéhez képest fogja a bíróság kimondani azt,hogy mennyiben találjon a törvénynek szó szerint nem vehető kifejezése alkalmazást. Czikkező nézetét különben ezúttal nem fejti ki, kénytelenek vagyunk ennélfogva annak megismerése végett türelmesen várakozni egy hétig. Azt hiszszük, hogy nem sokat veszítünk vele. A kereskedelmi törvénykönyv 174. §-a alapján indított kereset fölfüggesztő hatályáról (X. 7.) újabb czikket közöl. Minthogy egyedül Dr. Neumann pályanyertes dolgozatával polemizál, a kérdésre vonatkozólag azonban semmi újat föl nem hoz, nem tartjuk szükségesnek a czikk fejtegetéseit ismertetni. Egyébiránt azok előtt, kik a pályanyertes dolgozatot nem ismerik, nemcsak érdektelen, de jóformán érthetetlen is czikkező (X. Z.) úr jelenlegi czikke. Döntvények. A bírói hatáskör megállapítandó, ha a kereset nem a felperesre kivetett adó, hanem általa harmadik személy helyett tartozatlanul fizetett összeg visszafizetése iránt indíttatott. (Semmitész. 14467/878. sz.) Deutsch Rozália — a M. k. kincstár s D. Cecilia ell. 15 fil. 60 kr. erejéig igénypert kezdvén, ez a curia jogérvényre emelkedett marasztaló ítéletével befejeztetvén, az egribirósághoz kies. végrehajtásért folyamodott, mi alperes kincstár Egerben létező ingóságaira s pénzkészletére elrendeltetett s foganatositatott; az e. beadott semmiségi panasz pedig mint elkésett folyó év apr. 26. a semmitőszék által elvettetett. Alperes illetékességi kifogással is élt, melyet azonban a bíróság f. év febr. 15. 1825. sz. a. végzésével elvetett. Ez e. alperes semmi panaszt adott be s a semmitőszek ezt elvetette, mert a kereset nem a felperesre kivetett adó, hanem általa harmadik személy helyett tartozatlanul fizetett összeg visszatérítése iránt indíttatván, annak megbirálása pedig váljon az ily czimen követelt összeg visszafizetendő-e vagy sem, közigazgatási útra nem tartozván, a bíróság a fenforgó keresetre nézve a bírói hatáskört helyesen állapította meg. A jegyzőkönyvi kereset nyilván a megnevezett örökösök ellen intéztetvén, magában az, hogy azon örökösök a keresetben, mint a hagyaték kezelői is jeleztetnek, a perr. 304. §. alkalmazására okul nem szolgálhat. Az sem képez hivatalból észlelendő semmiségi esetet, ha a jkönyvi keresetet csak a jkönyv vezető s nem albiró is írta alá; sem az, hogy az örökség misége s mennyiségének megállapítása nélkül, az örökség erejéig való marasztalás mondatott ki vagy hogy a tartásdij fizetése idejének kezdete meg nem állapíttatott. (Semmitész. 16547/878. sz.) Kovács Erzsébet — özv. Mráz Andrásné, Mráz József és István, mint néhai Mráz János örökösei e. 120 frt fizetésére az abauj-szántóibiróság előtt pert indított, melyben 1876. jul. 26. 2569. sz. ítélet hozatott s ez fölebbeztetett. A kir. tábla a 304. §. alapján felterjesztette azon alapon, mert alperesek, mint Mráz János hagyatékának kezelői idéztettek perbe. A semmitőszék itt nem találta a 304. §-át alkalmazandónak; miután akönyvi kereset, ennek fejezete szerint, néhai Mráz János megnevezett örökösei ellen lévén nyilván intézve, egyedül az, hogy nevezett örökösök a keresetben, mint az említett örökhagyó hagyatékának kezelői is fölöslegesen megjelöltettek, a perv. 304. §. alkalmazására törvényes okul nem szolgálhat. Vegyes közlemények. Személyi hírek. A toskánai nagyherczeg a mai gyorsvonattal Bécsbe utazott. — A mai reggeli vonattal Bedekovics miniszter megérkezett. Bérgyilkosság. Ifjú Köteles Mihály makói lakos a vele egyenetlenségben élő nejének meggyilkolására ösztönözte Bódi Istvánt s ezért ennek 50 ftot, 2 köböl búzát s ezenfölül Julis húgának tisztességes kiházasitását ígérte. Ezek folytán Bódi István húgával szövetkezvén, fölakasztották az istállóban ifj. Köteles István nejét, szül. Jó Katalint. Annak idejében a halottkém megvizsgálta a hullát s azon kül-erőszak nyomát nem találta. A temetkezés minden akadály nélkül megtörtént bonczolás nélkül; azonban később a dolog egyenetlenség folytán kiderülvén, vizsgálat tárgyává vált. A szegedi törvényszék, mely előtt a vizsgálat lefolyt, e napokban tartott végtárgyalás befejezése után Bódi Istvánt bérgyilkosság miatt kötél általi halálra, ifj. Köteles Mihályt hitvestárs-gyilkosságban, mint értelmi bűnszerzőt, életfogytiglani börtönre; Bódi Julist,bérgyilkosság miatt mint, közvetlen tettest, Erdei Juditot ugyanebben, mint bűnrészest, fejenkint 20—20 évi börtönre ítélte. Hibaigazítás. Lapunk mai számának a Budapesti Közlöny kivonatát tartalmazó rovatában helytelenül áll „Leppich Henrik, országút 53“ Reppich Henrik, országút 54 helyett, az ügyvédi lajstromba folytatólag fölvettek között. A 241. sz. „Budapesti Közlöny“ kivonata Kinevezés. Eötvös József báró közalapitv. számtartóvá; Szibert László főtiszti tolnokká ; Spottkovszky Gusztáv főtiszti írnokká. Az ügyvédi kamarákból. A kolozsvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Pap Sándor nagynyiresi lakos ügyvéd, lakhelyének ezen kamara területéhez történt csatolása folytán, a kamara ügyvédi lajstromába felvétetett . A kassai ügyvédi kamara közhírré teszi, miszerint Biloveszky József ügyvéd,miután lakását az eperjesi ügyvédi kamara területére tette át, a kamara ügyédi lajstromából kiterültetett. Az eperjesi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Schlesinger Mór, rózsahegyi ügyvéd, lakásának Balassa-Gyarmatra lett áttétele, és Kremer Adolf eperjesi ügyvéd, Miskolczra történt átköltözése, — Rosnay János és Grohman Gyula eperjesi ügyvédek elhalálozásuk, — dr. Horovitz Simon eperjesi ügyvéd, jogtanárrá lett megválasztatása, és Podhorányi Mátyás rózsahegyi ügyvéd az ügyvédségről önkéntes lemondása folytán, — kamara ügyvédi lajstromából kitöröltettek; az elhunyt Rosnay János és Grohman Gyula ügyvédek irodáira nézve pedig Urban Károly eperjesi ügyvéd lett gondnokul kirendelve. Ingók foglalása: B. Vay Lajos ell. Bánrévén; — gr. Pálffy Rád. ell. Gönczön; — Spitzer Jakab ell. Kisújszálláson; — Lederer Miksa ell. Temesvárit; — Nyisztor Flóra ellen Jánosdán; — Schwartz Ign. e. P.Földvártt; — Kaiser Sám. ell. Jánosdán; — Popovits Miki ell u. o.; — Gremsperger Lipótné ell. P.Földvártt; — Weiszberger Netti ell. Homonnán; — Wechsler Lázár ell. Bpesten, (VII. ker. király utcza 58); — Pfann Kár. ell. Győrött; — Karakás Ján. ell. Szabadkán; — Strikó Gyula ell. Bpesten, (VIII. kér. Kodzafa utcza 25); — Éliás Mendli ell. Ny.-Bátorban; — Szigethy Gyula ell. Bpesten, (VIII. kér. Sándor utcza 13); — Bródy Adolf ell. u. o. (IV. kér. Deák utcza 11.); — Stefanits Ján. ell. Sz.-Ivánban; — Galló Andr. ell. Genesen; — Zaffiry Istv. ell. Migléczen; — Kis Ign. ell. Gáván; — Geblum Hájem ell. Téten; — Bartalis Lajos ell. Polgáron. Pályázat. Irnoki áll. (módosi jog); — III. oszt. főtiszti áll. (bpesti fővámhiv.), — járulnoki áll. (bpesti kir. Ítélőtábla). CURIAI ÉRTESÍTŐ. A legfobbtélőszéfen ást. 11-én elintézteM: I. polg. tanács. 7805 m. 6169 m. 7274 h. 7475 h. 7606 f. (Ast) II. polg. tanács 5774 h. 5856 h. 5992 m. 6023 h. 6145 rm. 6259 h. 6279 h. (Jamuiczky) 10727 m. 10728 v. 10729 h. 10732 h. 10817 h. f. 10818 helyb. 10821 h. (Szentgyörgyi) 7679 h. 8151 h. 8263 h. 8292 h. 8309 h. 8311 h. (Kossalka) 9604 h. 9605 h. 9754 f. 9996 m. 9997 h. 10018 h. 10390 h. 11174 h. (Czorda) III. polg. tanács. 8680 m. 8869 h. 8890 h. 11241 f. 11544 h. (Nagy) 8435 h. 8468 helyb. 8475 h. 8477 m. 8485 h. 8953 rh. rm. (Gyarmathy) IV. polgári tanács. 6923 h. 6924 m. 6995 h. 7111 helyb. 7179 helybenhagyatott 7180 megváltoztatott 7183 r. 7185 megvált