Magyar Jogász, 1881 (6. évfolyam, 1-144. szám)

1881-06-03 / 124. szám

8. sz.), V­i­d­o­v­i­c­h György ellen Hosszupályán, Kai­ser Lajos ellen Budapesten („István főherczeg“ szállo­dában.) Örökösök idézése. V­o­­­a­ro­v Szokonak ör. (sza­badkai e. f. tszék), Bratits Alba ör. (újvidéki t szék) B­u­c­s­i József ör. (szombathelyi tszék), Su­rány­i Si­­monné ör. (aradi tszék), Juhász Pál ör. (s.­a.-újhelyi tszék). Idézés: M­ad­ács Józsefa (újvidéki tszék), Tóth Lajos ism. ör. (pestvidéki tszék), Ágoston Anna som. ker. (pesti IV. ker. sb.) Csőd. J. W­e­i­s­z Sámuel nagy-károlyi keresk. eti (szatmár-németi tszék), ideig, tömeggond. és perügyelő Kaffsa Gyula ügyvéd, Sonnenfeld Hennrik b.-csabai bejegy. keresk. ellen (b.-gyulai tszék) megnyitott csőd megszüntettetett. Pályázat: Bírói áll. (budapesti tszék), főnöki áll. (fehérpataki vasgyár hiv.) (A „Budapesti Közlöny“ 125. számából.) Döntvények. Panaszosztó vallomása szerint vádlottnak el­lene irányzott tettleges támadása nem jutván el azon jókig, hol az erőszakos nemi közösülés véghezvitele, a btk. 23. §-ában meghatározott és a XIV. fejezetben külön megjelölt vala­­menyi más, a szemérem elleni megtámadá­soktól megkülönböztetett bűntetteknek épen azon megkülönböztető tényi eleme kezdődik, a­melynek foganatosítása megkezdésénél az erő­szakos nemi közösülés bűntettének kísérlete létrejő vádlott ebben bűnösnek ki nem mond­ható. Ellenben a megtámadás tettleges végbe­vitele a személyes szabadságnak fajtalanság czéljából való megsértésének vétségét állapítja meg. (Legi 118011880. B. sz.) A kecskeméti ki­r. tszék erősza­kos nemi közösülés kísérletével vádolt B. János bűnügyében 1880. junius hó 17-én 690. szám a. kelt ítéletével B. János kecskeméti származású 27 éves, rkat. nős gazdálkodót G. Jánosné irányában elkövetett, erőszakos nemi közösülési kísérlet bűn­tényében bűnösnek nyilvánítván, az ítélet jogerőre emelkedésétől számítva három havi börtönre ítélte. Mert vádlott panaszosnőnek abbeli vádját, hogy midőn m. ég november 7-én panaszosnő vele, mint fuvarosával a jakabi pusztán keresztül kocsin uta­zott, őt vádlott a kocsin hanyatt lökte s erőszako­san nemi közösülésre késztette, midőn pedig az erőszak elől menekülendő a kocsiról leugrott, vád­lott utána ugorván, a földhöz vágta, szoknyáját fölemelte s a további erőszaktól csupán az utánuk jövő két fuvaros láttára hagyott föl, beismerte s csupán boros állapotával mentegetődzvén, őt az erőszakos nemi közösülés bűnkisérletében bűnösnek kimondani s rovatlan előéletére való tekintettel a kiszabott büntetésre ítélni kellett. A­pesti kir. ítélőtábla vádlott­­ és a kir. ügyész felebbezése folytán 1380. október 6-án, 25586 szám alatt a kir. tszék ítéletét a mi­nősítésre és a büntetés nemének meghatározására vonatkozólag megváltoztatván, vádlottat ez erősza­kos nemi közösülés kisérle­tnek vétségében mondta ki bűnösnek s ezért három havi fogházra ítélte. A legfőbb itélőszék vádlott és a kir. ügyész további felebbezése folytán 1881. máj. 23-án 11801/880. szám alatt következő ítéletet hozott: Mindkét alsóbb bíróság ítéleteinek a vádbeli cselekmény minősítésére vonatkozó része megvál­­toztattatik akként, hogy vádlott az erőszakos nemi közösülés bűnkisérletének vádja alól fölmentetik és a személyes szabadságnak fajtalanság czéljából magám személy által történt megsértése vétségében mondatik ki vétkesnek; egyebekben a másodbiró­­ság ítélete helybenhagyatik. Indokok: B. János vádlott a vád tárgyát képező és az alsóbb bírósá­gok által helyreállítottnak talált erőszakos nemi közösülés kísérletének büntette alól fölmentendő azért, mert jelen esetben azon ténykörülmény, mely az erőszakos nemi közösülés bűntettének különleges lényeges ismérvét képezi és mely is­mérv megvalósításának megkezdése arra nézve, hogy ezen bűntett kísérlete fenforogjon, a büntetőtörvény 1. 65. §-a, de az eddig fennállott joggyakorlat szempontjából is múlhatatlanul szük­séges, nincs bizonyítva, minthogy az ez ügyben legközelebb érdekelt G. Jánosné vallomása szerint­­ sem jutott vádlottnak a nevezett nő nemi sze­mérme ellen irányzott tettleges támadása azon fokig, ahol az erőszakos nemi közösülés véghezvi­tele, tehát a btk. 23. §-ban meghatározott és a XIV. fejezetben külön megjelölt valamennyi más, a szemérem elleni megtámadásoktól megkülönböz­tetett bűntettnek, épen azon megkülönböztető té­nyi eleme kezdődik, amelynek foganatosítása meg­kezdésénél, tehát a 232. §-nak a 65. §-hoz való viszonyítása alapján az erőszakos nemi közösü­lés bűntettének kísérlete létrejő. Ellenben mint­hogy sértett G. Jánosné határozott, vádlottnak szemébe mondott és ezáltal tagadásba nem is vett, bizonyított tény gyanánt volt elfogadó, hogy vád­lott panaszaőt előbb a kocsin hanyatt lökte, mi­dőn pedig ez erőszak elől menekülendő, a kocsiról l­e­u­g­r­o­t­t, utána ugorván, a földhöz vágta, szoknyáját fölemelte s további erőszakkal, csupán az utánuk jövő két fuvaros kö­zeledésére hagyott fel; vádlottnak ezen cselek­ménye pedig a btk. 321. § ban meghatározott bűn­tettét, vagyis az említett nő személyes szabadságá­nak fajtalanság czéljából való megsértését állapítja meg, ugyanazért vádlottat a 2. §-nak alkalmazá­sával is ebben bűnösnek kimondani, tettét azonban, a másodbíróság által helyesen alkalmazott indo­koknál fogva, vétségnek minősíteni és ezen, vala­mint itten nem érintett egyéb tekintetekben is ezen másodbíróság ítéletét helybenhagyni kellett. Osztrák büntetőjogi döntvény A gyilkosságot megelőző vagy követő tevékeny­ség nem állapítja meg a gyilkosságban való közvetlen részvételt a btk. 136. §-a értelmé­ben. (Osztrák legföbbitélő, mint semmitőszék 150­881. sz.) A t­a­r­n­o­w­i cs. k. kerületi törvényszéknek 1880 szept. 15-én 9940 sz. a. keletkezett és jog­erőre emelkedett ítélete ellen, melylyel A. Adal­bert az esküdtszék verdierje alapján a gyilkosság bűntettében való bűnösségben bűnösnek nyilvánít­tatván, a btk. 136. § ának alkalmazásával halálra ítéltetett, a cs. kir. főügyész a büntetés kiszabása tekintetében a törvény megóvása tekintetében sem­miségi panaszszal élt. Az osztrák legfőbbitélő és sem­mitőszék 1881. január 12-én tartott nyilvános ülésén a főügyész meghallgatása után a panasz­nak helyt adott, kimondván, hogy a megtámadott ítélet azon részében, melylyel A. Adalbert a gyil­kosság bűntettében való közvetlen bűnrészesség miatt a btk. 136 §-a szerint halálra ítéltetett, a törvényt és különösen a btk. 136. és 137. §§-ait sérti. Az ítélet eme részének feloldásával vádlott a btk. 137. §-ához képest a gyilkosságban való távolabb eső bűnrészesség miatt 12 évi súlyos börtönre ítéltetett. Indokok: Az "esküdtek az eléjük terjesztett következő főkérdésre: „Váljon vádlott A. Adalbert bűnös-e abban, hogy a Pecz Domicela ellen 1851. ápril 3-án elkövetett gyil­kosságban közvetlenül oly módon működött közre, hogy a közvetlen tettest Pecz Domicela lakásába az 1871. ápril 2­3-a elején, titkon bevezette és a gyilkosság végrehajtása után a tettes megszö­kését elősegítette és a gyilkosság nyomait eltávo­lította?“ a törvény által követelt szavazattöbbség­gel igenlő választ adtak ugyan, de b­ btk. 136. §-a következő ismérveit „közvetlenül a gyilkosság végre­hajtásában való közreműködés“ az ezel szembeállított konkrét esettel egybe vetve, kétségtelenül kitűnik, hogy eme tények ámbár a bűnsegély fogalma alá is esnek, de a végrehajtás cselekményével, vagyis a gyilkosság elkövetésével magát közvetlen összekötetésben nem állnak, tehát a „közvetlen közreműködés“ ismérvét nem merítik ki. Mert az esküdtek verdiktjében csupán az mondatik ki, hogy A Adalbert az­ 1871 ápril 2­3 a elején a köz­vetlen tettest Pec Domicela lakásába titkon beve­zette, az a cselekmény pedig nyilván a gyilkosság végrehajtása előttinek minősül; továbbá, hogy vád­­lottt már a gyilkosság végrehajtása után a tettes megszökését lehetővé tette s a gyilkosság nyomait eltávolította; ezzel tehát nincs megállapítva, hogy vádlott közvetlenül a gyilkosság tettlegesen közre­működött. A megállapított tények tehát nyilván távolabb eső bűnrészességet képezvén, a büntető törvénykönyv 137. §-ának súlya alá esnek. cuRiAi értesítő. A legszélőszésen jun. 2-án elintézteM: I. polg. tan. Haris: 798 helyh. 4644 r. Nagy: 2092 h. 2507 h. 2571 r. 2696 rm. 2992 h. 2999 r. 3360 h 3415 rm 4002 h. 4881 h. Hetyes: 3307 h. 3308 fp. 3312 h. 3323 helyh 3352 fp. 3363 h. 3371 r. 3380 h. 3405 m. 3417 r. Csörghe: 2938 sem. szék. II. polg. tan. Balá­y: 1026 h 3845 m 3857 h. 3876 rm. Raigz: 4104 h. 4834 r. 5300 r. Beöthy: 3438 helyh. 3439 m. 3441 h. 3485 m 3489 helyh. Hosinsko: 1419 h. 3609 h. 3883 h 4270 h Czorda: 4018 h. 4530 helyh. Szabó: 647 h. 4361 h. 4396 fvutasit. 4461 r. 4464 h. Szentmihályi: 2962 h 2964 h. 3010 h. 3034 h. 3368 h 4486 h. Veszprémy : 2367 rm. 2470 h. 2718 m. 4699 fvv. Pósfay: 3351 h. III. polg. tan. Faur: 566 h. 643 h. 822 h 840 h. 841 h. 863 h. 86 h 865 h. é. h. 1945 h. 4777 m. Horváth: 1507 h. 1625 h 1854 fo IV. polg. tan. Lassel: 1225 m. Wettstein: 334/v. h. 335/v. h 4740 h. Brener: 11627 rm. 11960 h. 12079 h. Ago­rasztó: 350/v. m. Begner: 1696 mv. I.bűn.tan. Dózsa: 2437 h. 2507 m. 2531 h. 2532 h. 2605 h 2207 megv. 2215 h. 2237 h. 2260 h. 2294 helyh. 2846 m Csillag: 68 r, 65 h. 66 rm. 67 rm. 120 m. 197 h. 198 ms 200 rm. 201 rm. 202 rm. 205 h. 336 h. 238 m­­alád: 832 ms. 886 h 887 h. 888 h. 889 m 890 h. 901 h. 966 m. 972 m 973 h. 974 m. N­. bűnt. tan. Herczeg : 2311 h. 2313 h. 2314 rm. 2370 m. 2371 h 10911 rm. 10956 rm. 10957 rm. 10967 h. 10968 rmv. 10969 rm. 10999 rm. ConrAd: 10703 10704 rm. 10705 rm. 10706 rmegv. 10798 rm 10799 rm. 10800 h. 11043 rm. 11044 h. 11123 rm. 11126 megv. 11131 h. Paiss: 1984 r. 1871 rmegv. 1873 rmegv. 2009 rmegv. 2354 m. 2373 helyhagy. III. bünt. tanács. Blagkovich: 3585 h. 3648 m. 3671 h 3672 h. 3674 h. 3675 h. 3684 h. 3689 h. Horváth: 2941 rm. 3152 (nem 3153) h. Dobos: 588 h. 589 rm. 618 h. 619 h. Külley: 9849 h. 9850 m. 9851 megváltoztatott 10053 meg­változtatott. A Mr. táblán jun. 2-án elintéztek: 111 polg. tan. Ruby: 2759 fo. 2867 rm. 2868 rm 3423 fo. 3945 tsz. 3740 fo. 15857 m. 16573 fo. 18712 h. Ádlásy: 19879 fo. 20202 h. 20191 h. 20552 fo. 20648 rm 20914 h 21505 s. sz. 21602 rend Urb. és vegy. tan. I iPzár: 12362 h 12381 h 12528 rh. rv. 12534 g. 12571 rh. rv. 12635 rh. rv. 12638 h. 12647 rh. rv. 12666 rh rv. 21518 rh. rv. Kir. táblai bijerentések a jüffi fiáta I. polgári tanács. Előadó: Horváth Dezső. 21500 Dobay A. — Dobay A. v. p. II. polgári tanács. Előadó: Okolicsányi Zsigm. 8318 Klein H — Winkler N. 9166 Delcsei F. — Bernáth D. 9546 gr. Andrássy E. — gróf An­­drássy D. 546,000 10073 Magyar A. Petkó K. 10491 Manskopf M. — Buday S. 22628 Felsenstein F. — Belik R. 22469 Kishalmi F. — Bizár P. s­­. 23255 Mihajlovics Gy. — Csatalinacz Előadó: Németh Lajos. 30315 Beder M. — Szilágyi M. 430 20350 Gedeon Gy. — Wagner J. 20443 Bernát P. — Sz.-fehérvári seg. egyl. 304 20502 Huba A. — Gyöngyös város 20503 Matusek J. — u. a. 783 20642 Fischer Gy. — Bauer K. I 20643 Eifried V. — Nedrich J. 20765 Móczár A. — Kiss J. 970 20849 Kaufmann A. — Bleyer S. 22403 Pollák K. — Farkas J 23561 Grünhut M. Janiszkó A 185 Előadó : Stephanides Henr. 16635 Scheffel A. — Grosz M. 180 19407 Neu A. — id. Rastigal J. 19519 Kohn F. — Ocskay J. 100 19528 Polányi J. — Olló G. 44 20328 Szar­ek L. — Schwarcz J. 406 20329 Gúla J. — Olli J. 190 20662 Aurel J. — Liebhardt J. 300 20781 Brichta F. — Kohut A. 20816 Schick J. — Schönmann J. 50 20817 Blazsik M. — Bacsa M. 20883 Ziska A. — Mihalik J. 20971 Susiczky S. — Polkoráb J. 68 21009 Valky J. — Pottok V. 200 21338 Pilkó M. — Riszinsky R. 165 21339 Szeleczky A. — Kicsicó K. 130 21340 Czunderlik J — Keszka J. Előadó: Travnik Antal. 4149 Hevi S — Selmeczváros 43412 5398 Sabó J. — Sabó J. 393 . 6441 Hozza M. — Hrusovszky M. 6561 Trebulák D. — Micsik M. 6804 Tauszky L. — Szemirán J. 6914 Novotny A. — Fertig L. 400 22709 Mattyasovszky A. — Tetsch J.

Next