Magyar Jogász, 1880 (5. évfolyam, 148-299. szám)

1880-09-11 / 208. szám

gokat a javak jövedelmeiből fizetni jogositva,­­ de kötelezve is levén. (Folytatás.) Ellenben 1. és másodrendű alperesek marasz­­talandók voltak; mert a perhez D. alatt hiteles ki­adványban csatolt 1875. Julius 22-én egyrészről felperesek jogelődjei néhai Bory Miklós és Bory János László, másrészről alperesek jogelőde néhai gr. Illésházy István között kötött és 1875. szep­tember 18-án királyi pecsét alatt kiadott csereszer­ződés tartalma szerint felperesek jogelődjei a kis­­szarvai Nagylég és csukárpakai birtokukat, továbbá a nagyszarvai saját birtokrészüket és a Morvozy­­féle nagyszarvas­i telket Illésházy István grófnak a Bosnyák féle perből várt pusztavátya, kis sztmik­­lósi, ebecskei, kökényesi, megyeri nagyharkányi le­­géndi, apczi és hasznosi birtokrészleteiért cserébe adván, és a Bosnyák által átadott birtokrészletek gr. Illésházy István által ennek nagyszarvai uradal­mába bekebeleztetvén, addig, mig a Bosnyák féle perből várt birtokrészletek Bory Miklósnak és Bory János Lászlónak általadhatók lesznek, Illésházy Ist­ván gróf évenkénti 600 fit fizetésére kötelezte ma­gát, mely évi járadék gr. Illésházy Istvánnak 1838 évi julius 31-én bekövetkezett haláláig s utána özvegye szül. Barkóczy Terézia grófnő által ennek 1841. évi deczember 6-án bekövetkezett haláláig, tehát bezárólag 1841. évi Bory Miklós és Bory Já­nos Lászlónak rendesen kifizettetett. Minthogy a nagyszarvai uradalom és ezzel az abba bekebelezett Bory és Móróczy féle birtokrészletek gróf Illésházy Istvánnak, ki az Illésházy grófi családnak utolsó ivadéka volt, és özvegye szül. Barkóczy Terézia grófnőnek halála után Illésházy István grófnak nő­ágban való rokonai, jelesül: herczeg Battyáni Fülöp gr. Battyáni Iván és gr. Battyáni József Györgyre ezek után pedig alperesre ment át, kik azonban bár a csere ellenértéké­t,­­ a Bosnyák féle perből gr. Illésházy Istvánra háramlandott fennebb megne­vezett birtokrészletek átadása meg nem történt, a szerződésileg kikötött 600 frt. évi járadékot 1842. évi julius 22-én bekövetkezett lejáratakor, sem az azóta lejártakat meg nem fizették, felpere­seknek mint Bory Miklós és Bory János László örököseinek az elmaradott csere ellenérték iránt alperesek ellen jogos követelésük van­­. Mert alperesek tagadása ellenében az, hogy a D. alatti csereszerződés életbe lépett, hogy az annak alapján kikötött 600 frt évi járadék gr. Illésházy István haláláig és utánna ismét özvegye, szül. gr. Barkóczy Terézia haláláig kifizettetett, alperesek­nek, illetve 1-ső rendű alperesnek a perhez P. alatt csatolt az ellene és érdektársai ellen ugyan­ezen évi járadék megfizetése iránt 1860. évi febr. 1-én indított perben adott ellenbeszédében foglalt beismerése által, hol 1. r. alperes önmaga hivat­kozott 9. sz. a. gr. Illésházy Istvánnak a kérdéses csereellenérték haláláig tartandó fizetési kötelezett­sége és az azontúl helyt foglalandó eljárás tekinte­tében irt egyik levelére, továbbá Lieszkovszky Ig­­nácznak a nagy­szarvas uradalom az időbeni fel­ügyelőjének E. alatt igazolt halála által hitelesí­tett, Németh János kir. tanácsos és Pozsonymegye azon időben főjegyzője és alispánjának H alatt ere­detben mellékelt bizonyítványa és Olgyai Miklós úgy Csenkey Albert J. és K. alatti bizonyítványai és később hit alatti vallomásaikkal, tehát két ag­gálytalan tanú határozott vallományával erősített " s vallomása által, végre azon nem tagadott körül­­­­mény által, hogy a Boryak által átadott cseretárgy a nagy-szarvas uradalomba bekebeleztetett és alpe­resek annak tényleg birtokába jöttek, begyőzöttnek tekintendő. 4. mert alpereseknek a kereseti köve­telés elévültsége iránt tett kifogása, tekintve, hogy 1842. évi julius 22-től, a midőn t­­ a D. alatti csereszerződésben alapuló 600 frtnyi évi járadék fizetése elmaradt, 1874. julius 20-ig, t. i je­,­len kereset beadása napjáig az elévülési törvé­­vényes 32 határidő még le nem telt, tekintve továbbá, hogy elsőrendű alperes és érdektársai a kereseti csere ellenérték azaz 600 frt évbér elma­radt összegei iránt Bory János László és Bory Miklós nevében ennek tömegondnoka, tehát felpere­sek jogelődjei által már 1860. évi február 1-én be­perelve lettek, mely kereset felsőbiróságilap csupán alaki hiánynál fogva utasittatott el; tekintve, hogy ez által a kereset érdeme jogerejü ítélet által helytelennek nem nyilváníttatott és ennélfogva az akkor érvényben állott oszt. polg. törvkönyv 1497. §. értelmében az elévülés különben is félbeszakadt volna, bírói figyelembe nem vétethetett. A törvényszéki ítélet indokolása kö­vetkezőleg fejeztetik be: 5. Mert 1. r. felperes, mint néhai Bory Miklós örökösének ebbeli minő­sége az Á. alatt eredetben csatolt beszavatolási végzés 2-sod, 3-mad, 4, 5, és 6-tod, úgy heted rendű felperesek néhai Bory János Lászlótól való leszármazása az Y, Z, A, B, C, D, E, F, G, H és A alatt eredetben mellékelt okmányok által, mely utóbbiban 2-ad egész hetedrendű felpereseket néhai­­ Bory János László örököseiül a balassa-gyam­ati, nógrádmegyei tvszék is elismerte, igazolva lévén: felperesek kereshetőségi joga alperesi kifogás elle­nében megállapítandó volt. 6. Hogy pedig másrészt a nagyszarvai uradalom Illésházy István gróf és annak özvegye szül. Barkóczy Terézia grófnő ha­lála után örökösödés utján, tehát nem az uradalom­ban rejlő ősi jogon herczeg Battyányi Fülöpre és ennek testvére gr. Battyányi Ivánra mint gr. Illésházy I. leányágon leszármazó örököseire szállott legyen az N alatt egyszerű másolatban csatolt, de alpe­resek kertéve a XII alatti­­könyv szerint hitelesí­tett másolatban is felmutatott 1841 -ik évi deczem­ber 6-án Pozsonymegye akkori főbírája és esküdt­­társa által kiállított átadási levele, mint kiállított közokmány alapján, nemkülönben hogy r. r. alpe­res atyja gr. Battyányi József György az említett nagyszarvas uradalomba mint megtalanul elhalt Battyányi Fülöp herczeg örököse tényleg örökölt s hogy Battyányi Fülöp herczegnek és Battyányi Iván grófnak viszont 2 d. alperes Battyányi József gróf­nak pedig 1 rendű alperes legyen örököse, alpere­sek beismerése által győződött be, miért is tekintve hogy az N. alatti átadó levél tartalma szerint az Illésházy István gróf hagyatékát képezett nagy­­szarvas uradalom a terhek kielégítésének terhe mellett vétetett áz alperesek jogelődjei részéről, tekintve, hogy a D. alatti csereszerződésben gróf Illésházy István a Borvakat illető évenkinti 600 frtnyi csere ellenérték fizetésére örököseit is köte­lezte, tekintve, hogy az öröklés teherrel jár, te­kintve, hogy alperesek által 3 — 13. sz. a. a viszon­válaszhoz csatolt okmányokból kétségtelen, miszerint Illésházy István gróf után reájuk a jelen per tár­gyát sokkal felül haladó vagyon káromlott alpere­seket a D. alatti csereszerződésben Illésházy Ist­ván gróf által még örököseire sz állandólag is kö­telezett 600 vagyis az ennek megfelelő mostani osztrák értékben 630 frtnyi évenkénti csere ellen­­értéknek a keresetben határozottan kitett időig az 1879. évre lejárt évi részletig bezárólag fe­peresek részére leendő megfi elégében marasztalni kellet 7. Noha alperesek azt vitatják, hogy kivülök gróf Illésházy István után mások is örököltek, az ennek alapján tett abbeli keresőknek, hogy mivel felpere­sek nem mindannyi örökös ellen intézték keresetü­ket ezzel elutasíttassanak, helyt adni nem lehetett, mert a törvényes gyakorlat szerint örökhagyó tar­tozásáért nem szükséges valamennyi örököst meg­idézni s minthogy az örökösök az örökhagyó tarto­zásáért egyetemlegesen felelősek, alperesek egye­temlegesen is voltak marasztalandók. 8 1853. év május 1-től 1857. év február 1-ig terjedett idő­tartamban érdekessé vált 630 frtnyi évenkinti rész­letek megfizetésére alperesek kötelezhetők nem voltak, mert ezen évi járulékokra az oszt. polg. törv. al­kalmazandó, melynek 1480. §. és az ehhez vágó 80 és 84. számú függelék, valamint az azt életbeléptető nyílt parancs XII czikkén­ek 6. pontja értelmében a fenti évekre járt összegek elévültek. Ezen elévülés alá azonban csak az 1857. évi február 1-je napjáig lejárt évi részletek helyeztethettek, mert 1860 ik évi február 1-én elsőrendű alperes és érdektársai ellen ugyancsak a kereseti évi járulékok iránt folyamatba tett jogerejű ítélet által érdem­ben helytelennek nem nyilváníttatott kereset­­tel az elévülés az 1857 év február 1-én túli évi járulékra nézve megszakasztatott 9. A lejárt rész­letek már a lejárat napjától számítandó törvényes kamatok megfizetésére alperesek kötelezendők vol­tak, mert a törvény értelmében azon kárt, melyet az adós a kikötött fizetésbeni késedelem által oko­zott a törvényben meghatározott kamatok által tartozik megtéríteni. A k­i­r. tábla 1879. nov. 17. 23173 sz. a. következő ítéletet hozott: Az eljáró törvényszék ítélete oly értelmezéssel, hogy a megítélt 7455 forint és 11025 forint után a kamatok a kitett időtől a végk­elégitésig számítandók, helybenha­­gyatik indokolásánál fogva s még azért is, mert ha 1838. 39. 40. évekreli járadék időnkinti fizetése a felperesek által nyujtott bizonyitékok által kimuta­tottnak nem vétethetnének is és miután az 1841. évi fizetés Lieszkovszky Ignácznak F G. alatti ta­nulási és Csenkey Albertnek K. alatti bizonyítvány mellett tett hit alatti vallomásával bizonyittatik, a megelőző évi fizetés megtö­télte jogosan következ­tethető s ahhoz képest az elévülési idő az 1842. évi fizetési időtől lenne számítandó. Mert továbbá, habár a 600 frt. évenkinti járadékot követelő kereset 1860. évben e szerint özv. gr. Batthyáni Józsefné Jarmóczi Antónia, mint gyám­anya ellen indíttatott és miután a P. alatti ellen­iratot nevezett özvegygyel együtt már fia a koren­gedélyt nyert gr Batthyáni József, a jelenleg is elsőrendü alperes és a 2-ed r alperesnek atyja gr. Batthyányi Iván, mint önként jelentkezett alperes 1850. évben benyújtotta, ezzel az elévülési időszak folytonosságának megszakítása ki van mutatva s ehhez képest, ha a gróf Illésházy István özvegye által tett fizetések tekintetbe nem vétetnének is gr. Illésházy Istvánnak 1838. évben történt halá­lától sem telt ki a 32 évi időszak. (Vége következik.) CURIAI ÉRTESÍTŐ, a lei­télőszeten szerz.lo-csi elintézte I­I. polgári tanács. Blaskovics: 8738 rh. rm. 8072 h. 8128 m. 8138 m. 8194 h. 8203 h. 8405 h. 8511 h. II. polgári tanács Szentgyörgyi: 7157 h. 7380 h. 7571 rendelettel v. 8096 m. III. polgári tan. Ocsvay: 7379 h. 7376 h. 7381 h. 7384 m. rf. o. Lenimb­eszélű bejelentései Előadó: Oberschal Adolf. 18882 Pálffy K. — Báthory D. 18231 Thuranszky Kr. — Nándori S. 10906 Sztanko J. — Sztanko A. 11062 Maczner M. — Möller E. s t. 11088 O. Pekár Zs. — Groszmann J. 11130 Klein M. — Tausig s t. 11150 Tinka J. s t. — Mostyenan I. 11161 Mihalek M. — Liptay K. 11197 Sámuel Láz. — Guthy B. 11208 Vilcsek V. — Finkelstein T. 11333 Máltás A. — O. Bencsár J. 11357 Ifj. Sass I. — Bán M. s t. 11730 Herz A. — Krausz S. vh. 17251 ugyanazok 17252 ugyanazok 16088 b. Heyszel K. — Keller R. s t. 16273 Maróky Iné — O. Pázmány Zs. 17145 Scheiber F. — Blum S. vh. 17813 Szlávik D. — Yalovits B vh. 17886 Breit S. — Bulin M. s t. 18967 Dr. Weisz Y. — Juhász Gy. 15190 Würzler G. s t. — Würzler E. 15191 ö. Martinovich C. végreh. 15429 Baumann I. — — Urbán A. 15572 Scherer Gy. — Szubotics J. 18898 ugyanazok vh. 15769 O. Greyner Jné — Zilczer S. 15843 Farkas Jné — Kárász J. ig. 15853 Klevicsek J. s­­. — Mayer K. 15801 Néh. Reguly Jné hagy. Előadó: Lacza József. 16500 kincstár — Gobbi A. 17099 n.-kanizsai tkk. — Róka J. 17203 kalázi árvapénz, — Gröschl F. 17346 Lengyel M. — Tóth I. s­­. 17347 ugyanaz — Tóth Isz. 17351 Ábrahám S. — Hiencz M. 17491 Klammer A. — Losonczy K. 17506 néh. Bori E. — Bori F. 17533 Breitner K. — Hauszman S 17585 Grosz J. és n. — Hofbauer I. 17609 Stahlberger I. — Gluckman Á . 27670 Davidovits P. — Lövi­s J. 17703 Pálfy J. — Pálfy D. 17704 Nagy K. — Dorschlag H. 117751 J. Flitter czég — Grünhut S. 17784 Schönfeld J. — Soós J. 17793 Holczberg L. — Reiter M. 17826 Feuerstein H. — Schvarcz J. 17830 Géczy K. — Paly Bné 17836 gr. Gyulay S. — br. Szentke­­reszty Zs. 17846 gr. Haller L. — br. Szentke­­reszty Zs. 18941 Ugyanaz 17864 Imre F. — Czikó Gy. 17889 Tomits A. — Bradin J. 17896 b.-miskolczi hitelb. — Vizsoly K. 17906 Böloui L. — Micheles I. 18584 Schvoy­­né — Spitzer L. 19125 gr. Haller L. — br. Szentke­reszt­y Zs. 17821 Paulay Z5. — Lässig 0. Előadó: Elekes Pál. 1­1399 Orbán F. — Orbán A. 12530 Cseh J. — Szászsebes város 12540 Popa J — Morscher K. 12788 Flore M. — Flore D. 13961 Kiss S. — Betegh L .­­. 11515 Miskolczi F. — Novák M. Előadó: Sánta Gábor. 10454 Bottinger J — K. Luzsenszky 10521 Zárity M. — Belánszki T. 10549 Siklai D. — Haiman S. 10591 Juhász J. — Hikadi A. 10605 Kak­uss L. — Deutsch M. 10711 Gubányi F. — Grünwald J. 10634 Wächter A. — Wurva J.

Next