Magyar Jogász, 1879 (4. évfolyam, 148-298. szám)
1879-10-18 / 239. szám
Lapszemle. A „Jogt. Közi. mai számában hozza dr. Herich Károly „Keleti jogviszonyok” czimü czikkének huszonötödikét, mely még mindig a szerb alkotmány ismertetését képezi s végén konstatálja, hogy „Szerbiának igazságügyi statistikája felette szegény és teljességgel megbizhatlan. Tény azonban, hogy a gyilkosságok, gyújtogatások s a vagyon elleni büntettek száma folyton szaporodik.“ Aztán így fejezi be czikkét: „Die sich rasch häufende Auflösung der Hauskommunionen, die daraus entspringenden vielfachen Rechtshändel, u. s. w. mögen nicht geringen Antheil an der Verschlimmerung der sittlichen Gesellschafts-Verhältnisse Serbienstragen.“ Kiváncsiak vagyunk, mely munkából van kivéve ez az idézet. Dr. Kiss Mór egyetemi magántanár „Egy jeles franczia szó a római novatio, cessio és delegaczióról“ czímű czikkét folytatja. Múlt alkalommal kifejeztük nézetünket az ily terjedelmes közleményekről, melyek, kivált a hetilapoknál, nemcsak az olvasóra, de magára a szerkesztőségre nézve is igen kényelmetlen terhet képeznek. Barcza Kálmán „Házassági jogeset“ czímű közleményének végét hozza és szerintünk is helyesen arra a következtetésre jut, hogy az erdélyi házassági válóperekben az egyik félre nézve hozott ítélet alapján, ugyanez által kötött új házasság nem törvényes. Wizinger Károly szegedi törvényszéki jegyző „Szabadlábra helyezett vizsgálati foglyokért vállalt kezességről“ czím alatt nagyobb szabású tanulmányt akart írni, azonban nagyon belezavarodott a fenyitő-zár- lat és biztosíték fejtegetésébe úgy, hogy már az "utóbbit, jogilag construálva, oly óvadéknak nevezi, mely a sértett jogrend helyreállítására, a jogigények kártalanítására, biztosítékul tétetik ki. Czikkező nagyon primitív jogismeretekkel bírhat, hogy még azt sem tudja, mikép a vádlott szabadlábra helyeztetése esetén letett óvadék nem a jogrendet biztosítja, hanem vádlott személyére vonatkozik. A fenyítő zárlat s az óvadék közt felforgó különbséget is úgy fejtegeti czikkező, hogy annak semmi gyakorlati haszna nincs, mert oly dolgokat mond el, amelyeket jóravaló első éves jogásznak is tudnia kell. Fölveti aztán czikkező azt a nagy horderejű kérdést is, hogy mi történik a biztosítékkal, ha vádlott meghalt, mielőtt büntetését kiállotta volna vagy, ha nem szökött, meg, hanem mint katona elfogatott az ellenség által s ezt a kezes az idézési határidő lejárta után tudja meg. Erre a felelet nagyon egyszerűen az, hogy a letett biztosíték kiszolgáltatandó, vagy esetleg a kezes a további kötelezettség alól fölmentendő. A dagályosságot, mely a czikken keresztül vonul, jellemzi az, hogy czikkező a halált „vádlott személyére nehezedett érzéki rész alól“ való fölmentésnek nevezi, a zárlati biztosíték közt fennálló különbséget pedig így oldja meg: „Tekintettel azon czélra, melyet a büntetőbíróság a biztosíték elfogadása által és alkalmával kitűz s azon különbségre, mely e biztosíték, és fenyítő zárlati intézkedés között létezik, a gyakorlatban meg kell állapítani, hogy, ha vádlott a bíróság előtti megjelenési kötelezettségének akarata és képességén kívül eső okok, vagy természetfeletti erő által tett akadályozás következtében, nem tehetett eleget, a kezes vagyonjogi felelőssége beállottnak nem tekinthető.Adémia látszik némi figyelemmel lenni a kérdés iránt, amennyiben pályadíjat is tűzött ki a múlt évben államszolgálati pragmatika kidolgozására. Nem csoda tehát, ha Sehols más hasonló kodifikátoraink, kik csak az adott, de nem az adandó pozitív viszonyok piedestálján tudnak állást foglalni, messzehatóbb pillantást nem vetnek a jövő szürkületébe. A községek nősülési engedélyezési joga, kivált a német jogegyenlőségi társadalmi szervezetnél, a múlt században, különösen a czéh-engedélyekkel kezdődik (L. Fischer és Berg Polizeirechtjeit). Nálunk Magyarországon ezen engedélyezések egészen sajátszerűek voltak. Németország s Ausztria t. i. rendőri tekintetek szerint osztogatta a házassági engedélyeket, míg Magyarországon a falvakban a földesúr saját jobbágyainak, városokban pedig a czéhek saját iparos tagjainak. A mai időben a földesúri hatalom e tekintetben is elvesztette ugyan súlyát, de fönmaradt, sőt mindinkább növekedik a rendőri, nemzetgazdasági s populationalistikai érdek hazánkban mint nagyon fontos mozzanat. A községi engedély, mely az állampolgári, illetőleg honossági és szegénységi joggal is a legszorosabb kapcsolatot képezi, már régibb idők óta leginkább a würtenbergi herczegségben divatozott; az újabb jog pedig, a községi beleegyezés alaki jogának elismerése mellett, az 1833. év deczember 4-diki, végre az 1850. május 5-dikd házassági törvény által tartatott fenn. Bajorországban szintén divatozik a községi engedélyezés. (L. Gesetz über Ansässigmachung und Vereheichung 1825. szeptember 11) A régi törvény 1834-ben vizsgáltatott át. Badenben a házasságra való jogosultság a honosítással szereztetik meg (1808-diki törv. 7-ik §.); de a valódi házasságnál a megélhetési módot s a vagyont is ki kell mutatni a község előtt, mely ha azt találja, hogy csak koldusokat szaporitna a házasság által, ezt meg is tagadhatja a honossági jog megszerzésével együtt (1851. febr. 13-diki törvény) Szükségesnek láttuk elősorolni ezen részleteket is, hogy föltüntessük, miszerint a társadalmi rendszer nagy gépezetében a házassági jog és honossági törvény, oly organikus s összefüggő alkatrészeket képeznek, mint kerekek a szekér-tengely két végén s hogy ezeket egyenlő minta szerint, szerves összefüggésben kell megalkotni. A jelzett törvényjavaslatban nem látjuk a szerves összefüggést s a nagy egészhez viszonyló és idomló kapcsolatait; ennélfogva, midőn hiányosnak tartjuk e törvényjavaslatot, már csak azért is, mivel a honossági jogviszonyokat teljességgel mellőzi, úgy másrészről egyoldalú kísérletnek tartjuk az állampolgársági vagyis honossági jogviszonyokat rendezni célzó törvényjavaslatot is, mivel ez megint a házassági jogviszonyokat ignorálja, vagy legalább is, nem méltányolja kellő fontosságuk szerint. E fogyatkozásokat azonban részletesen a következő czikk sorozatában szándékunk, más egyéb hiányokkal egyetemben kimutatni. Irodalom. Törvényjavaslat a házasság megkötésének és fölbontásának föltételeiről. V. A magyar államszolgálati pragmatika még ma csak a pium desideriumok országába tartozik s törvényhozásunk e kérdést jóformán még meg sem pendítette, csupán a magy. tud.ak. Vegyes közlemények. Adományozás. August Antal hivatalszolgának a közös külügyministeriumban, a koronás ezüst érdemkereszt adományoztatott. Kinevezés. Mészáros Károly pestvidéki tszéki írnok, ugyanoda irodatisztté kineveztetett. Az ügyvédi kamarákból. Az aradi ügyvédi kamara Kvasz Andor b.-csabai ügyvédet elhalálozás folytán, az ügyvédi lajstromból törölte , gondnokul Haan Béla b.-csabai ügyvéd rendeltetett ki. Ingók foglalása. Szemenecz Ján. e. Köttsén; Hillinger Ant. és n. e. Veszprémben; Deutsch Lip. e. Buziáson; Kríván Mária e. Újvidéken; özv. Kondor Józsefná e. Szárföldön ; Báits Venicske, Zária, Gáin Nenád és Jován e. Déronyán ; Popos Lajos e. Gr.-sz.-Györgyön; Marossy testvér, e. N.Bányán; Pintye László e. M.-Pályiban ; Petrovich Pál ellen N.-Becskereken ; Stojákovics Cyril e. Pálinkán; Pollák Mór, Mária sz. e. Ibrácson; Karagyen Ad. st. Vlajkováczon ; Bénák Ján. e. N.-Lakon ; Arczner Mih. hagy. e. Fogarason; Fritz Andr. e. Versecen ; Krausz D. Ad. e. Érsekújvárt.; Wiener Herrn, és Ekker Mór. e. Nyíregyházán ; Rózsa Pál e. Komáromban ; Szeged Zsigm. e. Vanigán ; Szőke Farkas János e. Czegléden ; Davidovits Szvétya és Péni Vük. e. Franyován ; Gondár Móricz e. Ráron ; e. Puskás Balázsné e. Aradon ; Leposa Anna e. Baján; b. Perényi Péter sz. N.Doboson. Örökösök idézése. Hornák Ján ,Teszárszki Ján., Frajna Andr. és Masejka Jud. ör. (ipolysági tsz.) ; Csery Apollónia, Szücsy Fer., Bujdak J., Mateovics Anna ör. (nyitrai tsz.); Fink Andr. ör. (újvidéki tsz.) ; Szabó Dim., Németh Jánosné, Vigh Ján., Jakabffi Mikl., Jenecs Alexa, Varga Erzs., Szirka Iuán ör. (zilahi tsz.); Kegyes Laubus Mária, Ulják Héti Jul., Szánthó Pál, Szabón Ján., ör. (rimaszombati tsz.); Farkas Szeréna ör. (sberényi tsz.); Újvári Sári , Maxin György ör. (n.-bányai tb.); Prerick Lör. és Merátz Anna ör. (pécsi tsz.); Farkas Istv ör. (s.a.-újhelyi tsz.); Pónya Ján. (Kertaljai) ör. (pozsonyi tsz); Szabó Mátyás örök. (újlaki tb.) ; Schifferer Györgyné, Göndör Józs., Szántó Istv, Gautner Péter, Dnáver Borb és Horváth Ján. ör. (Kaposvári tsz.); Reyer Ádám ör. (zombori tsz.); Balázs Mih. ör. (komáromi tsz); Mayer Pál ör. (beszterczebányai tsz.) ; id . é s e János ör. (beszterczei tsz.). Idézés: Dávid Éva ör. (a.-kubini tb.) Csőd. Weisz Zsigm. sz.-abonyi lakos e. (kecskeméti tsz.); bej. nov. 6. 7. 8.; id. tömeggondnok Szentkirályi Tóth Márton ; perügyelü Szabó Márton Sámson Sándor bpesti kereskedő (keresk. és váltó tsz.) csődje megszűnt. Pályázat: Alügyészi áll. (veszprémi kir. ügyészs.); joggyakornoki áll. (kismartoni jb.). [A „Budapesti Közlöny“ 240. számából.] A magyar jogászgyűlés ismerkedési estélye f. hó 18-án esti Vs 8 órakor tartatik meg a „Hungária“ alsó külön termében, a tagok részére a tagsági jegyek szolgálnak igazolványul. A f. hó 22-én esti V 1 8 órakor a „Hungária“ alsó külön termében tartandó banketthez a jegyek azon nap déli 12 órájáig a központi irodában (IV., Kalap utcza 12. sz . a budapesti ügyvédi kamarában) vagy az üléshelyiségekben válthatók. Állandó találkozási hely úgy délben, mint este a „Hungária“ éttermet. Halálozás: Kozma Sándor kir. főügyészt súlyos csapás érte. Neje, született Dóczy Regina tegnap délután hosszas szenvedés után, életének 43-ik s házasságának 24-ik évében meghalt. A bécsi rendjelperhez. A magy. kir. főállamügyészség, mint a „P. Lt.“ irja, a bécsi tartományi törvényszéknél megsürgette a Schweizer-Sonnenberg-féle per okmányainak átküldését. Ezen átiratra azon felelet érkezett, hogy az okmányok jelenleg az osztrák semmitőszéknél vannak s onnan csak a per befejezte után küldhetők át. Esküdtszék! tárgyalás, dr. Kresz Géza budapesti ker.orvos hivatalos minőségében a „Gyógyászat” czimü folyóiratban és külön lenyomatban is Giergi Leopoldináról oly dolgokat irt, melyek vádlónőre becstelenítést képeznek. Ez az ügy, miként olvasóink emlékezni fognak, már megfordult az esküdtszék előtt, mely vádlottat felmentette, de a semmitőszék vádló semmiségi panaszának helyt adva, az első határozatot megsemmisítve, tárgyalást rendelt, mely a közönség nagy érdeklődése mellett ma folyt le a bpesti esküdtszék előtt. A bíróság a következőkép alakult meg: Elnök: Kriszt János, szavazóbírák: Székács József és Frenreisz , István, jegyző: Krenedics Gyula. Vádló kép- s viselője: dr. Füzesséry Géza, vádlotté pedig Polonyi Géza bpesti ügyvédek. Az esküdtszék vádlottat 11 szavazattal 1 ellenében fölmentette s panaszos Giorgi Leopoldinát a költségekben marasztana. Panaszos semmiségi panaszszal élt. Öngyilkosság a törvényszék előtt. Königstein Sarolta az „an der Wien“ színház tagja, férje ellen, mivel egész vagyonát rövid idő alatt eltékozolta, válópert indított. Tegnap kellett volna a bécsi polgári törvényszék előtt a harmadik kiegyezési kísérletnek megtörténnie. A kellő formalitások elvégezte után, a színésznő férje egy üvegcsét húzott ki zsebéből és tartalmát, mely pirosplror-oldatból állott , oly gyorsan kiitta, hogy meg nem akadályoztatatták. Még élve szállították a kórházba. CURIAI ÉRTESÍTŐ. Legjobb szélőszélfi bejelentések a jövői hétre. I. polgári tanács. Előadó: Bovánkovics József 7876 Lövy L. — kincst. igény. 7877 Kovásznay J. — Takács J. 80 7922 Brill Joé — Varga A. igény 7984 Illés L. — Iványi J. 55 7985 Geroth K. — Weisz J. 400 J 7989 Jakan A. — Sasváry J. ig. 8229 Joó J. — Paczaner M. igény 8262 Deutsch J. — Klein H. u. a. 8263 ugyanazok 8269 Knebel A. — Knebel P. 285 8273 Császár J. — Mikes B. sátor. 8327 Bekő K. — Farkas L. Előadó: Beöthy Zsigmond. 7201 Korpis J. — Komder A. ing. t. 7058 Feigl M. — Freuchter S 300 7075 Dinók L. — Szombathi D. 60 7088 Salamon S — Beller L. túl. ig. I 7105 Weisz K. — Fried J. u. a. 7149 Földváry E. — Kincst u. a. 7222 Mazula Gy. — Hrabuska P. 7231 Fried és C. — kincst. u. a. 7245 Őri J. — Zsámár L. u. a. 7249 Mumhardt K. — Kiss J. J 7253 Molnár E. — Nagy J. u. a. I 7267 Réthi Jné — kincst. u. a. 7281 Scherli Jné — Fábián J. u. a 7286 Szabó L. — Firczoli Gy. u. a. 7306 Eisner L. — kincst.. u. a. Előadó: Dimits Emil. 8597 Bay Pné — Madar E. 1858 8561 Husz L. — Standy J. 4951 8938 Brehm E. — Haller L. idő.