Magyar Jogász, 1880 (5. évfolyam, 148-299. szám)
1880-10-23 / 244. szám
V. évfolyam 1880. 244. §a, Budapest, szombat október 23. „MAGYAR^ JOGÁSZ“ magjelen minden nap, hétfőt kivéve. Előfizetési ár: Egész évre........20 frt — Fél évre ...............10 „ — Negyed évre.... 5 „ Egy hónapra---- 7 „ 80 Hirdetések: Egy hatodhasábon petitsor egyszeri hirdetéséért 19 kr., kétsz* *) r 16 kr., és többszöri hirdetéséért 13 kr., minden beigtatásnál A bélyegenj külön minden beigtatás s díl után 30 kr. osztr. ért. QL MAGYAR JOGÁSZ A MAGYARORSZÁGI ÜGYVÉDI KAR EGYETEMES KÖZLÖNYE. JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI NAPILAP Rgje»--.......... , , tjeiig / Szerkesztőség Í Budapest, V. József tér 9. az. • hová a lap szellemi részét illeti I közleményeken kivfit, a» előflee- I tési s hirdetési dijak, nem itttiónban a beiktatandó hirdet- f menyek is küldendők. I feladó-hivatal, j és ott vagyunk ismét, a hol voltunk. Folyik nagyban a vita az ügyvédi rendtartási javaslat fölött. Vetélkednek, hogy ki tud ékesebben szólni. Annyira elmerültek a javaslatba, hogy annak kitűzött czéljáról megfeledkeztek. A fegyelem és mindenütt csak a fegyelem. Egyes részletek kicziczornázása, a fenséges nép jogainak megóvása. Az igazságügyér éber, mint a nyúl. Vigyáz keményen s csak ott, hol a kar elnyomásáról van szó, alszik. Lesz ismét czifra nyavalya. Az ügyvédi rendtartás pár szakasza ki fog igazíttatni. Az ügyvédek helyzete roszabb lesz, mint volt eddig. Joga lesz az adókat visszatartani, ha nem fizetik. Meghagyatik ezentúl is díjának, elsőbbsége vagyonbukott felének csődtömegére nézve, így meg fog aztán élni. Roppant állapotok ezek, ha meggondoljuk. Ahelyett, hogy felfogták volna az ügyvédi bajokat s gondolkoztak volna a fölött, hogy miként lehetne azokat orvosolni, csinálnak megint borzasztó terjedelmes törvényt. A baj az, hogy nem birüunk boldogulni. Ezen kérdés megoldására kellett volna szorítkozni. Igenis, módot kellene nyújtani elsősorban arra, hogy megélhessünk. Ki kellett volna mindenekelőtt azon eszközöket fürkészni, hogy az ügyvédek ne legyenek kénytetve keserves keresményük miatt hosszú, bizonytalan pert folytatni. E mellett tenni kellett volna valamit a zugirászattal szemben, legalább a telekkönyvi ügyeknél az ügyvédi kényszer-ellenjegyzés behozatalával. Ennyi elég lett volna egyelőre. Dönteni is könyebben lehetett volna a dolog fölött. Legalább látnók tisztán s világosan azt, mikép akar-e tenni a kormány érdekeinkben valamit vagy épen semmit. A mostani eljárás mellett csak új törvényt várhatunk némi boldog vagy boldogtalan intézkedéssel, anélkül, hogy helyzetünk javulása, mely a javaslat által álnokul czélba vétetett, eléretnék. Ezt mindenki látja, mindenki tudja. S ép azért fel nem foghatjuk, hogy némelyek, különösen azok az urak, akik az enquête-be jutottak, nagy reményeket képesek táplálni arra, hogy a mostani reform-munkálat korunkat kiragadja a pokoli állapotból. A közjegyzőknek, mielőtt revistó alá vették törvényüket, a felhangzott panaszok folytán a szakadatlanul keletkezett törvényekben, hol csak lehetséges volt, újabb s újabb hatáskört adtak s jogaik biztosíttattak. Látszott tehát ezen institutió iránt bizonyos rokonszenv, mi kibékítette őket kevésbé mostoha helyzetükkel úgy, hogy bizalommal néznek most is a jövő elé. Az ügyvédekkel ellenkezőkép bántak el. Ahány törvény csak létesíttetett, ellenük szólt. A jogcsorbítás még akkor sem szűnt meg, midőn javában folytak a kamarákban a mozgalmak az existentiájukat napról-napra kétesebbé tevő misemiák megszüntetése tárgyában. Mi a javaslatot nem tartjuk egyébnek, mint szemfényvesztésnek. Bizalommal egyátalában nem viseltetünk s nem viseltethetünk irányában. Nem látunk semmi jóindulatot. Komoly törekvésről még csak szólni sem lehet. Restéljük, hogy a hosszú évi lamentónak ismét csak az lesz eredménye, mikép kapunk törvényt, anélkül, hogy az általa karunkat méltán megillető jobblétre még csak csekély kilátás is nyílnék. A telekkvi feljegyzések joghatálya. Sche leges non est, verba earum tenere, sed vim ac potestatem. C esu s. I. A magyar törvénykezés és igazságszolgáltatás terén alig van kérdés, mely a jogászkörökben terjedelmesebb eszmeharczot s sokoldalúbb nézeteltérést okozott volna és a mely a fennálló anyagi és alaki jog logikai magyarázatára alapított elméleti jogtudományt élesebb ellentétbe helyezte volna—■ a törvény holt betűit az élet tarka eseteire alkalmazó bírói, kiváltképen pedig felsőbb bírói gyakorlattal szemben — mint az 1855. évi decz. 15-kén kelt igazságügyminiszteri rendelettel életbeléptetett tkvirditásnak*) 104. s ezzel kapcsolatos 105. §-a vagyis a feljegyzésekről szóló XI. czime. Czélom az e téren kifejlődött ellentétek feltüntetése mellett konczkés alá venni azt, hogy az utósó 3 évtized alatt oly sok viszontagságon keresztülment jogfejlődésre is tekintettel felsőbb bírói praxisunk s az ez által megteremtett tényleges állapot, mennyiben felel meg a tudomány követelményeinek egyrészről s másrészről a gyakorlati érdekeknek. A tkvirdítás a feljegyzéseknek két nemét említi , t. i. a joghatálynélkülieket és a joghatályosakat; felsorolása szerint az előbbiekhez tartozván : *) 1) kiskorúság, ennek törlése 2) az atyai vagy gyámi hatalom meghosszabbítása 3) gondnokság 4) csődfeljegyzés, utóbbiakhoz pedig:*) 1) Zárlat 2) óhajtási haszonbérbe-adás 3) vhajtási árverés 4) egyetemleges zálogok 5) rangsorozat 6) perfeljegyzés. A joghatály nélküli és joghatályos feljegyzések között ama lényeges különbség van, hogy míg az előbbiek oly tényeket vagy jogviszonyokat tárgyaznak, melyekre nézve a feljegyzés elmulasztásának mi jogkövetkezménye sincs, addig az utóbbiak mindig akvirdásban és a polgárkezési szabályozott joghatály biztosítása, illetve nyerése végett jegyeztetnek fel.* 4 *) A joghatály nélküli feljegyzéseknek tárgya mindenkor valamely, az anyagi jog elvei által szabályozott tényleges állapot a joghatályos feljegyzések ellenben bizonyos, már megszerzett vagy jövőben megszerzendő jogokat feltételeznek és eleve kijelölik azon ingatlant vagy tavi jogot, melyre nézve eme jogok érvényesíthetőkké válnak. 6) Lássuk már most a joghatály nélküli és joghatályos feljegyzések egyes nemeit külön-külön. *) Bírod.törv. lap 1855. XLVIII. db. 222. sz. a. 1) tkvi rdts 104. §. *) U. o. * Eme felsorolás az 1868. 54. t.-cz. 461. §-a által annyiban módosul, hogy a vhajtás, becslés s árverés külön feljegyzendők. 4) tkvi rdzs. 104. §. 6. pont. *) Dr. Herczeg. A tkvi rdzs. 318. lap. J Kéziratok csak ismert kezektől fogadtat- nak el . • A) A kiskorúság feljegyzése vagy hagyatéki eljárás folytán a hagyatéki bíróság végzése, vagy anyakönyvi kivonat alapján történik vagy pedig, a mennyiben a kisk. fél törvényes képviseletben ingatlant vagy nyilván könyvi jogot adásvevés vagy a tulajdonjog szerzésre alkalmas egyéb módon szerez, miután ez esetben a jogszerző alany kiskorúságának az okiratból kell kitűnni, az okirat alapján eszközölt tkvi változással egyidejűleg a jogszerző alany kiskorúsága is feljegyzendő. A kiskorúság törlése anyakönyvi kivonat vagy esketési bizonyítvány vagy végül a gyámhatóság által történt nagykárusítás esetén gyámhatósági végzés alapján külön kérvénynyel szorgalmazandó. *) B) Az atyai vagy gyámi hatalom meghosszabbítását, hazai jogrendszerünk e néven ma már nem ismeri, ennek helyébe lépett a vele teljesen egyenlő hatályú „kiskorúság meghosszabbítása,“7) mely az ezt elrendelő illetékes bíróság által hozott, s a tkvi hatósággal hivatalból8) közlendő végzés alapján jegyeztetik fel s ugyancsak ezen bíróságnak azt megszüntető végzése alapján töröltetik ki.9) C) Gondnokság csakis birósági hivatalos megkeresésre jegyezhető fel.,0) Irányadó e tekintetben a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. t.-cz., mely szerint nagykorúak gondnokság alá helyezendők. n) 1) ha elmebetegek vagy siketnémák és magukat jelekkel megértetni nem tudják; 2) oly gyengeelméjűek és a magukat jelekkel megértetni tudó oly siketnémák, kik ezen bajok egyike vagy másika miatt vagyonuk kezelésére képtelenek ; 3) tékozlók; 4) azok, kik legalább egy év óta távol vannak, ha tartózkodási helyük ismeretlen, vagy hazajövetelükben és vagyonuk kezelésében gátolva vannak; 5) börtönbüntetésre ítéltek. Az itt felsorolt esetekben azonban a gondnokság feljegyzésének csakis az 1., 2. és 3. pont alatti esetekben van helye,ia) mert igen természetesen azon körülmény, hogy valaki távol vagy börtönben van, jogképességére nézve befolyással nincsen.ls) A gondnokság feljegyzése törlendő, ha az érdekelt fél az illetékes bíróság végzésével azt, hogy a gondnokság megszüntettetett,a) igazolja. D) A csőd feljegyzése a csődbíróság által hivatalból,) közölt csődnyitó ítélet alapján is eme feljegyzés törlése nevezett bíróságnak szintén hivatalból ,6) közölt csődmegszüntetési ítélete alapján történik. Ha közelebbről veszszük szemügyre a joghatály nélküli feljegyzéseket, nem kerülheti el figyelmünket azon körülmény, hogy mindeme fel*) Hogy mikor tekinthető valaki nagykorúnak, az anyagi jog határozza meg, — lásd 1874. XXII. és 1877. XX. t.-cz. 4., 5., 6. §§. 7) 1877. XX. t.-cz. 8. §. 6) V. ö. 1877. XX. t.-cz. 33. § és 1878. ápril 20-án kiadott I. M. rend. 1. §-át. ») A törlés ez esetben nem hivatalból történik, miután azt sem akönyvindítás, sem az 1877. XX. t.-cz. nem rendeli. 10) Gondnokság alá helyezésre nézve lásd 1877. XX.. t.-cz. és a 3) jegyzetben hivatott rendelet 27—39. §§-ait. (i) 1877. XX. t.-cz. 28. §. **) U. o. 33. §. ’*) U. o. “) 1878. ápril 20. I. M. rend. 40-55. §. **) Ideigl. trvh. szabály 10. 2. §. g.51r«--——— --------»ga-a ’*) Dr. Herczeg, csődtervezés 28 és 238. lap.